- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Direct One (műholdas és online TV)
- Mesterséges intelligencia topik
- Synology NAS
- Betelik a pohár: nagy igény lenne a gyorshajtás-ellenes technológiára
- Media Player Classic és Home Cinema (MPC-HC)
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Rejtett díjak, nehéz lemondás: az USA pereli az Adobe-ot
- Microsoft Outlook topic
- Milyen routert?
-
IT café
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dr. Szilikát
őstag
Feltételezem, hogy a fekete-fehér fog zárni (bekapcsolni), amikor érzékel, ezért azon kell átvezetni a fázist.
Egyenáramnál nem fázis van, hanem polaritás, de az eszköz belső egyenirányítóval szerelt (ezek szerint), ezért a polaritás (+/-) felcserélhető.
#83052 tillatrilla
Gyakorlatilag a belső ellenállás okozza a problémád, azt is lehet figyelni az adatlapokon, hogy minél kisebb legyen. Ha van hely, kettesével párhuzamosítva még jobb, úgy akár olcsóbb cellákkal is működhet, feleződik a belső ellenállás.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tillatrilla #83086 üzenetére
-
-
Dr. Szilikát
őstag
Van PWM, noha nem mélyedtem el ebben, itt írnak a működéséről:
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
kmisi99 #83111 üzenetére
Akárhogy is, hasonló esetekben diódát én sem szoktam, de az akku legyen védett, így nem tud 2,5 V alá merülni, csak hirtelen lekapcsol.
Asztali mérlegbe építettem régebben 2 x AA elemtartót, így alkáli elemmel nagyon sokáig elment. Cserélni csak a mérleg szétszerelésével lehet, de a nagy időtáv miatt ez kibírható. Később ebbe is raktam egy kis Li-po védett cellát.
Egy Rossmann személymérleg viszont, hiába esztétikailag szépen tervezett, de szinte használhatatlan, mindent lemerít, kezdettől fogva. Ráadásul elég hülyén mér, nem vált be. Többszöri rálépésre mást mutat, de ez is zavaró, hogy nem folyamatosan mintavételez (mint a konyhai), hanem beáll és kész. Utána le kell lépni és vissza, hogy ismét mérjen egyet.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Sokimm #83128 üzenetére
Ahogy említettem, 1S cellavédőt lehet rendelni, többféle terhelhetőségűt. Párhuzamos cellákat pedig egyként kell értelmezni / kötni.
De akkor már úgy érdemes bekötni, hogy a töltés is átmenjen rajta, így véd a töltőkör hibája, zárlata ellen, vagy az ellen is, ha az vissza akarná meríteni, bármi hiba miatt. Általában 2,5 V alatt kapcsol le a védelem.
#83127 PROTRON
Lehet, hogy nem érintkezett jól a mérésnél, feltehetően nem volt az 0 V-ig merülve. Ilyenkor rá kell kapcsolni a töltést, előbb csak kis áramot szivárogtat, mert a túlmerült akkut nem szabad hirtelen normál árammal tölteni. Később beindulhat rendesen.
Praktikusabb lehet más eszközzel tölteni: TP4056 modul, labortáp stb. Előfordulhat, hogy egy gyenge akku nem bírja a terhelést, károkozás nem valószínű.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Dr. Szilikát #83129 üzenetére
Noha ez nem zárja ki, hogy három cellát külön-külön 1S védelemmel látsz el és úgy kötöd párhuzamosan. Így egy cellához kisebb áramú védelem elegendő.
-
Dr. Szilikát
őstag
A napelem áramgenerátoros jellegű, azaz főleg ilyen kisebb teljesítményű celláknál járható út a feszültség korlátozása (söntstabilizátor), ha nem is Zener-diódával, de egy hűtőbordára szerelt tranzisztorral, amit a bázison keresztül Zener-dióda vagy TL431 fog meg. Utóbbi pontosabb értékre állítható, illetve meredekebben határol.
Itt tekintetbe kell venni, hogy ugyan az üresjárási feszültség 37 V, de amikor 22 V-ra korlátozod és mondjuk erősen süt a nap, mekkora teljesítmény áll elő. Ezt tesztelni kell, vagy valami jelleggörbét, adatlapot nézni legalább. Egyéb lehetőség is szóba jöhet.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
DonThomasino #83137 üzenetére
A ventilátor egy 10 ohmos ellenállással lenne egyenértékű, így elvben sorban 10 ohm felére osztaná a feszültséget.
