Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Bagoly

    senior tag

    válasz WN31RD #42 üzenetére

    „A biztonság kedvéért elsősorban.”…
    Akkor, hogy megértsd hozok egy klasszikusabb példát. Nem tudom emlékszel-e még, de biztosan említették neked is az „Ifjú Werther szenvedései” nyomán kialakult öngyilkos-hullámot. Mi is történt? Valaki mutatott egy példát (még ha nem is ez volt a célja) és sokan követték. Gondolod azért tették, mert a könyv belső borítójára nem volt ráírva, hogy az öngyilkosság árt az egészségnek? Ez az oldal ugyanúgy lehet példa az emberek számára, hiszen sehol nincs kiírva, hogy ez csak egy vicc.


    „Nem újdonság természetesen. Éppen azt magyaráztam az előző hozzászólásomban, hogy abból a szempontból, hogy milyen bánásmódot tartunk elfogadhatónak az állatokkal szemben, ez (ti. hogy az állatok mit éreznek) teljesen irreleváns.”

    Szomorú párhuzamot vélek felfedezni a gondolataid és azon pár száz évvel ezelőtt élt ültetvényesek, földesurak értékrendje között, akik egyszerűen nem ismerték el a negroid alfajt embernek. A különbség csupán az azóta némi „modernizációt” elszenvedő eszméidben van, miszerint az embernek csak a saját érzéseivel kell törődnie, saját hasznát hajtania. A földön előforduló összes többi életforma csupán az emberek erőforrásaként értelmezhető. Az embernek joga van kihasználni és megalázni környezetét, amennyiben ezt nem emberek ellen követi el. Embertársainak helyzete, fájdalma csupán a társadalom szabályainak fenntartása és ezáltal a túlélés és szaporodás magasztos célja miatt fontos.


    „Mintha lenne értelme azt mondani bármiről, hogy jó vagy rossz, anélkül, hogy hozzátennénk, hogy kinek az értékítélete alapján tekinthető ennek vagy annak.”

    Az erkölcsről írtam. Arról az erkölcsről, amelynek szabályait a társadalom nagyobbik része elfogad és betart. Ez az erkölcs tőlem független és attól tartjuk fontosnak, hogy a cselekedeteinket is általa ítélve meg hátrányos benyomást alakíthatunk ki magunkról embertársainkban. Arról az erkölcsről, aminek talán egyik kézzelfogható eredményeként ebben a topikban sem az értékrendedet magasztaló, hanem inkább attól elzárkózó hozzászólásokat olvashatsz (és nem csak tőlem).


    „Tehát azért tartod magad egy bizonyos normarendszerhez, mert egyébként céltalannak éreznéd az életet?”


    Nem, azért tartom magamat bizonyos szabályokhoz (akár olyanokhoz is amelyek számomra látszólag hátrányosak), mert úgy gondolom, hogy azok az értékek amelyek ezen játékszabályok betartásával születnek túlmutatnak az életemen.


    „Vajon nem önös érdek azért kívánni, hogy a világ megváltozzon, hogy te ne legyél szomorú és mérges?”


    Talán el sem hiszed, de mindezt nem saját boldogságom érdekében, hanem mások fájdalmainak, szenvedéseinek megszüntetéséért teszem. Az én boldogságom csupán mellékterméke ennek a folyamatnak.


    Mindazonáltal úgy érzem, hogy ez egy meddő vita. Én nem tudom pár hozzászólással beléd nevelni azt, amit a szüleid elfelejtettek.(nem személyeskedésnek szántam). Úgy gondolom ideje lenne, hogy elgondolkodj arról, vajon mi értelme annak a kémiai folyamatokkal leírható „életnek”, ami mellőz minden napi szükségletnél és fajfenntartásnál magasztosabb célt. Nem mondhatnám, hogy örömömre szolgált megismernem téged (még ilyen felületesen is), de legalább megmutatta számomra, hogy valóban szükség lenne az embereket emberségre is tanítani a matematika mellett.

    Részemről lezártnak tekintem a vitánkat.

    ''A nagy nyíl útján, meg nem állva, hitesen és szerelmesen, förtelmeit egy rövid mának nézze túl szemem.''

Új hozzászólás Aktív témák