- Crypto Trade
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Hálózati / IP kamera
- Hálózatokról alaposan
- Xiaomi AX3600 WiFi 6 AIoT Router
- Sokat fogyaszt az AI, egyre több az adatközpont, kell az atomenergia
- Az iPadOS-re írt appokra is díjat vet ki az Apple
- Letartóztatták a bitcoin-Jézust
- ASUS routerek
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
bdav
őstag
'' Kedvencem az hogy a holdra leszallast 1860 - ban talalta ki egy orosz fizikus (mar nem emlekszem hogy hogy hivtak)''
Ciolkovszkij lesz az.
mod: Sztripi sztem a spec. rel. egyenleteit be kéne írnod ide, azok nem annyira érthetetlenek
(azt tanultam egyetemen meg középsuliban is, ált.relt. nem)
[Szerkesztve]10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
válasz
MCGaiwer
#158
üzenetére
nem feltétlenül. a fény sebessége c=3*10^8 m/s. ha ezt megközelíted, tehát mondjuk 10^8 os nagyságrendű sebességgel mozogsz ott már számolni kell a relativisztikus hatásokkal, pl. az a rés nem ugyanakkorának fog tűnni számodra ha mozogsz és ha állsz (a réshez képest)
10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
-
bdav
őstag
válasz
MCGaiwer
#199
üzenetére
ha a csillagászat alatt arra gondolsz hogy miért világít a Nap, meg ugy általában hogy hogy működnek a csillagok, az igencsak fizika (magfizika). Ha gondolod akkor sztem erről is szívesen írunk kicsit (ez a téma közelebb áll hozzá mint a relativitás, de már 1-2 éve nem foglalkoztam a dologgal, sok mindent felejtettem)
10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
-
bdav
őstag
hehe akkor elolvastad
közbe kimoddoltam mert nem tudtam mire gondolsz pontosan én ugy tudom hogy csillag tömegtől függ hogy megáll-e neutroncsillagként vagy fekete lyuk lesz belőle 10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
na akkor kezdjük. asszem ma este a szükséges dolgokat fogom csak leírni. ja az egyszerűség kedvéért maradnék a gravitáció newtoni megközelítésénél
Sorry most jön egy kis magfizika, én fontosnak tartom, kell a többihez
tehát, ami kell:
- elektromágneses és gravitációs kölcsönhatást nem részletezném
- erős kölcsönhatás: az atommagot felépítő részecskék (proton és neutron) között hat. sokkal erősebb mint az elektromágneses de sokkal kisebb a hatótávolsága (ez később fontos lesz)
- a neutron protonná és elektronná tud bomlani, továbbá a proton ''befoghat'' egy elektront és neutronná változik (béta bomlás és elektronbefogás)
- az elektronokat javarészt elhanyagolom a következőkben, nem igazán számítanak.
A topic indító hozzászólása is a csepp modellel volt kapcsolatos, ez történetünkben is fontos szerepet játszik. Arról van szó dióhájban hogy az atommag sem egy oszthatatlan és teljesen stabil valami. Atommagnál négy fajta energiát szoktunk megkülönböztetni, amely leírja ezt. Az atommagot felépítő részecskék közti elektromágneses kölcsönhatásból származó helyzeti energiát, erős kölcsönhatásból származó potenciális energiát+egy ''felületi feszültség'' - szerű energiatagot (amelyik proton v. neutron a többi mellett van ''középen'', annak nagyobb a kötési energiája, mint amelyik a ''szélén'') és egy ún. Pauli-energiatagot (ennek az a lényege hogyha nagyon eltér a protonok és a neutronok száma, akkor kevésbé lesz stabil az atommag). Ha ezeket a potenciális energiákat összegezzük, akkor megkapjuk az adott proton és neutronszámmal rendelkező atommag kötési energiáját. Ami minél nagyobb (egy protonra / neutronra leosztva), annál stabilabb (negatív előjellel szokás venni). A cseppmodellből az jön ki hogy a vas körüli összeállítású atommagok a legstabilabbak. Ennek egyenes következménye hogy az összes többi elem a periódusos rendszerből igyekszik eljutni a vas fele. Pl. a nehézelemekkel lehet ezt jól szemléltetni. Vegyük az uránt mert abból jó látványos bombát lehet építeni. Van az atommagjában egy nagy halom proton és neutron. Ezek néhány szomszédjukat nagyon klasszul vonzzák az erős kölcsönhatásnak köszönhetően. A bibi ott van hogy az EM kölcsönhatás viszont az atommag másik feléből is hat. És ugye a protonok + töltésűek a neutronok semlegesek, tehát a protonok klasszul taszítják egymást. Ha ez a taszítás átlépi azt a küszöböt, amit az erős kölcsönhatás vonzása még ellensúlyozni tud, akkor az atommag szétesik. Közben energia szabadul fel, hiszen a két keletkező atommag stabilabb lesz az eredetinél. Ezt használják ki a hasadásos atomreaktorok és a tisztán hasadásos bombák (de ez egy másik téma, kicsit eltértem attól ami kell nekünk)
A másik oldalról ha közelítjük a dolgot: azt mondtam hogy a vas a legstabilabb. Igen ám de vannak a vasnál könnyebb elemek is. Vegyük csak a hidrogént. Ő annak örülne ha nehezebb atommaggá tudna válni. Ennek legjobb módszere hogy egyesül más atommagokkal. Pl. 4db hidrogén mag egész jól tud héliummá egyesülni (a hidrogén atommag 1db proton, a hélium 2db proton és 2db neutron). A folyamat szintén energia nyereséggel jár, hiszen a hélium mag nukleonra jutó kötési energiája nagyobb (negatív előjellel), mint a hidriogéné. Ez pediglen egyébként a hidrogénbomba személyesen, illetve mostanság lehet hallani hogy kísérleteznek a fúziós erőművel. Egy ''aprócska'' probléma van azért ezzel, ami mellesleg meggátolja hogy a világegyetem összes könnyűeleme vassá fuzionáljon: a már említett protonok közti elektromos taszítás ismét beleköp a levesbe: ahhoz hogy (pl) a hidrogén magok fúzionáljanak arra van szükség hogy az erős kölcsönhatás hatókörébe érjenek. Nade ezt elég nehéz kivitelezni, hiszen az elektromos töltésük igyekszik minél távolabb tartani őket egymástól. Ha azonban elég sok atomunk van, amik elég nagy sebességgel mozognak (tehát ha egy rendszerként tekintjük akkor mondhatjuk hogy a gáz meleg) akkor van rá némi esély hogy elég mozgási energiát összeszed két hidrogénatom és összekoccolnak. Ekkor létrjön a fúzió. Ezért van az pl. hogy a fúziós hidrogénbombát egy hasadásos atombomba gyújtja be, mert az elég hőt tud termelni ehhez.
Na hát ennyi lenne, a bevezetés, folyt köv ígérem mostmár rátérek a lényegre jönnek az érdekesebb részek (mindenesetre ezeket a dolgokat fontosnak tartottam leírni)10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
na akkor a kiigazítást mindenki vegye figyelembe
köszi egyébként, plz a továbbiakat is kritizáld meg
ami nekünk a továbbiakban fontos lesz abból a sok mindenből amit leírtam, az az hogy bizonyos körülmények közt a könnyűelemek fúzionálnak és ebből energia szabadul fel.