Csak ez gyakorlatilag nem állja meg a helyét, mert nem lineárisan viselkedik a ventilátor, így nem fog beállni 2,5 V-ra, de még azt sem tudni, hogy fix 2,5 V-on vajon mennyit pörögne, vagy meddig működik egyáltalán.
Ezért egyszerűbb az ellenállás értékét próbálkozással beállítani, vagy trimmerrel tesztelni, bemérni, utána fixre cserélni stb.
#83135 (jan)
Ennyi a lényege:
Vagy:
Ez pontosabb, de a feszültségosztóval be kell állítani a kívánt értékre.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
DonThomasino #83140 üzenetére
U/I = 5V / 0,5A
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
DonThomasino #83142 üzenetére
Ha 5 V-ról szeretnék létrehozni 0,25 A áramot, ahhoz 20 ohm terhelés kell.
De ebből az elmélet szerint a ventilátor képviselne 10 ohmot. Vele kötünk sorosan 10 ohmot, így teljesül a 0,25 A, ugyanakkor elméletileg feleztük a feszültséget 2,5 V-ra.
Csak, ahogy utaltam rá, a ventilátor nem így működik, mintha fix ellenállás lenne, tehát ez csak elvi játék. Még egy izzólámpa számítása is problémás ilyen módon, mert annak meg hőfokfüggő az ellenállása.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
bazccka #83148 üzenetére
Ha ez egy DC-konverter diódája, támpont lehet például az XL4015 moduloknál alkalmazott dióda, ami 5A / 40V Schottky. SS54, MBRS540 vagy hasonló. Vagy lehet túlméretezni is.
Zárlatos lett?
Vele párhuzamosan egy kondenzátort gyanítottam első ránézésre, bár azon több gyűrű szokott lenni. Ha dióda, akkor meg egy DC-konverter nem így szokott kinézni, le kellene követni az áramkört, hogy pontosan mit csinál.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
bazccka #83155 üzenetére
De ha nem ellenőrizted pontosan a hibás mivoltát, akkor felesleges. Gyakori, hogy vaktában / ránézésre cserélgetnek dolgokat.
Diódák általában zárlatba mennek, de ha zárlatot mérsz, utána még ki is kell forrasztani és úgy is ellenőrizni. Ismeretlen áramkör esetén, amikor nem tudni biztosra, hogy valami tekercs, kis értékű paralel ellenállás nem téveszt-e meg, illetve kiderülhet, hogy nem is a dióda zárlatos, hanem valami más.
Nem mindegy, hogy valami védődióda, TVS (Zenerhez hasonló) stb. Ezért kell átlátni az áramkört. Zener helyett beteszel normál diódát, az nem fog határolni, túlfeszültség ellen.
Bizonyos esetekben még kárt is lehet okozni. Megszalad egy tápegység, túlfeszültséget ad, TVS lezárja egy zárlattal. Kiveszed, mást raksz be, ami nem határol, tápegység megint felpörög és tönkretesz még fontosabb dolgokat.
Vagy amikor csak kiveszik a zárlatos védődiódát, hogy mi lesz nélküle. Baj lehet nélküle.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
MaCS_70 #83174 üzenetére
Lehet éppen helyettesíteni két trafóval is (ha van hely), vagy az sem kizárt, hogy átalakítható Graetz-hidas, de szimpla szekunderes megoldásra, ehhez pontosan le kell követni az áramkört.
Vagy egyéb módon előállítani a szükséges DC-tápot. Biztosan hibás a trafó? Gyakran a primer szakad meg (vékony huzal, sok menet), ki lett mérve?
Helyett:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
MaCS_70 #83176 üzenetére
Az csak egy magyarázó ábra, véletlenül ezt találtam hirtelen. Az egyenirányító működését szemlélteti az AC pozitív és negatív félperiódusának két időpillanatában.
Nyilvánvaló, hogy a trafó nem egyenirányít, a szövegben csak arra utaltam, hogy egy megoldás lehetne egy külön DC-táp alkalmazása, amivel az áramköröd megtáplálod, annak DC-pontján. Másképp fogalmazva, a trafó+egyenirányítót kiváltani 1 db dugasztáppal, ami már DC-t ad ki.
Lehet többféle megoldás, csak mindig szem előtt kell tartani, hogy megfelelő legyen a feszültség / terhelhetőség. Azt is, hogy az egyszerű trafó sajátossága a belső ellenállás miatti instabilitás, emiatt terhelésfüggő, míg a dugasztáp lehet stabilizált, de ha jól illesztünk, bármi megoldható.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
daninet #83195 üzenetére
Lehetne gondolni a tartófeszültségre (pl. egy 12 V-os relénél elkezdjük csökkenteni a feszültséget és mondjuk 6 V-nál elejt, de ezt csak találomra írom, pontosan nem emlékszem).
Vagy lehet gondolni a szokásos nyitott kollektoros vezérlésre, úgyhogy valami bővebb kontextus kellene, hogy miről van szó, hol van szó stb.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
daninet #83197 üzenetére
Sok jelentősége nincs a felhasználás szempontjából, ez egy analóg jelkimenet, ami ebben a 0-10 V rendszerben tud szabályozni, kompatibilis eszközöket. Tranzisztoros kimenet elvileg, aminek van meghatározott terhelhetősége, forrásként vagy lehúzóként, de ami hozzávaló, az hozzávaló, csak rá kell kötni:
Például így szabályoz egy vele kompatibilis LED-drivert, ami a 0-10 V szabályzójel fogadására alkalmas:
#83198 bul07
Nem vészes szerintem, nagyon mellélőni nem tudsz, de csereszabatos egyébként.
Ez egy érdekes régi szó, mint kiderítettem, a szabász-varrás szakmából származik. Szabatos, azaz pontosan szabott. Nagyon precíz valami. Szabatos beszéd = pontos beszéd.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
rednifegnar #83210 üzenetére
https://www.brytec.at/images/produkte/sungwoo/pdf/Katalog_Thermische_Sicherungen.pdf
Az érintkezési pont, ahol sárga nyíllal jelöltem, arra nyom rá a jobboldali rugó. Hő hatására megolvad jobboldali sárga műanyag betét (thermal pellet), ezután a baloldali rugó eltaszítja az érintkezőt.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
hódmaci #83233 üzenetére
Ahogy írják, polaritásvédelem annyit tesz, hogy kinyomja a biztosítékot.
Feltételezem, hogy a 12 V töltés is teljeshullámú, csak a trafó középcsapolását kihasználva, két diódával, ami egyenértékű a Graetz-hidas egyenirányítóval, mint nemrég is szóba került:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_83175-83175.html
Tehát így fele feszültség áll elő, viszont ugyanúgy mindkét félperiódust hasznosítja. Ez a legegyszerűbb hagyományos töltők konstrukciója, ilyenekkel könnyen túl lehet tölteni, pezsgetni az akkut, ami nem tesz jót. Ld. vélemények:
https://edigital.hu/akkumulator-toltok/giant-gzl30-jarmuakkumulator-tolto-p50525
Úgy érdemes használni, hogy töltés közben ráakasztani a multimétert és odafigyelni rá, hogy 14,4 / 28,8 V fölé ne töltsük (vízbontási küszöb). Télen, illetve AGM akkunál 14,7 V még beleférhet.
Az egyenirányító csúcsra tölt, a mérés önmagában (akku vagy pufferkondi nélkül) megtévesztő. Átlagfeszültséget mutat a műszer ilyenkor, azt sem pontosan.
Megjegyzem, én csak 13,8 V tartófeszültségre szoktam húzni az autóakkut, azt is 30 perc on/off szakaszokban, így sokáig maradhat rajta, egy kis dugasztáppal. Ezt a töltési technikát egy gyári töltőről mintáztam, be is vált.
Persze, más az ilyen fenntartótöltés, mint amikor lemerül az akku és gyorsan akarjuk feltölteni, illetve nagyobb kapacitásról van szó.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tordaitibi #83261 üzenetére
Mióta az ATX szabványban az 5Vsb terhelhetőségét megnövelték 2 A-re (amire az USB eszközök elterjedése miatt lett szükség), ezt már nem 7805 segítségével csinálják, hanem egy önálló kis tápkör, ami 5 V-ra stabilizált, illetve a trafója ad még egy nagyobb feszültséget is, ami a PWM IC-nek kell.
Pl. van a lomtárban egy ATX rev. 2.1 / 5 Vsb / 1A, már ez sem 7805 megoldású, pedig jó régi. Ennél is régebbi volt, ha jól rémlik, 0,5 A terhelhetőségű, amiben még 7805 volt, de akkoriban az alaplap is csak USB 1.1-et tudott, ami mára történelem.
#83266 csabyka666
Lehet, hogy próbálkoznék olyan megoldással, amikor az ATX tápegység fixre be van kapcsolva (tehát adja a 12 V-ot állandóan), amit te csak a hálózati főkapcsolóval tudsz be-ki kikapcsolni.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
runner 125 #83271 üzenetére
Az indexrelén nem eshet (sok) feszültség, akár félvezetős vagy elektromechanikus megoldású. Meg kell mérni, hogy ami bemegy, egyformán jön-e ki, mindkét oldalon.
Ha útközben esik a valahol feszültség, annak lehet oka soros átmeneti ellenállás (érintkezései hiba), vagy párhuzamos átvezetés, pl. a foglalat korrodálása stb., ezeket le kell követni.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
fluttershy #83284 üzenetére
17335 szerepel a listában, azaz 33,5 mm hosszú (vagy inkább rövid) cellát meg bír fogni. Hasonló lehet az Lii-100 töltőmhöz, ami 31,5 mm távolságú alaphelyzetben és 33,5-nél már lehet érezni, hogy van fogása.
2,5 V elvileg még nem lenne probléma, amelyik lejjebb merül, abban szerepe lehet a belső átvezetésnek is, tehát önmagát meríti le. Ilyen akkuk már problémásak, minél lejjebb kerül a 2,5 V alá, annál inkább.
Párhuzamosan lehet kötni sok cellát, melyeken a töltőáram szétoszlik. A töltő úgyis csak 4,2 V-ig tölt, amit legfeljebb lassabban ér el, ha sok cella van.
Viszont a töltés még ezután is tart, példa kedvéért 1 A-os töltő addig figyel, míg a töltőáram 100 mA értékre esik vissza, ezt tekinti 100 % töltésnek. De ez nagyjából 1 Ah kapacitásra érvényes.
2 Ah esetén 200 mA lenne elvileg a telítési küszöb, de ha ugyanazon töltő 100 mA-ig fogja nyomni, így azt mondhatjuk, hogy a kisebb töltő jobban telenyomja a nagyobb akkut (ha lassabban is), noha a gyakorlatban ez nem okoz problémát.
Tehát ilyen felemás oldala is van a dolognak, amit nem árt néha tekintetbe venni.
Ha a párhuzamos cellák között van olyan elhasználódott darab, ami 4,2 V alatt már kezd átvezetni, határolni, az is probléma, hiszen nem engedi feltölteni a többit, illetve túl is melegedhet.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Fázis-nulla itt inkább csak jelképesnek tekinthető, működést nem befolyásolja. Biztonsági szempontból lehet olyan vonatkozása, hogy a benne lévő relé a fázist szakítja meg minden bizonnyal, mint az olvadóbiztosíték is. Tehát amikor ezek nem vezetnek, átmehetne a fázis, ha fordítva kapja a bemeneten. A táplált készülék megáll, mert nullát nem kap, fázist igen, ami alapesetben nem probléma, de speciális esetben, ha sérül valami, lehetnének belőle gondok.
Kimeneten hiába fordítasz, nem az számít.
Leírás szerint relés, amúgy létezik erre triac áramkör is. Viszont számodra alulméretezett:
Operating voltage: 230 V/AC
Maximum currents: 15 A for the master, 15 A for the slave, but the total current must not exceed 16 A!
Example: if the master port needs 10 A, only one slave load of max. 6 A can be connected
Tripping power: for the master to turn on the slave approx. <10 - 3450 watts
Operating temperature range: -15 ºC to + 70 ºC
Switch function: Relay 1 x ON max. 16 A
Own power module: <0.5 W[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Dr. Szilikát #83300 üzenetére
Illetve a relé lehetne éppen kétáramkörös is, ezt nem tudhatjuk, de a gyártók szeretnek spórolni, olcsóbb egy szimpla érintkezős relé.
-
Dr. Szilikát
őstag
Lomha kioldású biztosíték rövid időre elbír többet is, pontosan nem tudom, de üvegcsövesnél (T jelű) néha megfigyelhető, amikor bekapcsoláskor pillanatra be is hajlik benne a szál, de azért bírja.
Idővel persze bele is fáradhat és akkor elengedi magát. Vagy lehet porceláncsöves is, homoktöltettel, az jobban bírhatja a fáradást.
A linkelt master-slave kapcsoló addig bátran használható elvileg, amíg az előírt biztosíték bírja. Az áramérzékelést lehet, hogy egy kis áramváltóval oldották meg, ehhez hasonlóval. Esetleg van benne egy ellenállás, amin eső feszültségre reagál az elektronika. Létezik ugyan Hall-elemes szenzor is (ACS712), de nem valószínű, hogy ilyennel oldották meg.
