Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • j.bravo

    addikt

    válasz Hydra SR #40 üzenetére

    Banyek, srác, nem könnyű kimondani de jobban fotózol mint én (lehet hogy ezt már egy ideje tudtad :D). Nem mintha én olyan nagy ász lennék, sőt... csak hogy egy kicsit hamarabb kezdtem :)
    Sok jó kép van ott az albumodban, vannak olyanok is amikre nem emlékszem a digifotóim topikból...

    Szóval gratulálok és irigyellek!

    Whatever.

  • j.bravo

    addikt

    válasz ThufirHawat #56 üzenetére

    Páran azért vannak, akik szívesen állnának elébe a próbatételnek - azazhogy építeni leshelyet saját kis kacsóval aztán kuporogni benne hosszú heteket.

    Igazatok van, könnyen lehet hogy feladnánk.
    De esetleg, halovány eséllyel még az is lehet hogy nem.

    A helyzet (ez lehet gond vagy éppen szerencse, nézőpont kérdése), hogy nem is igen próbálhatjuk meg, mert azalatt a pár hét alatt is el kell menni a bányába (gyárba, irodába, boltba, kinek hova) dolgozni, mert ha nem, akkor nem lenne kifizetve a lakbér vagy a lakásrészlet és következő hónapban el kéne adni a felszerelést hogy legyen miből kenyeret venni.

    Persze lehet mondani hogy egy huszonéves embernek van 20-21 nap szabadsága egy évben, vegye ki és menjen a lessátorba, várja a pillanatot és alkosson. No de őszintén, tegye fel a kezét akinek a munkahelye tolerálná hogy ezt mind egyszerre vegye ki... a legtöbb munkaadó úgy rúgna ki páros lábbal hogy még.

    Oda akarok kilyukadni hogy én pl. egy pillanatig sem vitatom az elhivatottságát és a tehetségét, kitartását, szorgalmát - csak lássuk be, hogy mindez kevés lenne, ha nem lettek volna meg az alapfeltételek, azaz hogy adott a felszerelés (vagy rá a zseton) és rengeteg erre fordítható idő, miközben nem kell a hétköznapi halandók olyan dolgai miatt aggódni mint a villanyszámla egyéb közhelyek.

    Szóval ha lenne egy-két, a jelenlegi duplakitemnél kicsit jobb obi és még pár ''apróság'', valamint írásbeli ígéret a munkahelyemtől arra hogy ha visszajövök x hónap múlva elgémberedett tagokkal a lessátorból, akkor folytathatom a munkát ott ahol abbahagytam, akkor bizony szívesen megpróbálnám.
    De csak akkor.



    (kicsirt emlékeztet engem ez a ''a gép vagy a fotós számít'' stb. témára. Ugye ott már konszenzusra jutottunk abban, hogy egy camera obscura-val is lehet szenzációsan jó képet készíteni, de nem bármikor, bárhol, bármiről. Vannak olyan témák, helyek, helyzetek, amikhez egy adott jellegű avagy színvonalú felszerelés szükségeltetik, mert anélkül egyszerűen nem megy. Pont.)

    Whatever.

  • j.bravo

    addikt

    válasz j.bravo #59 üzenetére

    Szóval, ha esetleg nem ez jött volna le a szösszenetből, hadd húzzam alá, hogy nem fikázni akartam, hanem hogy lássunk tisztán. Le a kalappal előtte, komolyan.

    Whatever.

  • j.bravo

    addikt

    válasz csiga997 #62 üzenetére

    Nyilván nem úgy kezdte, hogy felkérte látatlanba' a National Geographic, hogy ''te olyan szimpatikus tehetséges gyereknek látszol, szegődj el hozzánk aztán majd meglátjuk hogy tényleg olyan jó vagy-e''...
    Hanem már azelőtt le kellett tennie valami komolyat az asztalra, hogy NG ösztöndíjas legyen (illetve bárki felkérje fotózni, azaz hogy rendelésre tudjon dolgozni, ne házalni kelljen a képekkel - amikről készültükkor nem tudja hogy vajon el tudja-e majd adni őket).

    Azaz, már azelőtt kellett bizonyítania, mielőtt ebből megélhetett volna, ez lett volna a szakmája. És ehhez kellettek az alapfeltételek.

    Ez az érdemeit persze cseppet sem csökkenti, minden tiszteletem az övé (illetve a munkáié). :R Egy percig sem tagadom hogy az elismerést megérdemli, és nem is irigylem, csak egy nagyon picit :D

    Ha azt mondod hogy Gipsz Jakab is lehetne a fotózásból élő természetfotós, csak vállalkozói igazolvány kellene hozzá, és utána tudás-kitartás-jószerencse-üzleti érzék hogy megvesse a lábát a roppant szűk piacon, meg persze bátorság hogy ebbe bele merjen vágni, akkor gyáva vagyok - még zöldségesként se mernék elmenni egyéni vállalkozónak, nemhogy természetfotósnak.
    Szóval ezen megfontolásból ugyanúgy respect.

    [Szerkesztve]

    Whatever.

  • j.bravo

    addikt

    válasz csiga997 #69 üzenetére

    Úgy látszik, most vagy elbeszélünk egymás mellett, vagy igazából mindenki látja a dolgot de mégis ragozzuk...
    Baumgartner Zsolti példájának felhozásán pl. én is gondolkoztam ám. Meg még pár másik példán is. Zsoltikából soha nem lett volna nem csak forma 1-es, de forma 3000-es versenyző se, ha apukának nincs elég zsetonja arra hogy Zsoltika már gyerekkorában vezethessen (gokartot, kismotort, miegymást), és versenyekre is járassa, illetve - ahogy írtad - menedzselje. Valószínűsítem, hogy minden 100 kissrácból akadna másik 3, aki ugyanúgy megtanult volna ügyesen vezetni és autóversenyezni ha lett volna aki menedzseli és alátolja az eszközöket. De ezt persze elmondhatnánk Ayrton Senna-ról is, ő se csóró családból származott, ugye.

    Sose tartottam magam kifejezetten csórónak, nem voltam elégedetlen az életszínvonalammal/lehetőségeimmel.
    De 22 éves koromban nekem sem volt négy állásom (most is csak egy van, elég is), de egy ''fél'' azért kellett a főiskola mellett hogy fenn tudjam tartani magam és ne lógjak anyagilag is édesanyám nyakán aki egyedül nevelt engem és a húgomat (aki akkor még középiskolás volt).
    Mielőtt (később) teljes munkaidőben kezdtem dolgozni, álmodni se mertem olyasmiről hogy a teszkógazdi ''focus free'' fémpékezőnél jobb gépem lehetne (akár komoly filmes, akár digi szappantartó). A full time job előtt jogsiról se álmodhattam, a költségei miatt. Autó most sincs persze, de legalább (''vészhelyzet esetére'') jogsi már van.
    Szóval nekem a huszas éveim közepénél-végénél (ott tartok most) előbb esélytelen volt hogy fotózni kezdjek (az más kérdés hogy akkor még nem is foglalkoztatott a dolog).
    Azaz ha most elég bátor lennék hogy otthagyjam a munkám és minden félretett pénzem fotós felszerelésebe öljem (most már vehetnék egy olyat amivel el lehet indulni (bár nem lenne olyan mint az övé)), és ha meglenne bennem a szükséges tehetség és ha meglenne bennem a megfelelő kitartás, akkor is mire eljutnék odáig, már rég hármassal kezdődne az életkorom és ezért nem ugrálna körbe senki hogy ''jaj de ügyes gyerek, ilyen fiatalon ilyen sokra vitte''.

    Ha elég bevállalós lettem volna hogy az egyetemet otthagyjam, akkor meg - feltételezem - elég nehezen/lassan spóroltam volna össze egy szettre valót; kb. mostanra sikerült volna úgy is.

    És mondom mindezt úgy, hogy szerintem nem vagyok csóróbb a nagy magyar átlagnál. Úgy gondolom, nem is voltam - bár ha ebben tévedek, akkor ebben kiegyeztünk. :D

    Na de ez a topik nem erről szól :):)):D

    Szerintem értjük egymást, csak valamiért nagyon grafománok vagyunk mostanában.

    [Szerkesztve]

    Whatever.

  • j.bravo

    addikt

    válasz YouCanCANON #75 üzenetére

    A tiéd is ooftopic, és még csak nem is tetted off-ba.
    Ha többet fizetsz mint a jelenlegi bérem (nem olyan sok), akkor én szívesen elmegyek kerítést bontani :D

    Whatever.

  • j.bravo

    addikt

    válasz werttzui #77 üzenetére

    Csigának is igaza van, meg neked is, meg mindenkinek :R
    Csak beszélgetünk, a fórum erre való. Vagy mi. :)


    Icipicit visszatérve Bencére (bár lehet hülye kérdés):

    Lehet tőle vajon valamelyik leshelyet (pl. az itató melletti földbe süllyesztettet) bérelni, 1-2 napra? Alkalmasint érdekes lehetne a dolog, akár egyedül, de ha ott lenne és tanácsokat osztogatna, még érdekesebb lehetne.
    (ha valaki már írt erről, mea culpa)

    De ha már itt tartunk, lehet h Hydra SR-től is kérek majd pár tanácsot a pályázáshoz meg az utómunkához :)

    Whatever.

  • j.bravo

    addikt

    válasz csiga997 #80 üzenetére

    Így van, ezért is írom hogy nem vagyok elégedetlen az életemmel :)
    (A fiatal kor meg azért jött elő mert eből indult az egész csevej.)

    Kösz a linket is (werttzui, neked is), meglesem.

    Whatever.

Új hozzászólás Aktív témák