- Ezúttal bennfentes kereskedelemmel vádolják Elon Muskot
- Megtévesztő AI-kampányok ellen küzd az OpenAI
- Évente ontja majd magából az új AI-chipeket az NVIDIA
- Manjaro Linux
- Python programozás
- DIGI internet
- Milyen switch-et vegyek?
- Windows 11
- YouTube
- Középpontba kerültek a hibrid autók, alig fogyaszt a BYD újdonsága
Új hozzászólás Aktív témák
-
thyeby
őstag
válasz godjopet #33142 üzenetére
Nem konyhai folyadékhoz jó hasonlítani, mert nüanszok is számítanak. Ha híg, nem fed, ha sűrű, nem terül.
Akkor jó, amikor felkenve már szépen terül. A lakk saját hígítójával dolgozz. Függőleges felületen léptékkel nehezebb dolgod van hengerrel. De nem esélytelen, csak türelem és akkurátusság kérdése.Több fa van, mint asztalos!
-
-
thyeby
őstag
válasz generatoros #33153 üzenetére
Kérdés, hogy a fűtetlen műhelyben tudott-e megfagyni, vagy sem. Ha a ház alatt van, de nincs fűtve, az felülről még fűtve van. Elképzelhető, hogy nem volt fagyban. Ha különálló pici műhely, akkor valószínűleg meg is fagyott.
Négy deci ragasztó miatt én nem vacakolnék vele semmiképp, tavasszal vennék másikat. Szerintem máskor télére tedd a ragasztót a spájzba, vagy a lakásba eldugott helyre, asszonykád tisztítószerei közé. Akkor nincs mitől feszengeni. És ahogy Balázs is írta, az akkukra is igaz ez a hideglelés.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz Speciali #33166 üzenetére
"De persze most már mindegy"
Nem csak Neked szól ez, mindenkinek, aki javítani gondol kicsikét a stilisztikán:
Lehet tovább is halmozni, mint de persze azonban, viszont nincs semmi értelme. Minél tovább halmozzuk, annál sutábban hangzik. Nemrég találkoztam itt ezzel a kifejezéssel is: "De viszont". Mint a tájszólást, területeken úgy használják. Elég vagy a de, vagy a viszont.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz godjopet #33168 üzenetére
Alapvetően jól gondolkozol. Nem az oldószeres és a vizes párosítással van a baj szerintem. Felesleges több réteget visszacsiszolnod, bizonyára valamit félreértettél. A géppel csiszolás azért javallott, mert azzal könnyebben szok sikerálni egyenletes, homogén felületet nyerni. Kézzel nem nagyon érzed, mert ahogy fáradsz, kisebb nyomóerőt is nagyobbnak érzel. Ha nincs gép, kézzel is lehet szépen dolgozni. Úgy lehet igazán gyakorlatot szerezni.
Van egyébként egy tapasztalatom, amit megosztok azokkal, akik hajlanak a naturális irányába: Matt vizes lakkot használok olyan esetekben, amikor nem a magas fény a cél, hanem egy jó vízzáró réteg. És azt el se lehet még hengerrel sem rontani. Nagyon tekergetni kell az embernek a nyakát, ha meg akarja találni rajta a hibákat - amik persze ugyanúgy jelen vannak, mint a selyemfényű, kivált a magasfényű lakkoknál, csak nem nagyon látszanak.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz generatoros #33178 üzenetére
Azért nem kell még teljesen leírni azt a lidis csavarozót, héka! Valószínűleg megy tovább, mint azelőtt, csak lehet, hogy már nem olyan sokáig. (Egy jó LiIon akkupack több, mint öt évet megy. Ez nem olyan, mint a ragasztó, hogy ha megfagyott, akkor kuka. Gondolj bele, a telódban is ilyen akkuk vannak, és az is kap hideget, meleget. Egyébként a régebbi NiCd akkuk érzékenyebbek a fagyra inkább. A LiIon jobban tűri a fagyot, noha látszólag az viseli nehezebben. Mert azonnal halványul a kraftja, amint áthűlt. Viszont ha felmelegszik, ismét feltápászkodik, és a régi fényében tündököl.)
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Tulajdonképpen már el is mondtad az igazi megoldást: Kézi körfűrész.
Való igaz, hogy a lambéria meghajlik alatta, de fel lehet az tenni egy erre a célra rögtönzött vastagabb deszkára, és úgy vágni.
A hosszvágással meg az a határa a kézi körfűrésznek, ahány méter hosszabbítót képes vagy vágás közben magad után húzni.
Egy asztali körfűrészen is megoldható az a feladat, amit jeleztél, de magam is kézivel csinálnám mindezt, noha van asztalim is. Mert a kézit tolhatod vezetővonalzó mellett, asztalon hosszú ferdét vágni nem kezdő dolga.Széldeszkának azt nevezzük, amikor a deszka egyik oldala tiszta, a másikon pedig rajta van a kéreg. Fűrészüzemekben a rönk széleinél leeső darab. Az eresz körüli deszkákat stablondeszkának nevezzük.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz Speciali #33190 üzenetére
Régen is csak próbált versenyezni velük. Régen a Bleki nagyon jó volt, a Skil akkor is csapnivaló volt.
(Egyszer - majd húsz éve ennek - egy B&D sarokcsiszolóval szedtem ki egy komplett fürdőmedence csempéi közül az összes fugát. Rövid időn belül az összes más sarokcsiszoló behalt a nagy portól, a Bleki tűrte, és dolgozott mindvégig egyszál maga hibátlanul. És még mindig jó volt. Ezt ma már jónéhány ipari sem viselné, tapasztalatból tudom. Azért vettem Kress-t, mert giga porvédelemmel reklámozták. Az első fürdőszoba csempézésekor be is halt a szuperporvédett kapcsolója. Mondani se kell, telis-teli volt porral, és őrült nehéz volt a porvédelmi agyalmányok miatt kitakarítani. Mint ha azt a porvédelmet direkte arra fejlesztették volna, hogy ha bekerül a por, ki ne tudjon onnan szabadulni. )
Volt lidis, aldis masinám több is. Már egy sincs meg. Nem elromlott egy se, bírta az mind. Hanem szétrázták a kezemet, és őrült hangosak voltak. Elajándékozódott hát minden ilyen portékám. Barkácsolásra jobbnak találtam a legtöbb lidis occóságot, mint a ződboschokat dufla áron. Mondjuk a dekopírjuk elég nagy mellényúlás volt. Csilivili, de egy mezei B&D, amin állítási lehetőség sincs, kenterbe vágta.
Komoly munkára nem a strapabírás okán nem valóak, hanem azért, mert évtizedekkel ezelőtti minőséget hoznak fájintos köntösbe dugva. Ettől még tartósak többnyire. De hogy legyen otthon kéznél néha ez-az, arra nagyon jók. És tényleg jó az a korrekt garancia, amivel megáldották.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Annyira azért sem súrolnám fényesre a nevüket. Inkább úgy fogalmazok, hogy ár/érték arányban a jelenkori piaci kínálat mellett a barkács szektorban általában ezek a gépek rendben vannak.
Dícsérni még az ipari szegmensben is kevés gépet lehet igazán.
A multicsiszolóval vághatsz, csiszolhatsz.
De felhívom a figyelmedet egy kitanult aranyszabálra:Ha még nem tudjuk, hogy mire kell egy gép, nem engedünk a vadászösztönünknek soha!
Mert megvesszük csak azért, hogy legyen, aztán az idő azt mutatja, hogy nem is használjuk sose. Miközben nincs olyan gépre pénzünk, amit pedig jaj, de használnánk, ha lenne.
Ecsetekről az a véleményem, hogy az ember bemegy a festékszaküzletbe, amikor festeni akar, és vesz olyan ecsetet, amire épp szüksége van. Nem nagy beruházás. Nem igazán szeretem az ilyen tucat ecseteket akkor se, ha olcsók, akkor se, ha drágák. Ettől még lehet jó a lidis. Nem próbálkoztam velük, és nem is akarok a jövőben sem.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz Haugland #33194 üzenetére
Az a helyes használata, hogy bekapcsolod, és tolod a megrajzolt vonalon.
A laplengetés hatékonyabb vágást eredményez gyengébb vágásképpel. Olyanra állítod, amilyen a tapasztaltak alapján megfelel. Kitapasztalod.
Asztal alá nem igazán szerencsés beépíteni. Magam is próbáltam, de nem élek azóta ezzel az opcióval, ugyanis úgy megrázza a fát, hogy ihaj.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz generatoros #33213 üzenetére
Szerintem nem ér annyit, de Te tudod.
Csak miheztartásképpen:
Többször találkoztam már jó állapotú 135-ös géppel 25-ért. Nem azt mondom, hogy a 80-as őslövület, de 20 alatt van szvsz a reális ára. Szóval normális dolog volt, hogy 16-nál kiszálltál a dologból.
Egyébként tavaly többször is láttam 26mm löketű szinte új 4350-es Makitát 30 körüli áron. Az azért léptékkel jobb.
Vagy a Hilti WSJ 750-est vettem 30 ezerért majdnem ilyen állapotban.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz generatoros #33216 üzenetére
"öregkoromra már vagyok olyan ravasz, hogy inkább egy nem nagyon elhasznált kék bosch mint egy zöld és persze a ft meg legyen kevés"
Nem ravaszság ez, hanem bölcsesség. Sokan nem ismerik fel, hogy nagyságrendekkel jobb egy harcedzett kék gép, mint egy új zöld.
Kiegészíteném az eszmefuttatásodat azzal, amire én jutottam öregségemre:
Inkább drágábban egy jobb állapotú gép, mint a kínálat legolcsóbb, ezért kétesebb darabja.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz godjopet #33222 üzenetére
Sokszor kérdeznek itt olyat, amire jó nehéz tuti választ adni. Sok dolgot úgy tanulunk meg, hogy kitapasztaljuk. Ilyen a biciklizés, korizás, zenélés, et cetera. Megvannak ezekhez az alapok, amit le lehet írni, a többi figyelem, akarat és tapasztalat kérdése.
Jól példáztad, hogy fentiek nyomán sikerre lehet vinni szinte bármit.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Hasító ék1
Hasító ék2
Hasító ék3
Válassz kedvedre!Hosszvágásra fogáshatárolós váltófogas lapot érdemes venned, általános célra pedig sűrűbb válófogazásút. De hogy ne legyen drága, ez tág fogalom. Egy igazán minőségi Freud, vagy Pilana korong 10-13 ezer forint körül van. Ez árban több ugyan, mint a nála olcsóbbak, viszont profi. Könnyen, szépen vág, és nagyon sokszor élezhető. Olcsóbbak ennél a Bosch lapok (6-8 ezer forint), de nem tudnak feleannyit se, mint a fentebbiek. Barkácsolásra talán lehet ez is jó. Magamnak barkácsolásra is Freud lapot vennék, miután megtapasztaltam, hogy milyen ég és föld különbség van a bármilyen olcsóbb, és a Freud közt. Egy körfűrész használati értékét nagyban növeli egy vérprofi lap, ha a körfűrész nem szenved egyéb gyerekbetegségekben, mint kotyogás, kiegyensúlyozatlanság, sík asztallap nemléte, etc.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz yooccoo #33275 üzenetére
Úgy rémlik, itt írta valaki, hogy a Bosch megvette a Freud gépsort.
Ha így van, akkor ugyan mindegy, mi a neve.
Jómagam a következőt gondolom:
A Bosch üzletpolitikájában összekeveri a szezont, meg a fazont. Gyárt jót, rosszat egyaránt -nyilván különböző áron. De hiába van nála a Freud gépsor, ha azt nem Freud néven kínálja, nem találhatja úgy telibe az igényes lapra vadászókat, mint egy olyan gyártó, aki nem is gyárt igénytelenebb dolgokat.
Nem tudom, hogy ezt a filozófiámat mennyire igazolja a gyakorlat, de úgy gondolom, hogy ha a Hilti, vagy a Festool is belekeverné a barkácsot a gyártásba, nyilvánvalóan rangot is veszítene. A Stihl pl piacra dobta a legkisebb láncfűrészét úgy, hogy házkörüli használatra elég a butított, spórolt változat is. Azzal, hogy feltette rá pl a rönkfogót műanyagból, nekem már nem fénylik annyira a nevük, mint azelőtt. Sok évtizedes kemény munkát lehet fakóvá tenni egyetlen rossz lépéssel. Ha a Ferrari piacra dobna egy ezer köbcentis kisautót a plebsnek, nehezebben adná el a következő fejlesztését vérsport kategóriában.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
A lap átmérőjének a függvénye, hogy hány fog legyen rajta.
Az általános célú az egy kompromisszumos hibrid megoldás. Jó lesz hosszvágásra is, csak lassú, és porol, néha éget is. Jó lesz keresztvágásra is de jobban szaggat, mint egy spéci keresztvágó lap.
Jómagam nem igazán szeretem az ilyen többcélú lapot, mert nem olcsóbb, és még csak nem is kényelmesebb. Ugyan nem kell cserélgetni, de semmire nem az igazi. Ha barkácsolnék, akkor persze ilyet használnék valószínűleg.
Ha az ember tudja, hogy melyik lap mire jó, és adott munkához azt használja, akkor mindig a várható legjobb eredményt kapja.
Ha valakinek van egy hossz, és egy keresztvágó lapja, akkor már jó a leányzó fekvése - mindaddig, míg nem akar bútorlapot szabni, mert arra megint más való. El is gondolkodtam azon, hogy Pipó kérdező miért akar hosszvágót, meg általános célút? Mert ha már kettőre áldoz, lehet, hogy szerencsésebb lenne egy hossz és egy keresztvágó.
Freud lapot itt tudsz rendelni egyebek közt. Bemondod telefonon, vagy megírod nekik mail-ben, hogy mire szeretnéd használni, és ők fogják tudni, mi kell neked. Valószínűleg fognak ajánlani vékonyabb és vastagabb lapot. A vastagabbik a jobb választás, kivéve, ha cél a kicsi vágásvastagság. És vigyázat, netto árat fognak mondani postaköltség nélkül.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz Zerdal #33287 üzenetére
Bútorlapot leginkább holkeres lappal való vágni, ha nincs elővágó. De jobban jársz, ha párszáz forintért lapszabászattal vágatod méretre, mint a jelen lapoddal kínlódj.
Ha mindenképp magadnak akarod vágni a meglevő lapoddal, akkor próbálj rátenni valami deszkát/bútorlapot, ami megakadályozza a kiszaggatást. (Ezzel együtt kell vágni.)
Asztalosok is lapszabászattal vágatják sokan a bútorlapot, hiába van jól felszerelt műhelyük, ha nincs benne lapszabászgép. (Az igen drága.)Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz pali923 #33286 üzenetére
No, ha egyszer áldozol egy Freud hosszvágó lapra, azt igen élvezni fogod.
Balázs megjegyezte ezzel kapcsolatban egyébként, hogy ne gondolja senki, hogy felteszünk egy Freud korongot, és táltossá válik a gép. Nagyon helyesen jegyezte meg. Több dolognak kell együtt lennie ahhoz, hogy élvezhessük a minőségi vágás ízét. A jó lap csak az egyik. Egy rossz gépen az se ér semmit, de ha jó gépen van, csak rosszul beállítva pl a steller, akkor detto kínlódás.
Még abban is van különbség a jóféle célirányos lapok közt, hogy pl hosszra puha, vagy keményfát akarunk vágni.Erről jut eszembe:
Egyszer majdnem vettem egy Hammer gyalugépet. A képviselő javasolta, hogy fenyőhöz és bükkhöz más-más gyalukést használjak. Nem tudta kifejteni ezt bővebben, és kérdeztem itt a fórumon is, hogy ki tud ilyenről? Nem tudott senki. Azóta eltelt néhány év, újból megkérdezem:
Tudja ezt pontosan valaki?Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz Zerdal #33290 üzenetére
"Ha a körfűrészhez adott sin mellet vágom, és először csak a felszínt utána mélyebben akkor nem töri ki a lapot?"
Elvileg nem, gyakorlatilag kevésbé. (Nem tudsz kézzel kétszer pontosan ugyanott vágni, csak elvben.)
De másik lapszabászattal is próbálkozhatsz.Van egy trükk:
Ráhagysz fél mm-t, és utána felsőmaróval simítókéssel visszamarod méretre. Ez a 91 fok macerás lesz.[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
-
thyeby
őstag
válasz serfozotibi #33294 üzenetére
Igen, ha jó a lap is, gép is, akkor ez a Tesa szalag is hozhat jó eredményt. De van ilyen takarószalag többféle minőségben is. A festők azt szeretik, amelyik nem ragad nagyon, és nem tépi vissza a diszperzitet. Ide pedig épp olyan kell (a szélesebbikből), amit a festők nem szeretnek. És jkól rá kell simítani a bútorlapra, hogy minél jobban fogjon. A TESA tesa a jó emlékeim szerint.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz Zerdal #33295 üzenetére
Ahha!
Akkor Neked nem 91°-ban kell a fűrészlapot döntened, hanem a két élt kell 91°-ban vágni.
Kicsi számolgatással ez egész könnyen megoldható, ha nem felejtetted el még a szögfüggvényeket. Azt kell kiszámolnod, hogy adott hosszon milyen vastag lécdarabkával tartsd el az egyik véget a párhuzamos stellertől.
Így a felsőmarós hókuszpókusz nem lesz macerás. Csak megméred, hogy mennyivel mar visszább egy csapágyas simítókés, és annyiszor tolod, amíg le nem szedte, ami fölösleges.
(Nem sok kókuszlé szorult a fejébe annak a lapszabász mesternek, ha ennyitől berosál.)Jav.:
Jahh!
Hülyeséget írtam! Nem asztalon fűrészelsz, hanem vezetővonalzóval egy kézi géppel. Akkor még egyszerűbb a 91° - hiszen csak fel kell rajzolnod, és odatenni a vezetővonalzót.[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
-
thyeby
őstag
válasz aszamóca #33297 üzenetére
Mire használod? Gérvágóba dugtad bele? Írj már róla többet! És mennyibe került? Színarany?
Azt látom, hogy trapéz-egyenes kombó, meg hogy igen sokat kibír.
De nem porol nagyon?
Elvileg a bútorlapot is jól tűri és vágja - mondjuk én a bútorlapot szeretem kerülni.[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Ha egy 12-13 cm hosszú, 25mm vastag bükkfa végeihez közel fúrok egy-egy 18-as furatot, majd előbb középen, végül a két szélén is elfűrészelem, a fa minden esetben szétrúg néhány tizedet. Hallani, és érezni, amint pattan.
Amikor a hosszabb bükk deszkákat vágom hosszra, van, hogy fűrészelés során nyit, van, hogy zár a fa. Persze, van, hogy semmi feszültség nem érezhető, nem látható. Ezt eddig mindenki tudja.
Azonban a fentebb írt néhány tizedes markáns nyitás azért ütött szöget a fejembe, mert ezekben az esetekben a fa sohasem zár. A feszültség kétszáz esetből kétszázban jelen van. És nem értem.
Alapfilozófiám, hogy az tudhatja jól művelni a famunkákat, aki érti a fát. Ugyan ezesetben nincs semmi kapitális jelentősége annak, hogy ez miért van, mégis megtorpantott, hogy ezt nem értem.
Lehetséges magyarázatokat keresve talán az jöhet számításba, hogy a két furat között rendre egy nappal korábban vágom el a fát, míg a végeken később. És így a vágás helyén középen száradni tud a fa - talán ez kelt ilyen szigorúan monoton egyirányú feszültséget?Több fa van, mint asztalos!
-
-
-
thyeby
őstag
válasz Haugland #33331 üzenetére
Jómagam Tajima öntapadóst vásároltam. Bő öt éve ragasztottam fel. Most is olyan, mint ha tegnap ragasztottam volna a helyére. Persze trükkel éltem, néhány tizednyire besüllyesztettem a helyét.
De!
Nem Hongkongból származik, hanem Japánból. Felülete nagy kopásállóságú bevonattal ellátott, és visszatéphető, újra ragasztható - ha nem sikerálna elsőre pontosan a helyére. Nem tükrözi a fényt, pedig nagyítólencsével nézem, ami mellé led diódát építettem be - és jól olvasható. Jóllehet, vételkor nem az ár volt a fő szempont. Nem bántam meg. Sőt. Vettem egyet tartalékba is, miután csekkoltam, hogy ez korrekt.Ettől persze még lehet korrekt az íbéről rendelt is. Nem kockáztatnék, mert nem túl nagy pénzt foghat meg az ember fia így.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz serfozotibi #33330 üzenetére
Javaslom, keresd meg priviben Barit! Nekem több ledvilágítást is épített (az oszlopos fúróra applikált ledkörről akkoriban fotókkal is beszámoltam itt), és nagyon jól jártam vele.
Kapex:
Nem nagyon illik egy Festool alkotást negatívan bírálni, mert nem tolonganak a piacon olyan konkurenciái, ami ha nem is jobb, de legalább utoléri. A Kapexet valamikor kiszemeltem magamnak olyan elhatározással, hogy egy napon az enyém lesz. Aztán letettem róla. Mert nem igazán győzött meg több tekintetben sem, és egyik sem a világítás hiánya volt - habár egyet értek azzal, hogy félmillióból belepréselhettek volna valami viharlámpa félét legalább.
Most történt néhány órája, hogy egy olyan üzemben jártam, ahol volt két jókora Kapex. Persze, meg kellett babrálnom, nem sikerült szenvtelennek lennem mellette. Mindkettő napi használatban van. Átnéztem, hogy mit tesz a Kapex-al a tartós frontszolgálat. Lehangolt lettem. Eléggé lógott-lötyögött. Kérdeztem, hogy mióta muzsikálnak? Úgy öt éve - jött a válasz. De ez idő alatt mindkettő motorja megégett. Az egyik szerencsére garanciában.
Hmm.
Jelek szerint vissza kellene térniük erre a Kapex dologra az egyébként kiváló fejlesztőcsapatnak.[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz serfozotibi #33341 üzenetére
"szóval szerintem legfeljebb elvben tud segíteni"
Elkészíti, elpostázza. De nem akarok tolakodni.
Éppen azt a matabót nézted ki magadnak, amit kiveséztünk itt a fórumon többen is. Valaki találóan így fogalmazott: "Tört volna el a kezem, amikor hazavittem". Magam is birtokolok egy ilyet. Túl azon, hogy két egyforma vágásra már új korában sem volt képes, többet van javítva, mint használva. Szóval ha veszel a teszkóban egy gazdaságost, akkor legalább azt kapod a pénzedért, amire számítottál.
Állítólag az újabbakon már módosítottak, ennek ellenére én nem mernék beruházni rá.A kombók közül ilyen rendszerűt választva nem ütközöl a leírt rálátási problémákba.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz Speciali #33373 üzenetére
Direkt kivártam, hogy ki mit mond.
Láttam egy jutyubos videón egy szinte ugyanilyet műgyantával kiöntve. Nem azt mondom, hogy nem nézett ki jól, de keltett bennem a beltéri alkalmazása némi ambivalenciát - épp annak okán, amire Balázs utalt: Keveredik a mű és az igazi, mégpedig nem laikus szemében igen látványosan.
Az üveglapos megoldás is lehet megoldás, de az is összekeveri a szezont meg a fazont - jómagam nem szeretek semmilyen üvegfelületű asztallapot. Ízlés dolga.
Sánta mentőötletem van. Azért sánta, mert nem tudom egzaktul leírni az eljárást, de hátha egy parkettás kisegít. A húgom lakásában rakattunk le új akácparkettát. A mester nem dolgozott túl nagy pontossággal a széleken, a küszöböknél. Meg is jegyeztem, hogy ezek azért jó kis rések, kár, hogy a drága anyag nem lett elég pontosan szabva, mert így már csak kitölteni lehet, holott lehetett volna ott az eredeti parketta, és még a kitöltéssel sem kellene bajolni. Meglepődött kicsikét a szavaimon, és szabadkozni kezdett, hogy az nem fog látszani, megcsinálja (kitölti) rendesen. Szkeptikusan fogadtam, de már patthelyzetnek éreztem a dolgot, lévén, hogy nem maradt annyi parketta, amiből ominózus darabokat újra lehetett volna szabni, na, meg le is voltak már ragasztva. Ennek ellenére kellemesen csalódtam a munkájában. Mert valóban rendesen töltötte ki. Olyannyira, hogy bár tudtam, hol voltak a rések, mégsem láttam, csak ha letérdepelve keresgéltem. És úgy sem volt szemzavaró. Ám nem voltam ott, amikor kikeverte a kitöltőanyagot. Fűrészpor és lakk keveréke volt, de nem tudom, milyen arányú. És talán még tömörítette is bedolgozás során. Hátha lesz itt mester, aki megosztja az ipari titkot.
A folyékony fát én elvetném, mert a kitöltendő rések itt túl nagyok. Ha sikerül is úgy bedolgozni a fatapaszt, hogy nem reped meg, később egész biztos, hogy repedni fog, ugyanis a fa mozog, akárhogy zárod a felületet. Évtizede megfigyelek minden fatapaszos, folyékony fás korrekciót - sosem a sajátomat, mert én idegenkedek a használatától látható felületeken (a nem latható kitöltésekre meg vannak sokkal jobb megoldások, mint pl PU ragasztó). Nem láttam még olyan javítást sehol, amiről ne sütött volna hogy illúzionista bűvésztrükk. Láttam viszont olyat többet is, ahol jobb lett volna inkább meghagyni a réseket, mint odacsapni amőba foltokat, és azt szépen belakkozni.
Elképzelhető, hogy az epoxi is elmenne, ha jóféle, valóban átlátszó epoxiba keversz bőségesen fűrészport - Inkább azt, mint kérget, ugyanis a kéreg szekezete igen puha, szivacsos ahhoz, hogy valódi tömör felületet mutasson.
Bármit is alkalmazol, javaslom, hogy előbb próbadarabokon kísérletezz, amíg nem kapsz olyan eredményt, amivel elégedett leszel - és gondolj már előre arra, hogy a fa mozog, lehetőleg a későbbiek során ne zsugorodjon/táguljon/repedjen a kitöltőanyag.Írásaidból szinte kivétel nélkül lejött, hogy nem csak a munkádra, hanem mindenre kényesen ügyelsz - még a munkaruhát is megválogatod, szerszámokat óvod, és rendben tartod. Tényleg annyira rikít ebben a kontextusban az a faragatlan cerka - de erre a részre nehogy válaszolj!
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz salieri. #33377 üzenetére
Amennyire én tudom, kétféle textilbőr létezik:
- Ledarálják a hulladék bőrdarabokat, majd azt visszapréselik egy textildarabra. Nem szakavatott szem azt nem látja meg, hogy ez újrahasznosított bőr.
- Puhább bőröket textil ráragasztásával tesznek erősebbé, alaktartóbbá.
Tehát a textil minden esetben a nyúlós bőr erősítésére szolgál - több, kevesebb sikerrel. Vannak aztán azok a bőrök, amik mindenféle textil hókuszpókusz nélkül sem nyúlnak - gondolj a katonai derékszíjra. (Mondjuk az vastag lenne bútor bevonására, de vannak kifejezetten vékony bőrök is, amikre nem jellemző a nyúlás.)
A párom vásárolt (jó drágán) bőr ülőgarnitúrát. Szép, és egykor trendi is volt. De senki se szereti a családban. Ő se. Nem nyúlt meg - mondjuk lehet, hogy azért, mert nem is nagyon használjuk. Hideg, csúszik, pállaszt, és beleragad az ember. De szép. Azonban ez nem látszik, mert talán a komfortot javítandó, le van takarva egy pléddel - ami persze mindig lecsúszik róla.Linkedben ez a marketing csodaszó, hogy modern textilbőr (kifelejtették, hogy praktikus ), számomra arra utal, hogy valószínűleg darált bőrről van szó. Attól függ, hogy milyen ragasztóanyaggal, milyen bőr milyen textilen van. Valószínűsítem, hogy nem lenvászonra tettek hibátlan antilopbőrt. A köznyelvben az egy rangot jelent, hogy tömör fa. Az asztalos tudja, hogy ezer féle tömörfa létezik. Ez egy gyűjtőnév. Nem mindegy, hogy ében, mahagóni, dió, vagy lucfenyő, holott mind tömör fa. A bőrökkel ugyanez a helyzet. És ahogyan az ikakikában tömör fának nevezik még azt a fát is, aminek a közepe közönséges levegő, megvannak a varázsszavak a bőrre is. Egy igényes angol bőr ülőgarnitúrára a felhasznált kikészített bőr alapanyag ára nem telik ki ennek a száznegyvenezer forintnak a duplájából se talán. Egy olyan bútort nem úgy adnak el, hogy modern bőrrel van bevonva, hanem azt mondják, valódi bőr (és pontosan megnevezik, milyen bőr) kárpitozással. Az nem szemfényvesztés, az pénztárcavesztés.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz Speciali #33387 üzenetére
"A kályhaépitö mesterek dolgoznak valami hasonlo anyaggal, amivel tömitenek. Ez nem lenne nagyon "tájidegen" sem és csiszolni is tudnám."
Igen, ez is lehet jó megoldás. Az apósom kiváló kályhásmesterként indított fiatal korában, ami mellett aztán évtizedekig meg is maradt. Ez az agyagszerű anyag egyébként azért szerű, mert nem egyéb, mint homok és agyag keveréke. A pontos arány felhasználástól függően változik. Más keverék tömít a kályhákban, mint pl az, ami épp alattam, pontosabban a metlachi alatt van, amin a forgószékkel imbolygok. Ha nem sürgős, akkor megkérdezem Papókát, hogy ilyen felhasználásra pontosan milyen agyagot javasol? És tudom, hogy lehet azzal a masszával úgy dolgozni, hogy semmi repedés nem lesz rajta nagy felületen sem. (Ilyesmivel padolt ki az Öreg, és nem cserepes a felület negyven év után sem.)
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz dodzylla #33411 üzenetére
Nem világos számomra, hogy mi is az elvárásod a kesztyűtől. Nagy a felhozatal, és nagy a szórás is.
A leírásod alapján erős, vágásálló kell, és jó legyen a precíz munkához.Sorolt funkciók ütik egymást. Az erős kesztyűben nem lehet precízen dolgozni. Nyilvánvaló ez, hiszen a precíz munkához pl egy sebész ultravékony kesztyűt használ. Úgy érzem, hogy valamilyen kompromisszumba bele kell menned, és dönteni, hogy minek a rovására milyen előnyt választasz.
Többnyire kétféle kesztyűt használok. Finomabb munkákhoz ún kecskebőr sofőrkesztyűt. (más puhabőrök is léteznek). Ezt kizárólag finom munkákhoz használom, és sajna egy pár elég gyorsan elkopik. Viszont jól érezhető benne az, amit fogok. Fűrészáru pakolászáshoz pedig kemény, többnyire vastagabb marhabőr kesztyűt használok. Ebben semmiféle finom munka nem végezhető. Szabása, varrása durva, a bőr pedig elég kemény. Munka közben aztán felpuhul persze, de csak annyira, hogy jobban tudjon az ember markolni vele. Mivel ez komolyabban van igénybe véve, ezért ez is elég gyorsan lekopik a kezemről.
A vágásvédelem szerintem ilyen formában egy asztalos műhelyben nem értelmezhető. Nem létezik olyan kesztyű, amit ha felhúzunk, akkor a körfűrész nem tudja levágni, a gyalugép pedig legyalulni a csülkeinket.
A Stihl, a Husquarna kínál olyan védőfelszerelést, (kesztyűket is) amit a láncfűrész nem képes átvágni. Viselete kényelmes is, még jól is néz ki. Ám ezek a védelmek azon alapulnak, hogy ha a lánc belekap az anyagba, akkor az speciális szálaira foszlik rohamgyorsan, eldugítja a lánc útját, és gyakorlatilag idő előtt lefullaszt egy pici robbanómotort. Ám egy sok kilowattos villanymotort képtelen lesz megfogni.A vágás/csonkolás ellen a legjobb védelem a balesetvédelmi előírások jeles ismerete, és azok betartása.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz Winner_hun #33418 üzenetére
Igen. Kár volt telibe ragasztani. Ilyenből tanul a mester, ha az nem a megrendelő zsebére megy, hanem a sajátjára.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Tulajdonképpen tökéletes megoldás nincs, mert a fa mozog. Ezt talán még a laikus is tudja. Azonban aki szakembernek nevezi magát, jó, ha elébe megy az ebből eredő bajoknak.
Omnózus fotón nekem úgy tűnik, hogy Winner kolléga meglátása a jelentősebb oka annak, hogy a fa végigrepedt - telibe lehetett az a betét ragasztva a keretbe. Ettől persze lehet az a jelentősebb ok, hogy nagyon extrém hőfokon és páratartalommal terhelte a megrendelő.
Gyakorlatból tudom, hogy akár tizedes mozgás is képes végigrepeszteni a fát. Gyakorlatilag én a mai napig csak tanulgatom, hogy mikre kell számítani a fa mozgása okán, és minek hogyan lehet elébe menni. Tényleg nincs olyan procedúra, ami garantál. Ahogyan a sakkban sem létezik olyan nyitás, ami győzelmet biztosít, van azonban olyan nyitás, ami nem jó ómen. Az asztalos elég sok aspektusból is bajban van. A tradícionális tudás eladhatatlan lett, a korszerű pedig még kiforratlan, illetve folyamatosan mozog a szőnyeg. Ismeretlen fogalom volt az száz évvel ezelőtt, hogy egy front végigrepedjen, viszont ismeretlen volt a páratartalom szabályozása is.
A mai felületkezelés csak kapkodja a fejét. Legyen a bevonat tartós, esztétikus, szellőző, etc. Az adott elvárásoknak kell megfelelniük a vegyészeknek, de nincs meg a legfontosabb háttér hozzá. A puding próbája. Mert mire megmutatkozhatna egy kemikália minden oldala, már rég újabb elvárásoknak újabb anyagok terjednek. És már rég nem az a fő szempont, hogy mi jó a fának, hiszen fa a szó tiszta értelmében csak pici szeletét teszi ki a nagy tortának. A fő szempontot ma a gyártó diktálja, nem a megrendelő. És a gyártó legfőbb óhaja a fenntarthatóság, amihez legfőbb eszköz a rejtve beletervezett, időegységen belüli elévülés. Ezért aztán melyikőnk ismerheti úgy a fa, a fafajok viselkedését, mint egy száz évvel ezelőtti mester? Melyikőnk használ olyan felületkezelést, mint egy száz évvel ezelőtti mester?
Egy száz évvel ezelőtti mester sokszáz év egymásra göngyölődő tapasztalatát, olykor titkait vitte tovább. A mi tudásunk legfeljebb emberöltőnyi tapasztalatra építhet. Ennek ellenére ökölszabály, hogy a megrendelő igényeit kell kiszolgálni. Most tárgyalt eset mutatja, hogy talán sem a mester, sem a megrendelő nem is tudta, mi a valódi elvárás.
Egy dolog mindenképpen rikít: Nem eladható olyan bútor, amelyiknek a frontja végigreped. S nem csupán a jó erkölcs diktálja ezt, a józan ész is. Reklamáció után már jobban át kellene rágni a dolgot a mesternek akkor is, ha extrém körülmények között árvult el az alkotása, és a javítást annak megfelelően végezni.
Minden esetre helyén van az, hogy kitértél arra az esetre is, amikor inkább a megrendelő tehet a galibáról.