Általában a belső hozzávezetések terhelhetősége, relé, áramérzékelő összhangban vannak, hogy annyi áramot kibírjon, amire tervezték. Hogy ezek közül mi adja fel először (esetleg hosszabb idejű anyagfáradás után), az már menet közben derül ki.
Egy lehetőség, hogy ami szétbontható, azt terhelés alatt megfigyelni, mi melegszik túlzásba stb.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
daninet #83359 üzenetére
http://dioniz.hu/EG-EL1-B174-1NC-tokozott-piros-forgato-veszgomb-IP44-termek-1521.html
tokozott gombafejes vész-nyomógomb (reteszelt, kioldása: nyomógomb elcsavarásával)
A kivehető gomb egyfajta kulcsot képez szerintem, biztonsági funkció. Lehet olyan veszélyes üzem, ahol követelmény, hogy ránézel az eszközre és azonnal látod, hogy ki van véve gombja, tehát biztos lehetsz benne, hogy milyen állapotban van.
Nem olyan típusú vészgomb, amire rá kell ugrani, hogy azonnal lenyomjuk, hanem kitekerés útján bontható, ami lassabb művelet, viszont a véletlen lenyomást jobban kizárja.
Berakás után "beütéssel" kell rögzíteni, kivenni eltekeréssel. Mivel NO és NC érintkezőkkel szerelhető, az már szabadon választott, hogy mit csinálunk vele és melyik állapotában:ó.
Elvileg az is egy lehetőség, hogy be van készítve a gomb (lazán ugyan) és a "beütés" funkciót alkalmazzuk, gyorsleállítás céljából.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Dr. Szilikát #83362 üzenetére
Addig szerkesztettem, hogy valamit nem töröltem, noha semmit nem akartam ezzel jelezni:ó.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
pruzsi #83356 üzenetére
Ellenőrizni kellene a LED-lámpa részét, hogy kap-e feszültséget, vagy milyen felépítésű (hány voltos konfiguráció), noha step up konvertert nem látni, így viszont közvetlen a Li-ion celláról párhuzamosítva, illetve soros ellenállásokkal működhet elvileg.
Akár még az is lehetne egy elméleti lehetőség, némelyik napelemes lámpa hírhedt a "túltöltő funkcióról", azaz 4,2 V fölé nyomja az akkut, amitől hamar lejár az élete.
Ha feltételezzük, hogy emiatt már jól megnőtt a cella belső ellenállása, akkor hiába mutat terhelés nélkül 4,3 V-ot, ha ráterhelve leesik a feszültség. De ennek ellentmond, hogy a LED-ek igen érzékenyek, attól még halványan világíthatna. Viszont szóba jöhet ilyenkor még több körülmény, ami a vizsgálat közben derül ki.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tordaitibi #83370 üzenetére
Van itt egy ilyen Ednet 85014, ennél direktbe van kötve minden. Mérve is vezet egymáshoz mindegyik csatlakozó +5 V pontja. Noha terveztek bele diódát, de átkötötték:
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Beni2360 #83369 üzenetére
Védőelektronika marad, az csak a cellafeszültségeket figyeli, probléma esetén képes megszakítani a terhelést egy nagyobb MOSFET, a töltést pedig egy kisebb MOSFET segítségével (miután a töltőáram kisebb, ezen is spórolnak).
Annál a típusnál áramot nem figyel, mint ahogy Ah-töltésmennyiséget sem (amit a laptopakkuk tudnak). Egyforma cellák legyenek, kapacitás lehet igény szerint.
Szerszámgépek esetében lehet olyan, hogy a kisebb Ah-kapacitású akku jobban bírja a strapát, de részleteiben nem ismerem a különböző típusokat, ezt találtam róla:
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tordaitibi #83373 üzenetére
Először arra gondoltam, egyes változatait gyárthatják úgy, hogy a vékonyított részt átvágva, diódával szerelik.
Közben ugrott be, ilyen vékony szálat szoktak tervezni olvadóbiztosítékként is, talán inkább ez volt a motiváció, a képen látható megoldásra. Az F1 jelzésű biztosítékot (vagy PTC-t) is átkötötték. Nem valami korrekt megoldás, de magam részéről a dugasztápját nem is használom. Amire kell, anélkül is megfelelő.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Batman2 #83387 üzenetére
Egy ilyen akkucellának van bizonyos feszültségmegfogó / stabilizáló hatása, amikor jó állapotú. Akku nélkül a feszültségosztó valószínűleg magasabb szintre áll be, amit az akku húz lejjebb, így kap valamennyi töltőáramot. Ni-Cd esetében (amit gyakran alkalmaznak ilyen célokra) 1,55 V végfeszültség például elképzelhető, de az állandó töltés hosszabb idő alatt kinyírhatja.
Vagy megnő a soros belső ellenállás (amitől nő a töltés alatti feszültség), vagy keletkezhet párhuzamos belső átvezetés is (ami leszívja). Volt már példa mindkettőre, ha jól rémlik, egyéb készülékeknél.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Batman2 #83391 üzenetére
Ami nekem bevált, vannak különféle zavarszűrő egységek, amit készülékből is lehet bontani, kis panel formájában is, TV-k, tápegységek, stb.
https://www.hestore.hu/prod_10032402.html
https://www.hestore.hu/cat_292.html
Védőföldes rendszer előny, de anélkül is elmegy. Van egy dugaszolható egységem, ilyesmi, de kisebb, egyszerűbb. 500 W terhelhetőségű, csak két tekercs van benne sorosan, utána egy párhuzamos kondenzátor. De már ez is ki tudta védeni egy problémás lámpa HDMI zavarhatásait.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
draco31 #83425 üzenetére
50 W / 1,5 A = 33 V névleges feszültség, ahol a driver az áramot stabilizálja és a feszültség némileg változó, a LED nyitófeszültsége függvényében, amit a hőfok is befolyásol. Ezért van hozzá egy 24-36 V tartományban rugalmasan szabályozni képes driver.
A homályos képen egy 100 W / 1,5 A driver szerepel, ami 66 V névleges feszültségű LED konfigurációhoz való, illetve annak is van egy szabályzási tartománya, de ilyen lényeges infót a kép nem mutat, csak sejteni lehet (36-65?).
Ha véletlenül a 33 V körüli tartományba nem esik bele (esetedben 30-36 V elvárás lenne), akkor gond lehet. Meg a szokásos gondok, amikor valaki ráakasztja az új drivert, mert azt hitte, hogy jó a LED, mert még világítani is látta esetleg, csak nem az üzemi áramon. De az üzemi áramon már kiakad (megszakad) és végül kiderül, hogy mégis a LED volt hibás. Nyilván így távolról semmi nem biztos, de nem árt felkészülni ilyen meglepetésekre, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a LED-hibák sokkal gyakoribbak és még átverősek is tudnak lenni.
Szerk: illetve most látom, annyira a fotót néztem, hogy elterelte a figyelmem a címsorról, ahol 50 W-ot ír, eszerint a kép nem is odavaló.
#83423 daninet
Nem egyértelmű, mi hány voltos? 230 V-os a lámpa, de DC 12 V áramkört kezelnek a kapcsolók?
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
draco31 #83427 üzenetére
Az mondjuk már egy jó jel, noha még így is lehetne átverős. Alábbi görbe valószínűleg nem fedi le pontosan, tiednél lehet, hogy kevesebb feszültség is elegendő 1,5 A áram létrejöttéhez. De az elméletet jól mutatja, hogy miről szól ez, szintén sorosan 10 chipes COB LED konfigurációt mutat (10 x 3,3 V névleges).
Ráadsz 32 V-ot és létrejön mondjuk 100 mA, azaz így nem tesztelted az üzemi áramon, ami ennek 15-szöröse. TV-szervizben gyakran látunk olyat, ami töredék áramon még jó, normál áramon még csak fel se villan, abban a pillanatban már szakadásként viselkedik.
Esetedben nem akarom ezt túlmisztifikálni, ott már nagyobb az esély, hogy tényleg jó a LED. Csak mérget nem vennék rá, ahogy mondani szokás.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
fatpingvin #83434 üzenetére
AN8002 például van nekem, aminek nincs négyszögjelet adó kimenete, de van hőfokmérője, amit időnként ki is tudtam használni, míg a jelkimenetre soha nem lett volna szükség.
Kijelző felbontása ennél 6000, amaz 9999 ha jól látom, a gyakorlati életben ennek már nem sok jelentősége van. A régi multimétereknél volt 1999 túlcsordulási érték, azokkal is lehetett dolgozni.
Ezek az újak már gyárilag méréshatáronként, szoftveresen kalibrált, EEPROM-ban tárolt korrekciós adatokkal, olyan pontosak tudnak lenni, ami szinte ki sem használható a hétköznapi életben.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
rednifegnar #83450 üzenetére
Nem szereltem mostanában ilyeneket, de ez külsőleg bontatónak látszik, legalábbis az ábra szerint:
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Intruder2k5 #83457 üzenetére
A fogyasztás 6-12 Wh lehet óránként, egy szakmai topikban ez nem nézhető el semmiképp. 6-12 W nem lehet óránként, miután az a teljesítmény.
Hasonló, mintha valaki azt mondaná: az autó sebessége óránként 100 km/h. Nem mondunk ilyet, nincs értelme.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Barret001 #83461 üzenetére
Ez nem érthetőség kérdése, mert akkor ugyanott tartunk, mint a helyesírásnál, hogy nem illik szólni miatta, pedig "mert úgyis érthető".
De egy nyelvészeti topikban is elég erős lenne például, elemi hibákat véteni. Hasonlóan, egy szakmai topikban is magától értetődő, mint ahogy a villanyszerelők is felszólalnak, ha valami "odaver". Ez is csak ennyi, továbbá azért is szoktam ezt szóvá tenni, mert gyakori félreértés sajnos, noha naivitás lenne azt hinni, hogy majd egyedül eloszlatom az egész interneten. De attól még hobbiból írogathat az ember. Ha már fórum.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Barret001 #83472 üzenetére
A munkaállomásomat teszteltem vele 1000W-os táp van benne, amikor még terheletlenül a PC csak a windows hátteret mutatta, rendesen kijelezte a szünetmentes a "hatásfok" helyzetet, 120 W kiírt teljesítmény terheléshez összesen 160 kVA-t jelzett, de amikor meghajtottam a GPU+CPU-t és felkúszott 450W-ra a teljesítmény, ott már 470kVA érték körül maradt a történet, igazolva a platina tápegység hatásfokát.
160 kVA = 160 000 VA és így tovább. Már itt lesz egy kis félreértés, elég szép nagy darab, csak a példa kedvéért, egy ilyen motor (vagy egy ilyen trafó is):
https://www.google.com/images?q=160+kVA+electric+motor
Másik dolog, hogy a hatásfokhoz nincs köze a W és VA viszonyának, hiába elnevezése egyiknek a hatásos teljesítmény, másik látszólagos teljesítmény. De ezt nem a hatásfokra kell értelmezni, hanem a váltakozóáram egyik sajátos jelensége, ami a kapacitív vagy induktív fázistolásból adódik, amikor az áram és feszültség időben késik vagy siet, egymáshoz képest, ezt fejezi ki a cosφ fázisszög értéke.
Angol nevén Power Factor a hazai szakmai nyelvezetben teljesítménytényező. Nem hatásfok, ami egy másik fogalom.
Magyarországon a lakossági fogyasztásmérők eleve csak a hatásos fogyasztást mérik (Wh), hiszen azután fizetjük a számlát. A meddőteljesítményt (angolban Reactive Power) is kénytelen hurcolni a hálózat, ez valami olyasmi, mint egy visszatáplálásra képes járműben egy cementes zsák. Gyorsításkor energiát (ezzel együtt teljesítményt is) vesz el, hogy a zsák tömegét is kénytelenek vagyunk felgyorsítani, lassításkor viszont energiát táplál vissza, a tömeg mozgási energiája. Így sok hasznunk nincs belőle, mégis a járművet mondjuk erősebbre kell tervezni, hogy cipelje a terhet.
Hálózat vonatkozásában ez azt jelenti (ahol a jelenség a szinusz hullámzására értendő), hogy nagyobb terhelhetőségre kell méretezni a vezetékeket, a meddőteljesítmény közvetítése miatt. Noha a meddőre egyébként szüksége van az induktív fogyasztóknak, hogy működni tudjon a mágneses tere, ugyanakkor egy kapacitív fogyasztó viszont meddőt képes termelni a hálózatba, így kompenzálhatják egymást.
A tápegységek PFC áramköre egy külön történet, most azzal nem nyújtanám tovább, de az sem a hatásfok javítására van.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Fénycsőfoglalatnál ez nehezen értelmezhető, pláne ma már lehet CCFL vagy LED is, utóbbi többféle bekötéssel is. CCFL csőnél az izzószálakat lehet mérni például, szakadásra, a két végén.
Egyéb esetben az áramkörök megfelelő ellenőrzése, kontextustól függően.
