Új hozzászólás Aktív témák

• #7364 thyeby őstag Soká #7359

  Új Válasz 2010-12-08 11:01:58 #7364

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  thyeby

  őstag

  válasz Soká #7359 üzenetére

  Meglepődtem rajta, hogy ezirányú gondolataink mennyire lefedik egymást - több okos gondolatom nekem sem támadt, ám te sem hagytál ki semmit, amit számba tudtam eddig venni, pedig én ezen évek óta agyalok.
  Tulajdonképpen a formatizáló asztal a legidevalóbb megoldás, csakhát két dolog akadályoz benne: Elsősorban a nagy helyigénye akaszt meg. Másodsorban az ára - egy tartósan precíz példány másfél misinél kezdődik. Harmadikként, ám nem utolsó sorban azt kell megemlítenem, hogy ahhoz, hogy ez rentábilis megoldássá nője ki magát százezres nagyságrendben kellene éves szinten mütyürt szabnom. Ott még nem tartok. Pedig ez lenne a legprecízebb és egyben leggyorsabb megoldás ilyen sorozatmunkához.
  Második megoldásként a sűrített levegőt tartom legideálisabbnak. Ez léptékkel olcsóbb megoldás, mert a ráfordítandó bütykeváláshoz szükséges időn kívül mindennel rendelkezek is hozzá. Egyetlen ciccentéssel ki lehetne lőni a helyéről a leszabott apróságot. Viszont ebben is van egy kis csavar, amit még csavarintani szeretnék rajta, csak nem tudom, hogyan: Olvasószemüveget használok. Arra rá tudok húzni egy plexiálarcot, arra viszont nem a fülvédőt - és az orrom még nincs is eddig védve. Nos, ezzel a levegőciccentéssel, ami pedig tökéletes elvi síkon, vagyis a munkadarab korrektsége terén - tovább kavarnám az amúgy is zavaró port. Van egy porallergiám - nem ettől alakult ki de érzékeny vagyok a löszre, szöszmöszre. Jó süket is vagyok, a fülemet is muszáj lenne valahogy védeni, ha nem akarok hamarosan jelbeszédet tanulni. És ez akaszt meg ennek a levegős dolognak a kivitelezésében leginkább.
  (A rúdanyagból kerekek szeletelése viszont nem jól kivitelezhető a formatizáló asztalon, ez most jutott eszembe - és igen, jól tudod a nevét. Ahhoz kitalálni se tudok jobbat a jelenlegi gérvágós megoldásnál.)
  Igaz, jelentős mennyiségű apró egyformákat kell mára éves szinten darabolnom, ám munkám oroszlánrészét inkább görbe vonalak vágása vékony anyagokon - teszi ki. A formatizáló asztal árán okosabb beruházás lenne egy lézervágó automata, ám még nem tartok ott, hogy kifizessem. Már itt lenne a műhelyben, ha engedtem volna a csábításnak, mert egy inotai cég szinte már rábeszélt, hogy simán mehet hitelbe, de én leállítottam a dolgot. Azt mondtam, hogy addig a napig stabil csupán a vállalkozásom, míg alá nem írtam egy nagyobb összegű lízing, vagy hitelszerződést. Meglesz az egy napon, érzem, és akkor a világon semmi kockázattal nem kell tovább terhelnem azt, amit már talán ötödik éve építgetek.

  A lakkozásban egy festő szaki korrektebb instrukciókat tudna adni nálam, mert ebben még csak komolya kezdőnek számítok, s nem iparos mesternek. Kisebb tételben nagyon helyesen jártál el. Egy ilyen sorozat kigondolásánál azonban már az embernek meg kell borzolnia a kloaka körüli szőrzetét, mert el lehet nagyon veszni a részletekben. Ha átgondolod, 2500 kockának csupán a szárításához is rendszerben okos gondolkodni. Jelen esetben pedig nem tartanám bölcsnek, ha túl sokat agyalnék a kivitelezésen, hiszen az általad tisztelt megrendelőnek titulált úriember nem megrendelő még, csupán egy érdeklődő - és számomra az eddigiek alapján az sejlik, hogy kezdőként informálódik, s nem egy bejáratott utat csiszolgat magának, hanem új ösvényt vág. Ám ha már konkrét megrendelésről lenne szó, akkor is érdemesebb első körben inkább rádolgozni többletmunkával a dologra, mint ehhez alkalmas sablonokra, regálokra, tárolódobozokra költeni az energiát, mert benne van a pakliban, hogy ez az első, és egyben az utolsó megrendelése is.
  A fafajt illetően én a hársat sejteném legideálisabbnak, pláne, ha tényleg nem akar semmi élt letörni - a következők miatt. A vágott bütü felülete is gyönyörű, könnyű, (az hogy ezen felül gyönyörű, és élmény tapogatni ezt a fát, most nem említhető, mert nem is fog látszani) ám ami a legfontosabb, kiválóan tapadna rá egy jóféle matrica mindenféle lakk nélkül is.
  Ha az érdeklődő valami komolyabb, igényesebb játékon töri a fejét, akkor jó úton jár, ám ehhez kiválónak kell lennie marketingleckékből, mert meg kell tudnia szólítani valamiképpen azt a vevőkört, akinek épp ilyenre van igénye. Ám ha kezdő, akkor okosabb lenne valami műanyagfröccsöntő üzemtől (akár a magyarországi LEGO-tól) rendelnie kockákat. Van ugyan a kirakójátékokra (mert énn arra gondolok, h ez az szándékozik lenni) nagyon komoly piaci igény, mitöbb arra is lenne, h ez a hagyományos, fából készült legyen, de sokat kell azzal vesződni, míg realizálódik egy ilyen elképzelés rentábilisan, és az a legkisebb gondok közé tartozik meglátásom szerint, hogy kivel csináltassa meg a hozzávaló fakockákat.
  Egy ilyen alapgondolatot elég sokirányú felmérésnek kell megelőzni, míg az ember alapanyagot merjen rendelni. Nos, valószínűleg én akkor leszek megbízva ominózus kockák gyártásával, ha ezt az említett úriember már megtette, és pontosan tudja, mit csinál. (Akkor viszont már tájékoztatott volna mindenről, ami egy árajánlat készítés beindulásához elengedhetetlenül szükséges.)

  Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák