- Az USA nem akarja visszafogni Kína növekedését
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Milyen NAS-t vegyek?
- DIGI internet
- Milyen routert?
- Windows 10
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- Hálózati / IP kamera
- Milyen program, ami...?
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
-
IT café
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
PHM
addikt
válasz Janos250 #6280 üzenetére
Azért azt tegyük hozzá, hogy az az 5V csak az ún. "logic level"
fetekre vonatkozik. Egy hagyományos fetnek a teljes nyitáshoz
kb 10V kell. Tehát ez esetben egy N csatornás fet használható,
amelynek a gate elektródája egy ellenállással 12V-ra van felhúzva,
s egy NPN tranzisztorral lehet azt a táp negatívjára zárni.
PWM vezérlésnél nem árt még odafigyelni a gate kis belső ellenállású
meghajtására, különben a tranzisztor erősen melegedhet.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
Az észrevétel jogos, efölött elsiklottam.
De:
- P csatornás kommersz fet, a gate ellenálláson keresztül a testen.
- A pozitív tápon egy PNP tranzisztor, amelyet egy NPN tranyó
hajt meg a test felől.
- Nem kell az Arduinot lebegtetni, az nyugodtan ülhet a negatív testen.
A vezérléshez nem kellenek különleges alkatrészek.
Mivel kétszeres fázisfordítás van, a logikán sem kell fordítani.
(Bár ez szoftveres oldalról nem nagy kunszt.)Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz Teasüti #6327 üzenetére
Upsz, elsiklottam a "ledeket" szó felett.
Korábban féklámpákról volt szó.
Ezzel együtt a disszipatív áramkorlátozás nem túl praktikus.
Mindenképp kell hozzá némi feszültségtartalék, amit aztán elfűtesz a feten.
Ez viszonylag nagy tápfeszültségnél és sok sorba kötött lednél éri csak meg.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz Teasüti #6340 üzenetére
Monostabil alapkapcsolás Ne 555-tel.
Ezt úgy tudod lefutó élvezéreltté tenni, hogy a bemenettel sorba kötsz egy
100 nFos kerámia kondenzátort, s azzal párhuzamosan egy 100 Kohmos ellenállást.
Így mindig lefut a késleltetés, akkor is, ha a bemenet testen marad.[ Szerkesztve ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
A képen R3 néven szerepel. Nem ördöngösség a csere,
persze azért megkíván némi gyakorlatot.
Adatlap ellenállás/töltőáram táblázattal.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz Teasüti #6705 üzenetére
Nem pontosan. Kb úgy viselkedik, mint egy nyitóirányú dióda.
Kapcsoló üzemben egy bipoláris tranzisztor bázisára legalább
annyi áramot kell adni, mint a kollektoráram és az áramerősítés
hányadosa. A gyakorlatban ennél többet szoktak adni a
bázisra, hogy a tranzisztor biztosan "leüljön".
Tehát még egyszer:
A bipoláris tranzisztorok áramvezéreltek, fix feszültségű
meghajtás esetén fennáll a hőmegfutás, illetve a báziskör
megszakadásának veszélye.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz Teasüti #6725 üzenetére
Erről szívesen fogadnék egy linket, ha lehetséges.
Közben kicsit nyomoztam én is, konkrétan az Atmel Atmega328P
adatlapját nézegettem. Eddig nem találtam benne ajánlást a portok
párhuzamos kötésére, ami persze nem jelenti azt, hogy ezt ne
lehetne megtenni. Van viszont egy abszolút maximum áram a
VCC-GND vonatkozásában, s ez 200mA. Ennyi lehet az össz
bemenő áram...
Hobbiprojektnél ráadásul a párhuzamosan kötött portokkal pont a
duplájára növeljük a hibalehetőségek számát. Gondolok itt az elkufircolt
szoftverre, ami kezdőként valljuk be, óhatatlanul becsúszik.(#6726) aryes: Itt elsősorban hobbiprojektről van szó, ahol azért
inkább a biztonság a fontos. Nem?
Persze a szükség/spúrság nagy úr, én is láttam már gyári kapcsolásban
olyat, amitől a hajam is égnek állt.[ Szerkesztve ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz Janos250 #9668 üzenetére
"Kár, hogy a mélykisülés ellen nem védettek, de hát a nagy áramot bírók ilyenek."
Az összes ilyen, amin nincs elektronikus védelem.
Ráadásul a védelem valamelyest növeli a belső ellenállást,
+ ugyan nagyon keveset, de az is fogyaszt.
Kis odafigyeléssel nincs gond a védetlen cellákkal sem.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
-
PHM
addikt
válasz zsolti_20 #11053 üzenetére
Bármennyit összeköthetsz párhuzamosan, de akkor megoszlik
a töltőáram a cellák között.
Azt azért nem árt figyelembe venni, hogy a maximális kimenő áram
annyi marad, amennyit a board enged, függetlenül a párhuzamba
kötött cellák számától.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
4,2V-ig tölt a board, nem tudja túltölteni az akkukat.
Ha ez igaz lenne, nem működnének sokáig a notebook akkuk,
amik zömében vegyes kapcsolásba vannak kötve.
A powerbankokat nem is említem...vargalex: Ez csak soros kapcsolásnál igaz, s ott is csak akkor,
ha nincs a töltőben, vagy az akkupakkban balancer áramkör.[ Szerkesztve ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
Kipróbáltam. 3 párhuzamos cellára cseréltem az eredeti egyet
egy reflektorban. Egy TP4056-os modult és egy fényerőszabályzást
építettem még a házba, az eredeti töltőt kicseréltem egy 5V 1A-es
adapterre. Köszöni szépen, azóta is rendben működik.
A töltés akkor nem állna le, ha extrém sok cellát kötnék párhuzamosan,
illetve ha a cellák önkisülése magas lenne.
Túltöltés még akkor sem lenne, bár igaz, hogy a lítium akkuk élettartama
csökken, ha állandó 100%-os töltöttségen tartják őket.
Nem ártana picit még tájékozódni a lítium akkuk lelkivilágáról.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz vargalex #11066 üzenetére
Biztos.
Mit gondolsz, az akkupakkokban/powerbankokban talán mindig
válogatott, tökegyforma cellák vannak? Segítek: nem.
Párhuzamos kötésnél a töltő és a kisütő áramok is megoszlanak,
a cellák belső ellenállásának függvényében.
Neked is azt mondom, kicsit tájékozódj lítium akku ügyben.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
Úgy tűnik, nem olvastál elég figyelmesen.
Vagy nem vagy tisztában az elektronika alapfogalmaival,
esetleg megragadtál a Ni-Cd/Ni-MH akkuk töltési mechanizmusánál.
Idézet tőled:
"Próbáld ki, hogy 4,2V-on 20mA-el töltesz egy li-ion akksit mondjuk két napig folyamatosan. Szerinted túl lesz töltve vagy nem?"
Lítium akkunál ilyen nincs!
Ha a töltési feszültség 4,2V-nál korlátozva van, ezt a feszültséget elérve
a töltőáram mindaddig csökken, míg el nem éri az akkucella önkisülési áramát.
Csakhogy ez, nem agyonhasznált, rossz állapotú cellát feltételezve - elhanyagolható.
A lítum akkutöltők pont abban különböznek az egyéb töltőktől, hogy szigorúan
limitálva van a töltési végfeszültség. Az okosabb töltők lekapcsolnak a
kezdeti töltőáram x (általában 10) %-ánál, de ez nem jelenti azt, hogy ennél
kisebb árammal tovább töltve (továbbra is max. 4,2V-on) tönkremenne az akku.
Mindössze annyi történik, hogy további 1-2-3 %-nyi töltést viszel be a cellába.
Ez persze hosszú távon valamelyest csökkenti az akku élettartamát, de ezt
nem fogod észrevenni, mivel a töltési-kisütési ciklusok kapacitáscsökkentő
hatása jóval előbb fog jelentkezni.
Nem tudom, elég érthető voltam-e.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
Igen, normális, csak nem túl egészséges.
Az IC egyszerűen elfűti az 5V és az akku kapocsfeszültsége
közti különbséget. Ez egy lemerült, kb 3V-os akkunál több, mint 2W.
Két mód van a méregfog kihúzására:
1: Soros, pl 2A-es shottky dióda, vagy 0,47 ohmos ellenállás az 5V-os ágba.
A TP4056 ugyanúgy tölt majd, csak kevésbé forrósodik.
2: R3 cseréje nagyobbra.
Kisebb lesz a töltőáram, de cserébe a disszipált teljesítmény is.
(Inkább kisebb kapacitású akkuknál érdemes alkalmazni.)[ Módosította: Intruder2k5 ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz gyapo11 #11255 üzenetére
Nincs sok értelme, a műanyagnak elég nagy a hőellenállása.
Ezek a tokok főleg a lábaikon keresztül adják le a hőfelesleget,
illetve van olyan is, amelyiknek kis fémlapka van az alján.
Jelen esetben a nyák rézfóliája a hűtőborda. Ha megnézed, a nyák alja
majdnem teljesen egybefüggő. Úgy gondolom, ez van összekötve pár
thermal via segítségével az IC test lábára menő GND fóliával, valamint
a TP4056 alatt lévő széles fóliacsíkkal. (Történetesen ennek az IC-nek
az alján is van egy fémlapka, ott tudja viszonylag hatékonyan leadni a
hőfelesleget.)Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz Victoryus #11285 üzenetére
4db NPN tranzisztor, + bázisellenállás, vagy egy ULN2003.
A kollektorokra/kimenetekre mehetnek a ledek, persze megfelelő
előtét ellenállással.
A tápfeszültség szabadon választott, célszerűen a fő táp, azaz a
két 18650 pozitívja.
Fehér/kék ledből kettőt, alacsonyabb nyitófeszültségűből akár hármat
is sorbaköthetsz. Soros kötésnél összeadódik a nyitófeszültség, de
azonos lesz a ledek árama, párhuzamos kötésnél az áram adódik össze,
de azonos (1 lednyi) lesz a nyitófeszültség.
Ha tranzisztorokat használsz, bázisellenállásnak elég 1-1 1,5-2,2 Kohmos.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz Victoryus #11290 üzenetére
Jó, csak a rajzon véletlenül párhuzamosan kötötted a ledeket.
Sorbakötve rendben van a matek.
Viszont most nézem, hogy az ULN2003-nál zavar van az erőben.
Annak ugyanis open collector-os kimenete van, ami azt jelenti,
hogy a negatívot kapcsolja. Tehát a ledek a pozitív tápra fognak
kapcsolódni, s a másik végük a kimenetekre.
Figyelj majd a helyes polaritásra.
Ja, és az ULN 2003 COM pontját nem feltétlen muszáj a pozitív tápra kötni,
annak induktív terhelésnél van szerepe.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz zsolti_20 #12003 üzenetére
A TP4056-os panel akkuvédelmet is tartalmaz, ezért én az akkut
a B+ és B- pontokra, a csatlakozót pedig az OUT + és - pontokra kötném.
A panel ugye gyári állapotában 1A-es töltőáramra van méretezve,
ebből azt remélem, hogy a védelem ennél több áramot enged meg
a kimeneten.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz zsolti_20 #12293 üzenetére
A mérés működhet, és nem baj, hogy terhelés alatt van az akku, sőt.
Ha úgy kötöd be, mint ahogy a képen a 9V-os elemet, elég mondjuk
2db 1Kohmos ellenállás, de köss eléjük egy nyomógombot, hogy
csak akkor fogyasszanak az ellenállások, amikor mérni akarsz.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz tonermagus #12433 üzenetére
10V-nál még általában behúznak ezek a relék.
Néztem egy hasonló relé adatlapját, ott sajnos nem találtam a
legkisebb behúzó feszültségre utalást.
Biztosat sajnos csak próba után fogsz tudni.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz KFORboy #12707 üzenetére
Én rendeltem már tőlük többször, 5-10 darabot is, mindig pár napon belül
(2-5 nap, postával is) megkaptam a cuccokat.
Szerintem a korrektebb webboltok közül való, gondolom van valahol egy
központi raktáruk, s onnét szállítanak.
Amúgy most, hogy a Lomexnél nincs személyes átvétel, tőlük sem jött
meg hamarabb a rendelésem.
Janos250:
Az átvevőhely elköltözött kicsit kijjebb egy telephelyre.
Elsőre kicsit nehéz volt megtalálni, de legalább van parkolóhely.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz KFORboy #12711 üzenetére
- Ha jól emlékszem, van pár 5V-os SO-8 tokos stabilizátorom a melóhelyen,
reggel pontos típust is tudok mondani. TO-92-es is van szerintem tarcsiban.
- El tudsz érte jönni a IX. kerületbe, vagy délután a belvárosba?
(Hoznak-visznek a telephelyre, hogy ne kelljen tömegközlekedni.)[ Szerkesztve ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz tonermagus #12835 üzenetére
Még egy észrevétel:
A 12V-os led szalagokon a chipek hármasával vanna sorba kötve.
Ha viszont így van a 10 db-nál sehogyan nem jön ki a matek.
- Milyen szalagról is van szó konkrétan?
- A rajzodon a szalag pozitív tápja a panel 9V-os pontjára van kötve.
Ez csak akkor jó, ha az arduino elvisel ezen a ponton 12V-ot, de én inkább
közvetlenül a tápegységről adnék a szalagnak közös pozitívot.
(9V-ról a 12V-os szalag nemigen fog világítani.)Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz Janos250 #13016 üzenetére
A szupresszort a DC-DC konverter elé gondoltam.
A kisfeszültségű rész védelme már komolyabb probléma.
Sem a szupresszor, sem a zener nem tökéletes oda.
+ vedd figyelembe, hogy a soros olvadóbizti rontja a tápfesz. stabilitását.
(A kisfeszültségű zenerek karakterisztikája nem elég meredek.)
Ha fontos a védelem, én valami tirisztoros áramkörben gondolkodnék.
Láttam ilyet valamelyik régebbi Rádiótecnikában.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
Az adatlapon meg van adva, hogy 3,15 V-on 20 mA fog az izzószálon folyni.
Mivel az izzószál hidegellenállása jóval kisebb az üzeminél,
így itt annak az üzemi feszültségével számolt a kolléga, szvsz helyesen.
A bekapcsolás pillanatában több áram fog folyni a körben, azt szinte csak
a 100 ohmos ellenállás fogja korlátozni.
Ahogy felmelegszik az izzószál, (pár-pár 10 ms) beáll a kb 20 mA-es áram.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz zsolti_20 #14645 üzenetére
A 2-es és a 3-as lábra 24V DC kell, + nem árt egy záróirányban kötött dióda.
Az 1-es és a 4-es pontokon van a kontaktus, az alaphelyzetben nyitott.
Elvileg 5A-t tud kapcsolni, de ha fűtést akarsz kapcsolgatni, én inkább
szilárdtest relét (SSR) javasolnék.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?