Új hozzászólás Aktív témák

• #85465 lezso6 HÁZIGAZDA Dißnäëß #85462

  Új Válasz 2018-09-28 21:18:48 #85465

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  lezso6

  HÁZIGAZDA

  LOGOUT blog

  válasz Dißnäëß #85462 üzenetére

  Micsoda wall of text. De nem igazán értem ezzel mit akartál mondani.

  Két szempontból lehet vizsgálni a témát: elektronika és emberi hallás szempontjából. Előbbinél ugye ideális hangszóró esetén azonos amplitúdóhoz egyenlő teljesítmény kell bármilyen frekvenciához. Viszont az ember hallása ugye a loudness görbe szerint működik. És 90 dB-nél is jelentősek a különbségek. Legalábbis az ISO szerint. A Fletcher–Munson görbét inkább hagyjuk, akármennyire is hangzatos, a mélyfrekvenciák esetén nagyon pontatlan.

  Egy példa, ahol sok a magas energia:

  Ulver - Hymne I: Wolf And Fear (vigyázat, ultra hangos torz izé!)

  Ezzel óvatosan, halkan tessék hallgatni, vagy inkább nem hallgatni sehogy, mert hallgathatatlan. A spektrum sokkal érdekesebb.

  Az alábbi ábra nem emberi fülre van súlyozva, s így van kb ugyanannyi magas (> 2000 Hz) energia mint mély:

  

  Emberi fülre súlyozva ugyanez, innentől egyértelmű, hogy miért hallgathatatlan:

  

  [ Szerkesztve ]

  A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

• #85466 VoidXs Topikgazda Dißnäëß #85462

  Új Válasz 2018-09-28 21:41:42 #85466

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  VoidXs

  Topikgazda

  válasz Dißnäëß #85462 üzenetére

  Nekem sajnos nincs időm ennyit írni, de pár dolgot mondanék ide és a következő hsz-edhez. Ha nem decibelben, hanem lineáris skálán (V/V) nézel rá egy anyag spektrumára, akkor amit látsz, kb. az 1/x függvényre fog hasonlítani. A vizualizálók eléggé el vannak torzítva, hogy szépen nézzenek ki, általában nem is használnak logaritmust, különben eléggé kisimul az ábra. A magasak felé szorzunk, az én lejátszóm pl. logaritmikusan emelkedik, de van, aki lineárisan (pl. Winamp, ahol a magasak szinte mindig peakelést mutatnak).

  Amit mondasz, technikailag igaz, de mind hiába, ha egyszerűen nagyon nem kiegyenlített spektrumot rögzítenek, kevernek. Eleve egy hangszer alaphangjai bőven 1800 Hz (A6 és A#6 közt) alatt helyezkednek el, a magasak csak ennek a felharmonikusaiból születnek. A zongora utolsó billentyűje (C8) is csak 4186 Hz, és azt már elég irritáló hallgatni. A hegedűre tipikusan magas hangszerként hivatkoznak, holott az E-húr is csak 659,3 Hz, egy oktávval efölé, 1318,6 Hz-re pedig szinte sosem merészkedik hegedista. Ugyanez érvényes szinte minden hangra. A legtöbb hang, amit létrehoz a világunk, reálisan becsüljünk mondjuk 95%-ot, fundamentálisan nem haladja meg az 1500 Hz-et.

  Ha bizonyíték kell, fogj egy zenét. Bármilyen zenét. Vidd be Audacitybe, duplikáld kétszer, az elsőt vágd el a hangszóród keresztváltási frekvenciája alatt, legyen az akárhol, a másikat fölötte. Mutatok egy példát:

  

  Az én dobozaim crossovere 1800-on van, ott vágtam. A mély rész (középen) szinte ugyanúgy néz ki, mint az eredeti zene (fent). Alul díszeleg a magas, aminek csoda, ha az RMS-e meghaladja a 0.1 V/V-t. Ennek a zenének (és ez nem tuctuc, csak egy félig pörgős rész az Assassin's Creed II-ből) a magas része az én hangszórómon a jelszint ötödét teszi ki.

  [ Szerkesztve ]

  W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

• #85467 #92251648 törölt tag Dißnäëß #85462

  Új Válasz 2018-09-29 11:57:02 #85467

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #92251648

  törölt tag

  válasz Dißnäëß #85462 üzenetére

  Úgy érzem, kicsit lyukra futsz ezzel a kérdéssel. Azonos energiájú hanghullám megszólaltatásához (közeltérben mérve) nagyjából azonos elektromos teljesítményre van szüksége a hangszóróknak minden oktávban. De ha távolabb mész a hangdoboztól, változik a helyzet, mert a diszperzió erősen más a hangmagasság függvényében. Otthoni zenehallgatáshoz jellemzően direkt sugárzókat használunk, amiknél a magas hangok irányítottsága határozott, a mély hangok viszont minden irányba elindulnak, azaz utóbbinál rosszabb a besugárzási hatásfok, tehát a mély hangokat nagyobb szinten kell lesugározni, hogy hozzád ugyanannyi jusson belőlük, mint a magas hangokból.

  Továbbá a zenei anyagok energiaeloszlása nem homogén, a mélyebb hangok sokkal hangsúlyosabban vannak jelen. Ennek gyökere az emberi hallás sajátosságai között és a zenei hagyományokban keresendő. Ha minden oktávot azonos energiával szólaltatnánk meg, a zenéből csak egy vékonyka cincogást érzékelnél.

  Fentiek miatt a több utas aktív rendszerekben (pl. koncerthangosításnál) a magas hangok megszólaltatásához elégséges a kisebb erősítő-hangsugárzó páros, a basszus hangokhoz viszont már komoly elektromos teljesítményre és nagy sugárzó felületre van szükség. Ehhez méretezik a hangsugárzók terhelhetőségét is és ezért van, hogy a magassugárzóknál ez a paraméter néhányszor tíz W, a mély hangszóróknál viszont több száz W.

  Ha egy kiegyensúlyozott hangzású, otthoni lejátszó rendszerben zenelejátszás közben figyeled a mély, közép, magas szekciókban folyó elektromos áram mértékét, nagyságrendnyi eltérést tapasztalsz köztük. Kellemes zenehallgatási hangerőnél a magas szekcióban alig 1-2 Wattnyi teljesítmény közlekedik, de a mély hangoknál akár több száz W is előfordulhat.

Új hozzászólás Aktív témák