Új hozzászólás Aktív témák

• #48296 callmeakos veterán

  Új Válasz 2021-02-23 00:10:26 #48296

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  callmeakos

  veterán

  LOGOUT blog

  Egy újabb pakknyi szériát sikerült legyűrnöm mostanra
  
  Akame Ga Kill!
  Ez az első olyan anime, ami elütött azoktól amiket mostanság nézek, de ha már ajánlotta a Netflix, akkor belenéztem. A setting és az alaptörténet semmi extra számomra, viszont a karakterek, a harcok, és a fegyverek mindent ellensúlyoznak. Tényleg nem egy gyerekmese, és nem fél kesztyűs kézzel bánni a karakterekkel, és sok helyen azt is olvastam hogy ez már gore, de attól hogy repülnek a testrészek, attól szerintem még nem lesz az. De tetszett továbbá hogy a fő karakteren kívül meglepően sok időt szentel az antagonista karaktereknek, és meglepően sok háttérinfót kap némelyik, bár a végeredmény szempontjából nem igazán lényeges. De összességében tetszett amit láttam, kivéve a végét. Pontosabban azt, hogy ki élte túl és ki nem. És igen, arra a két karakterre gondolok konkrétan.
  
  Chuunibyou demo Koi ga Shitai!
  A Toradora után ez volt az első amit ajánlott szintén a Netflix, és az első rész annyira abszurd lett, hogy nem bírtam lerakni. Tetszett hogy mennyire éretten (de sokszor totál abszurdul) kezelt egy alapvetően sokaknak viccesnek vagy túlzónak gondolt szindrómát, pedig ez nagyon is létezik. Kicsit magamra is ismertem, mert ha nem is így, de hasonlóan nem kezeltem jól anno a középiskolai éveket. Persze a végére előtört a szerelmi szál, de ezzel nem volt semmi bajom, mert szimpatikus volt a két karakter. Épp ezért nem is voltam meglepve hogy a második évad az ő kapcsolatukra épített, de azt már nem nyeltem le hogy mennyire nem kezdett magával semmit az az évad. Egy helyben toporgott, alig haladt előre Rikka és Togashi kapcsolata, az új karakter jó volt, voltak momentumai is, de egy méretes luft volt az egész évad. Szerencsére a 18'-as mozifilm sokat javított a helyzeten, és gyakorlatilag azt teljesítette, amit a második évadnak kellett volna, és így pozitív fennhangon zártam a sorozatot. Csak egy kérdésem lenne a végére: mégis hogy az istenből volt nekik annyi pénzük annyit utazgani, középiskolásként Japánban. Abban az országban, ahol sokszor egy mély levegőért is a fél fizetésed adod, annyira drága minden

  Dungeon ni Deai wo Motomeru no wa Machigatteiru Darou ka
  Alapvetően nálam szinte mindent meglehet etetni, amikben Görög vagy Skandináv istenek szerepelnek. Erre a felállásra ugyan nem számítottam, de na, tetszett ez a leereszkedett istenek gondolata. A harcok, a zene és a karakterek mind tetszettek, bár megnéznék még egy sorozatot vagy adaptációt, ami Arest ennyire egy papucsállatka szintjén mutatja be. Na attól én kiégtem
  De minden közül a harmadik évad jött be a legjobban, pedig abban volt a legkevesebb "epik" harc. Nagyon bejött ez a diverzitás alapszituációja emberek és szörnyek között. Persze a kislány karaktere azért sokat dobott a dolgon, de annyira bejött az egész, hogy nem bírtam lerakni. 3 részt terveztem ma megnézni belőle, ehelyett az egészet ledaráltam 4 óra alatt
  És már kerestem volna rá a negyedik évadra, mert félszemmel láttam hogy van és letezik valamilyen formában, de amikor megláttam hogy premier valamikor 2022-ben, hamar letört a lelkesedésem

  All→M8

Új hozzászólás Aktív témák