Azért hasogattam szőrszál mentén mégis, mert úgy érzem, már elment a világ abba az irányba, hogy elvesszük a végfelhasználótól a pénzt, odaadjuk cserébe azt, amire vágyott, ám az mégsem az. Olvastam én már gumicsízmán azt, hogy mérsékelten vízálló. Szóval, ha vizes lesz benne a lábad, az a te hibád.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz khron78 #33429 üzenetére
Jól gondolkodott mdk01 kolléga, nyugi!
Nem Neked szólt az írása, hanem a szakmának a szakmáról.Neked, mint megrendelőnek két dolgot jegyzek meg - ám ez nem személyre szóló, hanem Te is tanulhatsz belőle.
Nem esett szó arról, hogy bútort vagy saját szárítású, vagy műszárított anyagból készítünk. Ha nem így történik, akkor fontos, hogy legyen nedvességmérőnk, hogy ne dolgozzunk fel vizes fát. Mert bár nekem a fotó alapján olyan teliberagasztás gyanús ez a dolog, ettől még lehetett a valódi ok az is, hogy nem légszáraz volt az a fa, amivel a mester dolgozott. Ez inkább szakma, amit a szakmának illik tudni, ám Neked se árt, ugyanis jobban tudsz dönteni, ha tudsz az ilyenekről.
Most jön azonban a lényeg!
Harc van a megrendelőkért. Mert kevesebb a megrendelő, mint ahányra szükség lenne. Ezért elhajlik a dolog oda, hogy a megrendelő diktál. Van, aki belemegy ebbe a játékba, van, aki nem. Van, aki belekényszerül, van, aki kapzsi, és van, aki már megengedheti magának, hogy ne vállaljon olyat, ami nem tiszta dolog.
Miről beszélek? Arról, hogy a megrendelő versenyeztet. Nyíltan, vagy burkoltan, az most mindegy. Az nem is baj, hogy versenyeztet a megrendelő, az már inkább, hogy egysíkúan. Értem ez alatt azt, hogy ki a legolcsóbb? Legolcsóbb pedig értelemszerűen az lesz, aki a legolcsóbb fát szerzi be, a legolcsóbb felületkezelő anyagokat, de akár a legolcsóbb gépeket. Jó tudni megrendelő szemmel arról, hogy van olyan ár, ami alá nem szabad menni. Ugyanis garantált, hogy annyi alatt már nem lehet korrektül üzletet kötni.
Menj be a teszkóba virsliért! Fillérekért fognak adni, ha az ár számodra a legmeghatározóbb. De olyat fognak adni, amit Te ugyan megeszel, de a macskád meg se fogja szagolni - holott a macska egyik kedvence a virsli.
Másik dolog, hogy okos megrendelő referenciát néz első körben, s majd csak utána operál az árral. Elképzelhető, hogy ezt a lépést kihagytad. Most cseréltettem beltéri ajtókat. Két év kellett ahhoz, hogy megtaláljam azt, hogy ki készítse el. Kerestem fényezőt, mert úgy találtam, hogy ha az asztalossal fényeztetem, az nekem külön felár. Ami persze természetes, de nem mindegy a felár mértéke. No, ez a fényező (akivel üzlet is köttetett végül) ajánlott nekem olcsón dolgozó mestert. Csak fotón láttam a referenciát, és mutattam sorban, hogy hol, milyen hibákat látok. Így kommendált olyan csapatot, aki egy léptékkel drágábban, de szakmailag hibátlanul kínálta azt, amit szeretnék. Világos volt számomra, hogy ha igényt támasztok, akkor azért fizetnem kell. (Nem is keveset!) És ahhoz képest olcsón kaptam meg azt, amire vágytam, hogy harminc millióból nem telt ki az a munkakörnyezet, ahol az ajtóim készültek. Pedig épp féláron kínált olyan gárda is, aki a harmincmillió többszörösét ruházta be.
Szoktam mondani, hogy a világ egyszerű, azt mi tesszük bonyolulttá. Ám baj van akkor is, ha a bonyolult világot túlságosan leegyszerűsítjük.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz aszamóca #33434 üzenetére
Ha jól tudom, a Felder cég Hammer néven készít 260-as kombigyalut is. Az meggyőző lesz.
A régi öntvény gépek teljesen más kategória, mint a maiak. Sok más paraméterekkel is dolgozik, soknak elmarad a gyalulási képe is, és az elszívás sem megoldott rajtuk. Mozgatni meg a 260-ast sem fog sikerülni, (ha találsz), csak ha emelőbékával alányúlsz. Akkor még egy gépgyártó sem gondolkodott abban, hogy kellene pici gyalugép is. Négyszáznál nyitottak, és a hatszáz sem volt ritkaság. Mert akkor még a gyalugép az üzemek privilégiuma volt, senki sem akart a garázsba egy gyalut venni, ahogyan ma sokan vesznek oda.
Több fa van, mint asztalos!
Új hozzászólás Aktív témák
- Motormatrica szinte minden motorra! PH tagoknak 30% kedvezmény!
- Erős asztalláb (Steelcase)
- Prémium autómatricák kedvező áron! PH tagoknak 30% kedvezmény!
- Eladó Családi Ház Nőtincsen 70 négyzetméter Lakó rész + 40 négyzetméter beépíthető rész
- Üzleti és kirakat matricák a legjobb minőségben! PH tagoknak 30% kedvezmény!
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs