- Crypto Trade
- Router gondok
- Az USA tisztifőorvosa figyelmeztető címkét ragasztana a közösségi médiára
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Rendszergazda topic
- eBay
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Bittorrent topik
- Betelik a pohár: nagy igény lenne a gyorshajtás-ellenes technológiára
-
IT café
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dr. Szilikát
őstag
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
csabyka666 #79618 üzenetére
Fura ötlet mai szemmel, régen voltak divatban ilyen 3 V-os elemek, amiről a papírhengert könnyen le lehetett szedni, nem volt ragasztva (mármint a magyar Perion márka). De ilyenre nem gondoltunk, hogy lehetséges olyan rádiógyár, ami direkt a bontásra biztat.
Egyébként régen rádiószervizben alap volt a labortáp, már csak azért is, mert a zárlat ellen védett, illetve mutatta az áramfelvételt, amiből rögtön levonható volt, hogy mi történik éppen.
Tehát egy ismeretlen esetben elindulunk mondjuk alacsonyabb feszültségről és figyeljük közben az áramot. Elméletben kárt is okozhatnál, ha van valami problémája, rákötsz egy erősebb dugasztápot, ami mondjuk leéget valamit benne.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
draco31 #79671 üzenetére
Igazság szerint ennek árammérés lenne az egyik módja, de egyébként a TP4056 panelok 1 A áramra vannak beállítva és annak tizede, vagyis 100 mA alatt vált készre a töltés.
Mármint a töltés végén egyre csökkenő áramról van szó. Ha például valami annyira szívná az áramot, hogy a végén nem tud beesni 100 mA alá, akkor nem áll le a töltés, nem vált kékre a LED.
Ha mondjuk 50 mA áram megy el "valahová" és 50 mA az akkuba, akkor utóbbinak kell 50 mA alá csökkenni a leálláshoz.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
csabyka666 #79674 üzenetére
Vannak itt nem lineáris összefüggések is, ezért nem olyan egyszerű, mint egy szimpla ellenállás, de ilyen motorok félfeszültségről elég gyengék szoktak lenni, a tapasztalat alapján.
Hasonlóan, mint egy PC-ventilátor, ha másképp is működik.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
csabyka666 #79677 üzenetére
Addig nem számít a kapacitás, amíg egyik nem akar túlmerülni, illetve terhelhetőség szempontjából is bírja az áramot.
Soros kapcsolásnál értelemszerűen ugyanannyi áram folyik mindkét tagon, tehát azt bírnia kell.
Amellett a feszültséget is ajánlatos figyelni, mert a szokásos effekt nagy kárt okozhat: a gyengébbik lemerül, utána az erősebb képes átfordítani rajta a feszültséget, ami kicsinálja. Ugyanez érvényes persze az egyes cellákra is.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
csabyka666 #79679 üzenetére
Logikusan a gyengébb akku előbb elkezd merülni nulláig, utána átmegy negatívba, mert a soros körben lévő másik akku még mindig tartja magát és rádolgozik a gyengébbre, a terhelésen keresztül. Ha jobban megnézzük, két soros cella pont szembe kerül egymással, illetve egymás ellen dolgozik és végül az erősebb fog győzni, ha hagyják:
Az ólom-savas akku viszont nem ettől robban vagy robbanhat (amikor már energia sincs benne), hanem zárlattól, feltöltött állapotban.
Ekkor a hirtelen fellépő gázfejlődés szétnyomhatja, katonaságnál láttam ilyet, villáskulcsot ráejtette a gépkocsivezető. Még jó, hogy csak a kincstári ruhát marta be a kénsav.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Panthera #79689 üzenetére
Ez úgy kezdődött szerintem, hogy kezdetben csak törpefeszültségű halogénizzót tudtak olyan minőségben gyártani, ami tartósnak is bizonyult, mivel kisebb feszültségen kisebb ellenállás szükséges, azaz rövidebb és vastagabb anyagból készülhet az izzószál, azonos teljesítményre vonatkoztatva.
Ehhez jött a belsejébe egy kis halogén elem (jód vagy bróm), meg a szokványos izzóban is megtalálható nemesgáz/védőgáz, némi nitrogénnel.
Így az izzószálat magasabb hőmérsékletre lehet hevíteni, aminek elfogyása ellen véd a halogén körfolyamat, tok pedig kvarcüveg, hogy el ne olvadjon.
Ebből lett az, hogy az emelkedő színhőmérséklet mellett ("fehérebb" fény), jobb hatásfokkal dolgozik a halogénizzó, még a trafóval együtt is, pedig az is elfűt valamennyit. Viszont rézpazarló is, ezzel együtt.
Ennek már csak mellékhatása lett valószínűleg, hogy valaki kitalálta a teleszkópon vezetett táplálást is, ha már egyszer úgysem veszélyes, akkor miért ne. A trafó meg értelemszerűen biztonsági szigetelésű, a primer-szekunder egymás mellett szeparált, hogy még leégés esetén se érjenek össze.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
PROTRON #79710 üzenetére
Tehát az akku negatív pontja és az inverter kimeneti aljzatának védőérintkezője is közös testre van kötve, amit bár lehetne szigetelten tartani a hűtőbordától / fémháztól, de zavarvédelmi okból ezek összekötése célszerű.
Ezzel együtt a fém hajótesthez rögzített fém inverter értelemszerűen a hajóval is egy potenciálra kerül, vagy az akku negatívja eleve testelt.
Viszont itt a kimenő 230 V egyik ága sem földelt, így külön-külön egyik sem bánt. "Libikóka-effekt" talán szemlélteti: terheletlenül egyik végét lehúzod földre, másik vége max. potenciálra emelkedik és fordítva.
(A rajzon ne zavarjon meg senkit, hogy van benne egy automatikus érzékelés, ami a konnektorba dugott fogyasztó impedanciáját figyelve átváltja a relét, illetve manuálisan is indítható az inverter, de miután átváltott, galvanikusan már csak a szekunderre kapcsolódik a kimenet.)
Amikor az ember megérint egy ilyen földeletlen szekundert, önmaga ellenállásán keresztül földeli, de különösebb áram nem jön létre (áramkör hiányában nehéz is). Logikusan, ha a "libikóka" másik végét egy nagyobb erő (kisebb ellenállás / rövidzár) lerántaná a földre, akkor az egyik végén lévő emberre jutna a nagyobb potenciál
Amikor a kimeneti aljzatba dugunk földeléses rendszerű fogyasztókat, pl. olyan tápegységeket, amiben bemeneti zavarszűrő kapacitások találhatók (vagy már az inverterben is van gyárilag):
Annyiban változik a helyzet, hogy ezek a kapacitások feszültségosztóként viselkednek, ennek hatására műszerrel 115 V-ot mérhetünk földhöz képest, a konnektor mindkét pontján. Ha a szinuszt néznénk, akkor pedig ellenfázisban látnánk hullámzani (180° fázisszög).
De csak műszerrel mérve, mert ha már kézzel ráterhelünk, az is elbillentené az egyensúlyt. Ilyen kis kapacitáson ugyanis még nem képes akkora áram folyni, ami megrázna, ezt a részét nyilván nem is szabad akkorára tervezni, hogy veszélyes legyen.
Ennek ellenére, nagyobb teljesítményű tápegységekben már nőnek ezek a kapacitások, ami már elég rendesen képes "bizsergetni" az embert. Ha nem is ver agyon, de már-már nehezen tűrhető szinten is rázhat. Több ilyen jellegű készülék párhuzamos kapacitásai szintén növelik ezt a hatást.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
t72killer #79749 üzenetére
A pár toldalék hatása elvileg semmi ahhoz a tortúrához képest, amin a jel átmegy, míg a hosszú vezetékeken és egyéb alkarészeken át eljut a célba.
2x2 MIMO, azaz kétcsatornás átvitel (ami a sávszélesség duplázását szolgálja), ugyanakkor kétirányú is, így jön össze a 2x2 elnevezés.
Feltételezésem szerint a földpotenciál a közös viszonyítási pont, vagyis aszimmetrikus jelátvitelről van szó, a fázis és nulla pedig 1-1 csatorna (jel szempontjából melegpont).
Bár a nullázott rendszer lényege, hogy a nulla és a védővezető a mérőnél még közös, de az nem jelent rövidzárat a hosszúhullámú jelre, a vezeték induktivitása miatt, ami nagyobb frekvencián nagyobb ellenállást (induktív reaktanciát) képez.
Klasszikus gondolkodással mondhatnánk ugyan, hogy a két szál vezeték jele úgyis "összekeveredik" útközben, de ez a MIMO trükkje, digitális címzés vagy ilyesmi, miáltal minden adat célba jut, de jobban nem mélyedtem el benne.
-
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
t72killer #79754 üzenetére
De az 1x2 elven, gondolom. Egy adatvonal és két irány.
Ennek az újabbnak meg az a lényege, hogy két vonal sávszélessége összeadódik. Mintha azt mondanám, hogy 2 érpár (mármint 4 szál), ha szimmetrikus jelátvitel lenne.
Ez meg aszimmetrikus, mint pl. a sztereó bal-jobb ér, plusz test a közös viszonyítási pont. Itt már a közös pont elengedése nem is tolerálható, persze ez másik világ, analóg, alapsávi jel, alacsony frekvencia. Nincs hibajavítás, a csatolások sem hoznak helyre semmit.
-
Dr. Szilikát
őstag
Vasalással csináltam, annyi volt a trükkje, hogy vékony vásznat* használtam a vasaló alatt, a légrések, illetve a hőátadás kiegyenlítésére. Így elkerülhető a festék szétnyomása is.
Addig vasaltam, míg a vászon enyhén pirulni kezdett, akkor volt jó. Leoldás kromofág festékoldóval, illetve annak egy változatát használtam, ami lényegileg ugyanaz.
Ha ilyen oldószeres trükköt próbálsz, azt nem tudom, de eszerint ki kell kísérletezni, hogy optimálisan hasson.
* Lepedővászon, de nyilván nem műszálas, hanem "rendes" hőtűrő vászon.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
PROTRON #79761 üzenetére
PWM-szabályzót lehetne beiktatni, ami energiatakarékos módon venné visszább. Ilyen modulokat DC-motorok szabályzására is reklámoznak a kínai oldalakon, de nyilván erre is jó.
A megfelelő áramot és feszültséget kell nézni, illetve keresni. Gyakran 555 IC-vel oldják meg vagy más szabályzóval. Hacsak nem magad építed.
Ez persze az egyszerűbb módja, amikor csak manuálisan állítod, de nem alkalmazol hőérzékelést / visszacsatolást, amit beépített érzékelő hiányában az izzószál vagy PTC-kerámia fűtőbetét hőfokfüggő ellenállásának figyelésével szoktak megoldani.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
DonThomasino #79765 üzenetére
Biztonsági leválasztásnál a szekunder bármelyik ágának földelése eleve értelmetlen, hiszen a biztonságot ásná alá, illetve bizonyos alkalmazásnál még áramkört is zárhatna galvanikusan, mármint zárlati áramot is okozva.
Csak a vasmagot sem jó földelni, mert ha szerencsétlen esetben leégne és vasmaghoz zárna a tekercs, az is gond.
Egyébként a jó biztonsági trafó kritériuma az egymás mellett szeparált primer-szekunder, ami kisebb eséllyel ér és/vagy ég össze, mint az egymásra tekercselt.
Mindamellett vannak olyan biztonsági szigetelésű toroid trafók is, ami teljesíti ezt a feltételt, megerősített réteget raknak közé valószínűleg, vagy akárhogy is oldják meg, de hatósági engedélyt kaphat az egymásra tekert is, ezek szerint. Mármint anélkül, hogy szekunderen kötelező védőföldet írnának elő a használatához (akkor viszont már nem biztonsági trafó).
Beszerelés gondolom az IP00 védettséggel lehet összefüggésben, illetve bekötési pontok érinthetősége, vezeték rögzítése miatt is. Nyilván furcsa lenne csak úgy lengőre rákötni valami vezetéket.
IP00: Not protected from solids. Not protected from liquids.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Panthera #79768 üzenetére
Abban biztonsági trafó van, egymás mellett szeparált. Ezáltal (illetve a további belső dupla szigetelések miatt is) a készülék kettős szigetelésűnek minősül, melynek fémvázát földelni tilos:
Indokolatlanul barkácsolt földelés veszélyes lehet, amikor egyéb hiba folytán feszültség jelenhetne meg a földhálózaton és készülékre is átvihetné a feszültséget.
Ezért a szabványalkotó a kettős szigetelést tekinti magasabb biztonsági fokozatnak, amit a védővezetős / földeléses rendszer csak lejjebb rontana, aminek sok értelme nincs.
Noha régebben voltak földeléses BEAG erősítők is, ma már a háztartási kategóriában a kettős szigetelés feltétel a földhurok kivédésére is.
Professzionális kategóriában vannak kapcsolható földeléssel ellátott eszközök is, ahol az üzemeltető igény szerint állíthatja be.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
DonThomasino #79771 üzenetére
Ilyen esetben arra kell figyelni, hogy a 230 V-os részek (vezetékek, érintkezési pontok, kapcsoló, ilyesmi) biztonságos, illetve kettős szigeteléssel legyenek ellátva, ami a fémházzal való érintkezést gyakorlatilag kizárja.
A trafó maga biztonsági kivitelű legyen, ami jelzés hiányában, az egymás mellett szemmel láthatóan elválasztott tekercsek alapján gyakorlatilag kijelenthető.
A fémházat viszont nem ajánlatos védővezetőre kötni, a már említett veszélyek miatt. Elvileg műhelyben, munka közben is adódhatna olyan helyzet, hogy valaki fázist fog, míg a másik kezével földelt fémrészt érint, vagy az is kellemetlen tud lenni, ha bármi hozzáérne kívülről a fémházhoz, ami véletlenül feszültség alatt van és elcsattannak dolgok.
Külföldi oldalakon is előjön (nyugati és orosz oldalakon is egyaránt találkoztam vele, de kézenfekvő is), hogy a forrasztópáka vagy hőlégfúvó közvetlen földelését is veszélyesnek tartják, holott a sztatikus töltések elvezetése céljából elegendő ellenálláson keresztül megoldani. Így nem tud életveszélyes, vagy épp a javított készülékben kárt okozó zárlati áram létrejönni, viszont a töltéseket elvezeti az ellenállás.
Nyilván más téma pl. egy mosógép, ahol a motor tekercsei vagy épp a fűtőszál biztonságos konstrukciója nem oldható meg, testzárlat adódhat.
Ilyenkor van szükség egy kényszermegoldásra, azaz a fémtest védővezetőre való kötésére, ami elméletben nem olyan jó, mint a kettős szigetelés, de jobb a semminél.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
rednifegnar #79774 üzenetére
A törpefeszültségű pákáknak szokott lenni földelővezetéke, vagy külön szálon vagy a kábelen belül. A külön szálat igény szerint köthetjük bárhová, pl. egy hatékony megoldás a javított készülék fémváza.
Hálózati pákánál magam is rendeltem olyan kínai darabot, ahol a fémrész egy rugós érintkezőn keresztül a földeléses villásdugóval közvetlen kapcsolatban van.
Erre szokták javasolni többen is, hogy a direkt kötés bontása, ellenállás beiktatása.
Teljesen kiiktatni, a háromeres kábel helyett felszerelni egy kellemes hajlékony kéteres kábelt, elméletileg problémás, ha például elpattan a kerámia PTC fűtőbetét vagy bármi zárlat keletkezne. Itt bevallhatom, hogy én mondjuk éltem ezzel a vezetékcserével, de nem ajánlhatom senkinek, magam számára is kétséges, kísérlet, saját felelősségre.
Persze az is igaz, hogy ilyen hálózati pákánál az ellenállás sem védi ki a betétzárlat / belső zárlat problémáját, áramütési lehetőségét. Töltések elvezetését oldja csak meg.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Dr. Szilikát #79777 üzenetére
Illetve nem csak a töltések elvezetését, hanem páka által a készülékben okozható földzárlatot, netán a védőhálózatról visszatérő káros feszültséget, noha az inkább csak elméleti lehetőség.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Barret001 #79785 üzenetére
Mindegy, milyen tranzisztor, akár MOSFET is. Lineáris (disszipatív) szabályzó lényege, példa kedvéért:
- Bemegy 18 V, kimegy 12 V.
- Megterheled 1 A árammal.
- A tranzisztoron 6 V esik és 6 x 1 = 6W teljesítményt fog, illetve kell elfűteni.
- Saját értékeid behelyettesítve.Ezt csak kapcsolóüzemű konverterrel tudod elkerülni.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Barret001 #79790 üzenetére
A napelem önmagában is áramkorlátozott, azaz áramgenerátoros jellegű, mivel van bizonyos belső ellenállása. Csak nem mindegy, mennyire "erős", vagyis az akkura direktbe kötve mekkora áram alakul ki, fénytől is függően.
Ha feltételezünk olyan kisebb napelemet, ami eleve nem is képes kártékony nagyságú áram produkálására, azt rá is lehet kötni direktben az akkura, viszont a feszültséget figyelni kell, akár egy egyszerűbb áramkörrel, ami egy szinten lekapcsolja a töltést. Plusz be kell iktatni egy diódát is arra az esetre, ha nincs fény, mivel az akkut visszamerítené.
Az sem ideális, hiszen pl. egy 14,4 V végfeszültségű akkut ezen a ponton még nem jó lekapcsolni, nincs teljesen feltöltődve. Ahhoz még ezen a feszültségen kell tartani, míg a felvett áram visszaesik kb. 0,02C értékre. De az már feszültségszabályzást is igényelne.
Egyszerűbb esetben, ha bírja az akku, direkt (diódás) kötés, feszültségfigyelés, lekapcsolás. Vállalva a nem teljes töltést. Igényesebb esetben hozzávaló MPPT szabályzó.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Barret001 #79804 üzenetére
Zener-dióda ott csak túlfeszvédelmet képez a tirisztorral együttműködve.
3V + a tirisztor nyitófeszültsége 1,5V azaz nagyjából 4,5 V felett a tirisztor kapcsol és rövidre zárja a 12 V betápot, amitől a PC-tápegység (aminek része) leáll. Leállás oka nem túláramvédelem, hanem ebben a kategóriában gyakran alkalmazott feszültségvédelem, ami érzékeli a 12 V szabálytalan esését, emiatt állítja meg a primer vezérlést.
Az UC3864 a belső 5 V-ot felére osztja, azaz 2,5 V referenciával hasonlítja össze a leosztott kimeneti feszültséget.
Vagyis eszerint 2,5 V-ra kell leosztani / állítani az általad igényelt kimeneti feszültséget, mivel a negatív visszacsatolás mindig erre az értékre igyekszik stabilizálni a 2. láb feszültségét.
Vagy másképp fogalmazva a műveleti erősítő mindig arra "törekszik" a kimenetével szabályozva, hogy az invert-noninvert (-/+) bemenetei között minimalizálja a feszültségkülönbséget.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#85619712 #79800 üzenetére
Lehet éppen tölteni vele, de csak kapcsoló módban , azaz tartószakasz (CV) nélkül, ami nem ideális, mint előzőleg részleteztem. Relés kapcsoló, aminek állítható az alsó és felső (be-ki) értéke, amit az akkun figyel:
DC-konverter csak az elektronika és a relé 5V tápját szolgáltatja. Vagy a felsőnél két lépcsőben, nem 5 V-os relé, ha jól látom, külön van még stab IC az elektronikának.
De az LM2596 legfeljebb 40 V-ot bír. Ennél valami más megoldást alkalmazhattak, ami 60 V-ot is kibír:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#85619712 #79815 üzenetére
Az ugyanúgy szabályoz, mint a legtöbb feszültségstabilizátor. Pontosan a kimeneti feszültséget figyeli az R9-en keresztül és azt stabilizálja.
A műveleti erősítő a leosztott részt hasonlítja össze 2,5 V-tal, ami meg a belső 5V-ból származik és referencia-pontosságú.
Tehát ebben az esetben a 2,5 V képezi a referenciát, illetve befolyásolná a stabilitást is, ha elmászna, de épp azért csinálják pontosra, mivel hatása lenne a kimenetre is.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#85619712 #79819 üzenetére
Több irányból is megközelíthető, ami ugyanoda vezet. Egy értelmezés az is, hogy a műveleti erősítő egyszerűen felerősíti / többszörözi a referencia DC-szintet.
Ha 2,5 V a referencia és a két ellenállás egyforma, meg azt is tudjuk, hogy a műveleti erősítő mindig úgy igyekszik korrigálni a kimenetét, hogy a két input között minimalizálja a feszültséget (pontosabban ez a negatív visszacsatolás következménye, nem véletlen a negatív / invertáló bemenet használata), akkor logikusan 5 V-ra emeli a kimenetet, ekkor áll elő a feltétel.
Ahol pirossal elvágtam, ott viszont még lehetnek beiktatva további alkatrészek, tranzisztor stb., lényegen nem változtat, mert a műveleti erősítő akkor is úgy fog szabályozni, hogy a fenti feltétel teljesüljön.
Természetesen egy ilyen erősítőt ki is lehet akasztani, a saját korlátait (tápjának határait) biztosan nem tudja túllépni. Típustól függően képes esetleg megközelíteni, tehát azon belül kell operálni.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tillatrilla #79832 üzenetére
Utóbbinál a videó szerint rövidzárban 0.000 kΩ a kijelzés, azaz 0.001 (1 Ω) kimutatható.
Tehát ez egy 4000-es kijelző, a régi multiméterek kijelzése egyébként 1999 felbontású, illetve túlcsordulási értékű. Munkára ezek is teljesen alkalmasak voltak, noha egyes esetekben az újabb műszerekkel jobban beállíthatók pontos értékek, a jobb felbontás miatt. Meg ezek már pontosabbak is, trimmermentes számítógépes kalibráció, ami memóriában tárolt, illetve méréshatáronként is pontosítható a gyári beállítás során.
Nekem a 6000-es műszer rövidzárban 000.0 Ω kijelzésű, azaz 0,1 Ω még mérhető nagyjából. Adatlap szerint 0.1Ω - 60MΩ.
Pontosság a tartomány alján elvileg kérdéses lenne, de a gyakorlat azt mutatja, hogy tized ohmok is elég jól azonosíthatók, mármint a műszerzsinór ellenállásának levonásával is kalkulálva, szükség szerint. De ilyen kis ellenállás mérésénél már számít miden érintkezési hiba, a hüvelynél, vagy idővel még a forgókapcsoló is tisztításra szorulhat, érzékeny lehet a mozgatásra.
Ilyen értelemben az A3003: 1Ω - 4MΩ képességű.
A 9999-es műszernél: 99.99/999.9/9.999k/99.99k/999.9K/999.9M
Tehát itt elméletben 00.01 Ω lenne az alsó kijelezhető határ.
Beépített mérőcsúcs szűk helyeken hozzáférési problémás lehet, illetve mikroelektronikánál tűhegyes csúcsra is szükség lehet, megfelelő műszerzsinórral. Ráadásul jártam úgy nemrég, óvatlan mozdulat miatt egyszerűen letört a vége (be volt akasztva egy lyukba). Vagy kopik is idővel.
De egy ilyet pótolni már érdekesebb:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
troll81 #79835 üzenetére
Egyes webáruházakban alapvető paraméterei alapján is lehet keresni:
N-csatornás, 500 V, 24 A, 200 mΩ
Vagy épp az Aliexpressen is, csak ott már jobban rá kell érezni valós és hamis különbségére, illetve a visszajelzésekre is figyelni.
Alkalmazásfüggő, hogy mennyiben számít még a gyorsaság, vagyis belső kapacitások, kiélezett esetben azt sem árt összehasonlítani. Minél kisebb kapacitás, illetve kaputöltés előnyösebb, vagy legyen egyforma nagyjából. Tokozás is értelemszerűen.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tordaitibi #79864 üzenetére
Előzményben a fotó nem is annyira érzékelteti a csomagban érkező körömnyi semmit, ami melegszik is rendesen már 1 A-nél is, ha jól emlékszem.
Az LM2596 alulterhelve elmegy, de mára elavult, tranzisztoros kapcsolóval integrált, aminek B-E feszültségesése van, tehát veszteséget, melegedést jobban képez, mint az XL4015 konverterek, integrált MOSFET-kapcsolóval. Ennek köszönhetően utóbbi akár 12,1 V-ból is stabilizálhat 12 V-ot. De 2,8 A még ezt is megizzasztja.
Talán a következő lépcső, egy XL4016:
Szimpla trimmeres verzió abban az esetben, ha csak feszültséget kell állítani.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#54655232 #79876 üzenetére
A LED az csak egy dióda, mindegy ilyen szempontból.
Driveren múlik a dimmelhetőség. Dimmer is van többféle, a jó driver képes együttműködni a klasszikus izzók triac-dimmerével, vagy ma már vannak egyéb dimmerek, ami a LED-lámpák driverével jobban dolgozik együtt, lehet MOSFET-es (lefutóélű) is.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Barret001 #79879 üzenetére
Nem tudom így értelmezni sem, mit, hová kötsz.
– Érzékelnie kell 3 db soros cellát, anélkül nem engedélyez.
– Mindegyik tag feszültsége 2,5 - 4,2 V között legyen, anélkül nem engedélyez.
– Képeden a 430 jelű (43 ohm) ellenállásokat rákapcsolja kisütésként 4,25 V felett, így igyekszik lehúzni túltöltődés esetén a cellát.Áramkorlát alábbi képen jobban érthető: a piros nyíllal jelölt ellenálláson eső feszültséget figyeli, csak tiédnél ezt már a rézfólia ellenállásából alakították ki, mivel az R003 nagyon kis érték (0,003 ohm).
Ezeknél a védelem általában helyreálló típusú, vagyis a kiváltó ok megszűnése után visszakapcsol, egyéb áramtalanítás vagy reset nélkül.
10 db MOSFET azért szükséges, mert 5 db terhelés irányában, 5 db töltés irányában van bekötve, illetve képes megszakítani az áramkört. (A MOSFET csak egy irányban kaphat feszültséget, másik irányban a belső D-S diódák amúgy is vezetnek / korlátoznak.)
4S rajz, de lényegileg ilyen a 3S is:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Barret001 #79885 üzenetére
Persze, csak ilyenkor én fejben többféle variációt látok magam előtt, de ha úgy mondod, hogy pl. túlszaladt a töltőfeszültség, már jobban értem.
Itt a védelem dolga, hogy 12,6 V felett megszakítsa a töltést, reálisan számítva 24 V-ot azért még illik elviselni, mellesleg a rajzon szerepel a 25 V-os MOSFET alkalmazása, aminél kisebbet talán nem is gyártanak, ha jól rémlik.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tordaitibi #79900 üzenetére
Hosszú idejű raktározásnál van olyan "hülyesége", akkor érzi jól magát, ha a lítium ionok fele az anódon, fele a katódon tartózkodik (50 % töltöttség). Ettől eltolódva vagy az anód, vagy a katód felületén indul el olyan kémiai folyamat, ami vékony szigetelőréteget képez, azaz belső ellenállást növel. Ezért nem jó hosszú távon túl alacsony vagy túl magas szinten tartani, sőt az állandó max. feszültség más okból is amortizálja.
Egy telefon esetében a töltések-merítések váltakozása természetesen megfelelő használat, 0-100 % között is. Meg nyilván az sem gond, hogy 50 % felett eltesszük, utána merül magának a raktározás során, később rátöltünk.
Pufferüzemben gondolkodtam én is, hogy állandó 4 V-on tartva mi lenne, de nem teszteltem még ilyet. Vagy 3,8-3,9 V igény szerint.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
A pufferüzem fogalma meghatározó. Az egy állandó feszültség, ebben a megoldás egyszerűsége is előnyt jelent, házi barkácsnál főleg.
Hogy miért pont 3,92 V, valahol a neten ezt ajánlották, ezek szerint, mint optimális értéket. Ezt egyéni szempontok is befolyásolhatják, hogy valaki mit részesít előnyben: a tárolt energiát vagy a kímélést.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tordaitibi #79923 üzenetére
A szokásos kínai 4,2 V BMS sem balanszíroz, illetve amit azzal hirdetnek, annyit csinál, hogy 4,25 V felett rákapcsol egy kisütőellenállást a túlszaladt cellára. Igaz, hogy 4,2 V felett a töltést is leállítja, de ez valószínűleg nem zárja ki, hogy utána kicsit feljebb kússzon a feszültség.
Amellett véd túláram ellen, véd 2,5 V alá merítés ellen, illetve a 4S modul 16,8 V összfeszültség felett lekapcsol a töltésről.
Normális esetben az új celláknak van egy érdekes határoló hatása (self balancing), ami azzal jár, hogy pl. 16,8 V-ot meglepő módon szétosztanak egyenlő 4,2 V részekre. Ilyenkor a védelem soha nem is szakít meg. Ez a Li-ion sajátossága és nem érvényes a LiFePo kémiára.
De amikor egy soros tag már elhasználódott (ezt konkrétan megfigyeltem mérésekkel egy szétszedett laptopakkun), a belső ellenállás növekedik, a hibás tag hajlamos hamarabb túlmerülni vagy hamarabb túltöltődni. Ilyenkor a védelem lekapcsol, holott a többi tag még fel sem töltődött vagy ki sem sült.
3,92 V célfeszültségnél valószínűleg nem fogja megfelelően balanszírozni önmagát, talán ellenállásosztóval lehetne rásegíteni, az egyenlő feszültségeloszlás érdekében. Csekély osztóáram már elegendő lehet, ami nem pazarol sok energiát.
Másik lehetőség csak paralel cellák használata és step up DC-konverter, ami viszont nagyobb eredő árammal, illetve konverziós veszteséggel járhat.
Vagy van még a galvanikusan elválasztott töltés, de az négy külön töltőkört / dugasztápot vagy elválasztott szekundereket igényel.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
nepszter1 #79928 üzenetére
Igazság szerint "bármilyen" motor is lehet többféle, de legegyszerűbb esetben a DC-motor irányváltásával célszerű kezdeni a szakmát, ami polaritáscserével megoldható. Egy példa:
Ez 2 db külön kezelhető kapcsoló, noha lehet egyben is. Bővebben a kép forrása:
http://tkiraaly.hu/avr/motorc/motorc.html
Továbbiak:
-
Dr. Szilikát
őstag
Hasonló hálózati pákám nekem is van, semmi különös, végzi a dolgát. Csak nekem a PTC fűtőbetét még fixen beforrasztott négyvezetékes, tehát külön fűtés, külön termisztor a hőméréshez.
Újabban viszont csak két kivezetés van összesen, a betét ellenállása alapján méri a hőfokot. Amint látom, cseréje is egyszerűbb, kihúzható a betét. Rendeltem ilyen rézhegyeket hozzá, ami bár hamarabb elhasználódhat (már aki sokat használja), viszont rézheggyel jobb a "forrasztási élmény":
https://www.aliexpress.com/item/4000801534987.html
A hozzá mellékelt pákahegy, ami rézmagos, de vasréteg védi az elfogyástól, néha hajlamos taszítani az ónt, ami igen kellemetlen tud lenni. Ezen segíthet esetleg a rézforgács vagy acélforgács tisztító használata, ami nem ég rá a hegyre, mint a szivacsos módszer vagy a papírtörlés például.
A rézhegynek persze mindegy, mivel töröljük, kiválóan forraszt, sőt a vasréteg hiánya miatt még a hőátadás is valahogy érezhetően határozottabb. Hőátadás másik problémája a belső légrés, ezt épp most látom egy videón, én is valami hasonlót csináltam:
https://www.youtube.com/watch?v=wtgjhz5sLA8
Csak én Li-ion cellából bontott rézfóliát tekertem a betétre, néhány rétegben. Túl szoros ne legyen, mert a fólia oxidálódik idővel, meg is szorulhat.
-
Dr. Szilikát
őstag
Igen, ez az IOSS lényege, ami az Aliexpressre is érvényes, ráteszik előre az ÁFA-t. Noha előfordult már olyan tévedés, amikor a NAV is tett rá itthon, de azt utólagos reklamáció során visszatérítik.
Aliexpress, fiókbeállítások "My Shipping Address" legyen megadva a telefonszám, mivel oda (vagy email-címre) fog érkezni az online fizetésre való "felszólítás". De arra is volt már panasz, hogy nem mindenkinek jött, utólag viszont 799 Ft.
Pontosabbat itt tudnak esetleg, ha felmerülne probléma:
https://prohardver.hu/tema/aliexpress_tapasztalatok/friss.html
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
rednifegnar #79947 üzenetére
Leégeti a páka, illetve az ón. A végénél kell támadni, ahol tiszta rezet ér, ónnal megkapatni, míg felfut és ledobja a lakkréteget.
Ezt a módszert kipróbáltam egyre vastagabb huzalokkal is 2,2 mm-ig, mivel nekem az van a lomtárban. Azt is lenyomta. Csak ott már jobban meg kellett fűteni a pillanatpákával, amivel végeztem a műveletet.
Nyilván régebben én is olvastam a rádióamatőr ajánlásokat, litze-huzal megégetése gyufával stb. De később azt a típusú litzét is kipróbáltam, szimplán a pákával leküzdöttem.
Meg ezeket a mai színes lakkozott huzalokat eleve úgy gyártják valószínűleg, hogy leviszi a páka, hiszen a gyári forrasztásoknál sincs idő ezzel külön szórakozni. Megfelelő hőmérséklet és ráhatás kérdése csak, meg természetesen a folyasztószer. De az sem különös, csak a szokásos, nem savas elektronikai akármi gyanta stb.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
cool13 #79963 üzenetére
Hasonlóval találkoztam egyik gépemben, de abban rendes Graetz-híd van. Tiédnél egyutas egyenirányító, ami adhat ki 50 Hz-et, amitől berregni fog a relé, ha az első kondenzátor nem szűr, mert kiszáradt esetleg. Noha nincs felfúvódva, de attól még ellenőrizni kell.
Van egy kapacitív előtét, a nagy sárga kondenzátor, ami a feszültséget csökkenti lényegében, az is szokott gyengülni az igénybevételtől, mérni kell.
Az első dióda csak a negatív félhullámot határolja le, másik dióda a pozitív félhullámmal tölti a kondit. Piros nyíl a relé tápja, zöld nyíl az IC-táp, onnan lefelejtettem közben a Zener-diódát, ami megfogja a feszültséget.
A kis 8 lábú IC egy mikrovezérlő, ami késleltetést ad a relének, figyelve a felhasználó aktivitását. Ha nem nyúlnak a géphez, 20-25 perc után eldobja a relét, áramtalanít.
Maga a panel, ettől eltekintve nem szükséges a gép működéséhez, a relé áthidalható. Csak akkor nem kapcsol ki, ki kell húzni vagy valahogy kapcsolni stb.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tordaitibi #79971 üzenetére
25Q64 flash memória (nem EEPROM), megoldható:
https://www.aliexpress.com/wholesale?SearchText=CH341A
Nekem csipeszem sincs hozzá, le szoktam forrasztani, nem nagy kaland.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Jarod1 #79986 üzenetére
Megvan a trükkje ennek is. Nem kell hőléggel átizzítani az alaplapot. Alábbi ábrán csak szemléltetem a világ legjobb cseh forrasztópákájára hajlított, optimális vastagságúra megválasztott rézhuzalt.
IC lábait célszerű ónnal kicsit megrakni, az sem baj, ha összeér, később úgyis leszedhető, de az ón biztosítja a megfelelő egyenletes hőközlést.
Előbb egyik oldalon megmelegítem, csipesszel kicsit megemelem az IC-t. A lábak nem fognak eltörni a másik oldalon, van annyi rugalmassága. Utána a másik oldalon is megemelem.
Ha kevés ónt raktam rá, akár elsőre elválhat az alaplaptól, ha mégsem, akkor oda-vissza pár próbálkozás, míg elengedi. Nem gányolás, teljesen kulturáltan szokott sikerülni TV-alaplapoknál, ami szintén többrétegű lap. Akár 1 perc sem kell neki. Közben az alaplapot persze átfordítom, hogy mindig a jobb kezem felé essen irányba. (Bár, nem akarok dicsekedni, ha bal kézzel kell néha bűvészkedni, annak sem állok ellen.)
A pillanatpáka hőfokszabályzója pedig több évtized után már eleve az ujjamban van, azaz szó sincs égetésről, például. Csak épp az olvadáspontig, kíméletesen.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Barret001 #79991 üzenetére
Csináltam a szokásos HAKKO 900M mintájú pákával is, azzal is sikerült éppen, de itt a leírást inkább a másik módszerre éleztem ki, ami talán simább ügynek mondható.
Noha nem gondolom, hogy mindenkinél ott figyel a legjobban bevált 75 W-os cseh páka, de az érdekesség kedvéért felvázoltam.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Batman2 #80024 üzenetére
Noha valószínűleg új kérdés akart lenni, magam részéről ennyit találtam most:
https://vintage-radio.net/forum/showthread.php?t=62658
https://www.giangrandi.org/electronics/fluorescenttubes/fluorescenttubes.shtml
Az első linken jól saccolt a fórumozó.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Babetta-X #80028 üzenetére
Középfeszültségű hálózat, illetve transzformátor a hazai elnevezés.
Nálunk ebből jellemzően a 20 és 35 kV-os háromfázisú légvezetékek láthatók, illetve ilyen kábelek is vannak, míg a 3 / 6 / 10 kV inkább csak kábel.
https://bekapcsoljuk.eon.hu/lak_layout/lak_uj_bekapcsolas_info/feszultsegszint
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Blackmate #80048 üzenetére
Hangszóró nélkül ellenőrizni kell a kimeneti DC-szintet, ami 0 V normális esetben. Ha hiba miatt eltolódna, a hangszóró membránját is elhúzná, ilyenkor a terhelőáram okozhat némi búgást, pontosabban 100 Hz morgást, mivel a tápegység pufferkondenzátorait is "meghúzza". Ezeket a táppuffereket is ellenőrizni célszerű.
A kapcsolás érdekessége a pluszban beépített műveleti erősítő, amivel DC-kompenzációt valósítottak meg, talán nem tűnt eléggé stabilnak az alapkapcsolás. R7-C11 aluláteresztő szűrőként jobbára már csak DC-t továbbít, a műveleti erősítő negatív visszacsatolása pedig egy kondenzátor, ami 100 % AC-csatolást képezve nullázza az AC-komponens erősítését.
Így végeredményben a kimeneti DC-jelet azonos fázisban (+) ráerősíti a TDA negatív visszacsatolására (-), ezáltal javítva a kimeneti 0V stabilitást (drift). Már ha hibátlanul működik ez a kis segédáramkör is. Ugyanakkor ennek hiányában is működnie kell, mint ahogy a gyári alapkapcsolás is működik.
R3 rövidre zárható a teszt kedvéért, ezáltal némítva a bemenetet, avagy kizárva a máshonnan érkező zavart.
Ha az IC hibája miatt búgna (selejt, hamisítvány), az túlzott melegedéssel is jár elvileg, mivel épp a túláram (túl nagy nyugalmi áram) miatt jöhet be némi tápzúgás.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Attix70 #80055 üzenetére
Közben a kondiról beugrott, ezt a szokásosan alkalmazott kondenzátort kihagyták, ami biztosítja ugyan a 100 % DC visszacsatolást, ezáltal a kimenet stabilitását, csak sajnos rontja a mélyátvitelt is, noha ez értékfüggő is, ugyanakkor idővel kiszáradhat, egyéb hátránya is lehet.
Ezért a jelzett kondenzátort kihagyták, helyette a műveleti erősítővel stabilizálták, így korrektebb a mélyátvitel is bizonyára.
Új hozzászólás Aktív témák
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- Projektor topic
- iPhone topik
- Poco F3 - a mindenes, de nem mindenkinek
- Autós kamerák
- Crypto Trade
- Router gondok
- NVIDIA GeForce RTX 3060 Ti / 3070 / 3070 Ti (GA104)
- Skoda, VW, Audi, Seat topik
- Az USA tisztifőorvosa figyelmeztető címkét ragasztana a közösségi médiára
- További aktív témák...