#83496 t72killer
Nem hinném, hogy az a gond, csak az érdekesség kedvéért:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Donki Hóte #83505 üzenetére
Ahogy utánanéztem:
https://www.google.com/images?q=cr123a+rechargeable+battery
Nem teljesen egyértelmű, ezért is linkeltem végül a táblázatot. Másrészt pont ebben lehet valami értelem, hogy nem egyforma. Akkor van értelme, ha egyik akku.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Donki Hóte #83510 üzenetére
Nem erre gondoltam, véletlenül nemrég láttam egy falra felszerelt eszközt, ami dugasztáppal ellátott. Ajánlott felszerelése, mennyezet alatt 30-120 cm, illetve szemmagasságban praktikus, hogy mindig látható legyen. Gázkészüléktől 150-200 cm-en belül.
Elméletben el lehetne képzelni, hogy a többszörös biztonság elvén, van benne elem is, meg akku is. De ez részemről is csak tipp. Meg azt sem tudjuk, a képen milyen típus szerepel.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
lajosx #83527 üzenetére
400 W / 100 V értékből következik a 25 ohm, illetve 4 A max. terhelhetőség, amire mondhatnánk, hogy 8 ohmon 128 W-ig lehetne hajtani, amikor 4 A áram áll elő.
De a gyakorlatban ez nem egy szakszerű dolog, felborítja rendesen a tervezett illesztést. Elvileg annyi még beleférhet, hogy 8 ohmos hangszóróval halkan ellenőrződ, hogy tisztán szól, ami bizonyítja általában, hogy jól működik a végfok. Ami hibás, az általában durván torzít vagy nem is szól. De célszerűbb legalább sorosan 2 x 8 ohm, illetve ellenállás.
Régen szervizben az öreg APT 100 erősítőket izzólámpával is próbáltuk, ha jól rémlik, illetve a kimenetről leforrasztva a 100 V-os trafót, helyette rákötve egy hangszórót. De azt is csak érzéssel kihajtva. A javítás sikerét úgyis megmutatta, hogy tisztán szól és persze DC sincs a kimeneten, amit még előtte ellenőrizni kell, mint a nyugalmi áramot / melegedést is szintén. De mai erősítőkben már nem is trafóval nyomják fel 100 V-ra, hanem a végfok működik eleve nagyobb feszültségről, a mostani félvezetőkkel ez már megoldható.
100 V-os rendszer lényege, hogy nagyobb feszültségen továbbítva a jelet, kisebb az áram, a vonali veszteség, az egyes hangszórókba pedig trafót építenek, ami 100 V-ra illeszti a kisimpedanciás hangszórót. A párhuzamosított hangszórók teljesítményének összege lehet jelen esetben 400 W, tehát itt nem az impedanciákat kell nézni (ahogy más esetben megszoktuk) mivel 100 V a viszonyítási szint.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Donki Hóte #83540 üzenetére
Később láttam, CPA-100H típus létezik többféle is:
https://castone.hu/hu/component/virtuemart/?page=shop.browse&category_id=9
Miután teljesítmény függvényében, egyre több 100 V-os hangszórót köthetünk rá párhuzamosan (amit a végfok egyre nagyobb árammal képes kiszolgálni), úgy csökken a lehetséges terhelőimpedancia. Például:
400 W / 25 Ω / 4 A
600 W / 16 Ω/ 6 A
1000 W / 10 Ω / 10 AEz persze olyan dolog, hogy valaki ráköt sorosan 2 x 8 Ω-ot, de azok csak kis teszthangszórók, az erősítő véletlenül reccsen egyet (mert kap egy kis zajt a bemeneten) és kilövi a hangszórót. Volt ilyen is, kollégának a szervizasztalon fel volt akasztva egy csupasz próbahangszóró, de az csak 5-10 W-os rádiók, lemezjátszók próbálgatása céljára.
Egyszer rádugta valami komolyabb erősítőre és homlokon lőtte a membrán.
Új hozzászólás Aktív témák
- HP ZBOOK POWER 15 G9 - 15,6"FHD IPS - i7-12800H - 32GB - 512GB - T600 4GB - Win11 - 2 év garancia
- Samsung 850 EVO Basic 2.5 500GB SATA3 (MZ-75E500B) - Számla + Garancia
- DJI Air 3 FMC RC2 drón +Garancia +Care Refresh +ND Filterek +USB töltő
- Bontatlan AOC 24G2ZU Gaming, IPS, 23.8 , Full HD, 240Hz, 0.5 ms, Freesync, G-SYNC - Számla+Garancia
- DJI Air 3 Fly More Combo RC2 drón +Garancia +Care Refresh +ND Filterek