tehát, csapjunk bele a lecsóba
Történetünk valahol a világegyetem keletkezése után kezdődik. Az hogy ez pontosan hogy történt most mellékes, a lényeg az hogy adott egy nagy világegyetem, amiben elég sok hidrogén atommag van összevissza. Na ezeknek a részecskéknek van valamilyen tömegük, tehát a gravitáció elkezdi egymás fele vonzani őket (ha valakinek jobban tetszik, akkor össze-vissza görbítik a teret maguk körül a protonok ). Ilyen módon a világegyetemet kitöltő gázban csomósodások alakulnak ki, amelyeket a gravitáció egyre kisebbre húz össze. Namost vegyük csak elő a jól ismert termodinamikai gázegyenletünket: Mi történik egy gázzal ha összenyomjuk? Felmelegszik! Nost pontosan ez a folyamat játszódik le a csillagok kialakulásának kezdeti stádiumában. A leendő csillagot alkotó hidrogén atommagokat a gravitáció egyre kisebb területre húzza össze, de ezáltal megnő az egyes protonok mozgási energiája (melegszik a gáz). Eközben gázcsomó forgása felgyorsul (perdületmegmaradás). Már ekkor bocsát ki némi fényt az objektum a hősugárzás miatt, de még nem nevezhető csillagnak. Itt két lehetséges út van: ha a gázfelhő tömege relative kicsi volt, akkor nem válhat igazi csillaggá, a gravitáció miatt egyre jobban összeesik és fokozatosan kihűl. Valami ilyesmi a Jupiter is a naprendszerben. Ha a tömeg elég nagy volt azonban, a gázfelhő belsejében a hőmérséklet (vagyis az egyes protonok mozgási energiája) elérheti a néhány millió fokot (vagyis a gravitáció eléggé összenyomja ehhez), ahol már létrejöhet az önfenntartó fúzió. Ez be is következik, ettől a pillanattól kezdve tekinthetünk csillagként rá. A fúzió meglehetősen nagy energiát termel, ami egyrészt fény kibocsátását eredményezi, másrészt ellensúlyozza a csillag tömegének gravitációs hatását (megintcsak utalnék a termodinamikára: a növekvő hőmérséklet növekvő nyomást eredményez), így a csillag összeesése megáll, stabilizálódik. ( a két hatás itt egymás ellen hat: a gravitáció igyekszik összeomlasztani a csillagot, a fúzió pedig szétrobbantani). A Naphoz hasonló méretű csillagok néhány milliárd évig stabilak is maradnak, ugyanis a fúzió mint már fent említettem relative kis valószínűséggel következik be, így a közepes tömegű csillagok hidrogénkészletüket szépen fokozatosan használják csak el, ezalatt szép sárgán világítanak.
folyt. köv.
[Szerkesztve]10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
persze h. megengedem, sőt
pontosan nem tudom hogy mi játszódik le, a fénynyomással teljesen igazad van, így belegondolva (amit én leírok azt egy könyv elolvasása után és az alapján teszem, abban nem volt szó erről). a lényeg az hogy a fúzióból származó energia ellensúlyozza a gravitációt.10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
-
bdav
őstag
folytatás
Szóval ott hagytam abba, hogy a csillagunk belsejében szép lassan a hidrogén héliummá fuzionál. Ez megy pár milliárd évig, de aztán előbb-utóbb csak el fog fogyni a hidrogén. Itt kezdődnek a problémák. Ekkor nincs olyan belső hatás, ami ellensúlyozná a gravitációt, ezért a csillag ismét összehúzódik. Egészen addig, amíg a belső hőmérséklete kb. 100 millió fok nem lesz. Ezen a hőmérsékleten lehetővé válik a magfúzió következő lépcsője: a hélium atommagok szén (3 hélium mag) és oxigén (4 hélium mag) atommagokká egyesülnek. Ez szintén jelentékeny mennyiségű energiát termel, és a csillagot ''felfújja''. Méghozzá elég nagy méretűre, a külső részei elérhetik akár a Földet is. A csillag külső része lehűl, nagyobb felületen oszlik el a hő és ezért vörös színű lesz a fénye, innen a neve: vörös óriás. Ez az állapot relative kevés ideig tartható fenn, hamar elfogy a hélium.
Itt kezdődik az érdekesebb rész. Ha a csillagunk kb. Nap tömegű volt, a nukleáris folyamatok leállnak, hiába húzódik össze a csillag ismét, nem lesz elég az energia a következő fúziós lépcső beindításához. A csillag összehúzódik és fehér törpe lesz belőle, anyagának egy részétől megszabadul. A fehér törpe egy ideig még sugároz némi fényt de végül kihűl. Ezek nagyon sűrű anyagúak, 1 cm^3 belőlük kb. egy tonna tömegű.
A másik lehetőség, hogyha a csillag nagyobb tömegű volt: a vörös óriás fázis utáni összehúzódás hatására a csillag belsejében nagyon meleg lesz. Annyira hogy az ott található oxigén, maradék hélium és egyéb atommagok nagyobb rendszámú elemekké pl. sziliciummá, ezek pedig tovább vassá, nikkellé egyesülnek. Itt aztán vége. Ugyanis a vas már annyira stabil hogy nem igazán lehet reakcióba kényszeríteni (magfizikai értelemben), ha pedig mégis sikerül, energiát nem lehet vele nyerni. Ekkor _semmi_ nem marad ami kompenzálja a gravitációt, a csillag összeomlik. A külső részek belezuhannak a csillag magjába, és ez hirtelen óriási energiát szabadít fel: a csillag felrobban. Ezt nevezzük szupernovának. A csillag belsejében a hatalmas nyomás összepréseli a protonokat és elektronokat, így neutronok keletkeznek. Esetleg előfordulhat hogy ezek a vas atommagokba is belépnek, így lehetséges a nagyobb rendszámú elemek létezése. Ha a csillag nem volt elég nagy tömegű, a szupernóva után egy csak neutronokból álló képződmény marad meg, a neutroncsillag. Ez gyakorlatilag egyetlen bazinagy atommag Ha a neutroncsillagnak van mágneses tengelye és ez nem esik egybe a forgástengelyével, akkor a periodikusan forgó mágneses mező a csillag-maradvány körüli gázfelhők segítségével rádióhullámokat bocsájt ki, ezt szokták pulzárnak hívni. Ismét hivatkoznék a perdületmegmaradásra: a csillag perdülete megmaradt, de sugara jelentősen lecsökkent (ennél tömörebb nem nagyon lehet), baromi gyorsan fog pörögni
Utolsó eset: ha nagyon nagy tömegű volt a csillag, a szupernóva után nem neutroncsillag hanem fekete lyuk marad.
hát kb. ennyi lett volna. remélem van aki el is olvasta10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
kösz
& köszi a kiigazításokat.
hmm. a fontos rész alatt nem tudom mire gondolsz, a nóvákról meg kb. semmit nem tudok. sajnos az ismereteim kb. eddig terjednek, amit leírtam.
[Szerkesztve]10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
azt leírtam hogy az utsó összeomláskor keletkeznek ezek, azt valóban nem hogy a robbanás kidobálja őket a semmibe
de abban egyetértek hogy durva h. a periódusos rendszer fele ilyenekből származik. Egyébként ebből a tényből következik hogy a Föld anyagának jelentékeny része is egy felrobbant csillagból jött össze.10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
Marx György: Atommag közelben. 2x olvastam pár évvel ezelőtt, jórészt az emlékeimre hagyatkozva írtam amit írtam. Jó kis könyv de ez alapvetően a magfizikára van kihegyezve, nem a csillagászatra, de azért van egy fejezet ennek is szentelve.
Olyan szempontból mindenképpen jó hogy valamilyen rálátásom van ezekre a dolgokra, csakúgy mint a nukleáris fegyverekre és atomerőművekre (kb. hasonló mélységű). Viszont nem hosszú és érthető is eléggé. Ami pedig tök jó benne az azok a részek amikor a Manhattan-projektről szólnak (levelek, naplók a résztvevőktől).
[Szerkesztve]10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
#245
bdav
őstag
Nowhereman
#244
bdav
őstag
válasz
Nowhereman
#244
üzenetére
Nap közeli tömeg -> fehér törpe. Nagyobb tömegűből szupernóva lesz és vagy neutroncsillag, vagy fekete lyuk, szintén tömegtől függően.
10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
jaja én is úgy tudom, h. a kisebbek tovább bírják. a nagyobb gravitációt csak intenzívebb fúzió tudja ellensúlyozni.
ja egyébként meg nyugodtan kezdj scak bele legalább pörgünk én is tudom h. ezt-azt hibásan írtam le de ki lett javítva (egyrészt mostmár énis jol tudom, másrészt forgott a topic )
[Szerkesztve]10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
hát nekünk az egyetemi fizikatanár mindig azt mondta hogy a fizikát matematika nélkül nem igazán érdemes magyarázni. ebbe pedig van valami. mindazonáltal nekem is a modern fizika (kvantummechanika) nehezebbnek tűnt, olyan szempontból hogy sokkal durvább matematikai eszközöket használ (bár az Ohm törvény differenciálos - integrálos vagy milyen alakjait se láttam át soha). ilyen szempontból a spec.rel nem bonyi, azt télleg egyszer kell megérteni, a matematikája relativ
könnyű.
(az is igaz h. kvantummech. csak érintőlegesen volt, pár óra alatt kellett eljutni addig h. meglegyenek az axiómák)
egyébként matematika szintjén a középiskolában tanított fizika nem nehéz. az meg h. a képleteket érteni kell az valóban nem árt de az elektronikának az a része nem gáz (btw nekem ebben a félévben volt elektronika tárgyam, ez főleg félvezetőeszközökről szólt, de ha a viszgában elrontottad az Ohm törvényt akkor kivágtak 1ből. szóval MCGaiwer, ne gyere bme-re villanykarra )10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
hm. ha differenciálgeometriáról sose hallottam még érdemes felvennem a tárgyat? (van még 1 ilyen hogy fizika kultúrtörténete, na azon is filózok h. megcsináljam-e vagy sem, arrol tucc esetleg vmit?)
10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
annyira az engem nem érdekel ilyen tárgyaknál. lévén én egyszerű informatikushallgató vagyok, ezeket max. érdekességük miatt venném fel, meg persze ha nem túl nagy meló mondjuk egy 4est összeszedni belőlük (közismereti tárgyból megbukni mégiscsak gáz), mivel az időm nagyrésze a saját alapképzéses tárgyaim minél jobb teljesítésére megy.
bsc amugy itt kb. röhej, ugyanazt tanulják bscn mint mi az 5évesben
btw ha te is bme re jártál, Orosz tanított téged vmire? nekem ő volt fiz1-2 tanárom és eléggé tetszettek az órái10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
hehe
nekem az első analizis gyakomon (előadás előtt gyak volt) az első dolog amit a gyakvez felírt a táblára az az volt hogy ''lim'' szerencsére én tanultam valamennyit középsuliban is. még nagyobb szerencse hogy csak két félév analízisem volt, a mateknak ez az iránya a vége felé már egyáltalán nem jött be.10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
mekkora tárgyat?
anno itt egyetemen fizikán eccer kiszámolta a tanár h. egy puskagolyó egy dobozban mekkora periodusidővel hullámzik (vmi ilyesmi volt a lényeg sorry ha nem pontos) a kv. mech törvényeit alkalmazva. az jött ki hogy a világegyetem feltételezett életkoránál pár nagyságrenddel nagyobb erre azt mondta ''hát kollegák, jó közelítéssel mondhatjuk hogy ez áll'' 10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
#371
bdav
őstag
Forest_roby
#370
bdav
őstag
válasz
Forest_roby
#370
üzenetére
barátunk a wikipedia: [link]
10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
& köszi a kiigazításokat.
könnyű.
Új hozzászólás Aktív témák
- LEGO klub
- Dell notebook topic
- Crypto Trade
- Építő/felújító topik
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Vicces képek
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- További aktív témák...
- EDIFIER R1700BTS hangfal pár makulátlan, új állapotban, 2 év hivatalos garanciával, alkalmi áron
- LG OLED55B23LA 2 Év GYÁRI GARANCIA
- Apple iPhone XR 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Gamer PC , i7 12700KF , RTX 3080 Ti , 64GB DDR5 , 960GB NVME , 1TB HDD
- Intel PC , i5 8500 , 1660 6GB , 32GB DDR4 , 512GB NVME , 500GB HDD
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest