Szokatlanul éles hangú közleményben bírálta az Európai Bizottság (EB) jelenlegi távközlési biztosának politikáját az alternatív szolgáltatók európai érdekvédelmi szervezete, az ECTA (European Competitive Telecommunications Association). A szervezet adatokkal támasztja alá érvelését, mely szerint Brüsszel központi beavatkozástól tartózkodó, laissez faire szemléletmódja a vezetékes széles sávú internet piacán ellehetetleníti a versenyt.
Noha a szöveg nem említi a jelenlegi távközlési biztos, Viviane Reding nevét, nem hagy kétséget afelől, hogy a kritikát neki szánják. „Ami a versenyt illeti a kulcsfontosságú széles sávú szolgáltatások piacán, Európa elbóbiskolt a vezetőülésben az elmúlt két évben. Nem engedhetjük tovább, hogy a digitális gazdaság kapaszkodósávjában cammogjunk. Barroso elnök úrnak a digitális kérdéskört prioritásként kell kezelnie, és egy olyan biztost kell kineveznie, akiben megvan a piac beindításához szükséges akarás és hosszú távú szemléletmód, és aki képes ellenállni a domináns vállalatokat védelmező kormányok nyomásának” – idézi a nyílt levélként is felfogható nyilatkozat Innocenzo Gennát, az ECTA elnökét.
Hirdetés
A volt monopóliumok erősödnek
Utóbbi posztján Reding a mobilszolgáltatók felháborodott ellenállásával szemben is kijárta a beszéd- és adatroaming díjainak páneurópai csökkentését, amivel sikerült kiérdemelnie az „EB vasladyje” címet. A távközlés e szegmensében folytatott politikájától tehát meglehetősen távol áll a piac önszabályozására hagyatkozó laissez faire hozzáállás, mellyel az ECTA vádolja.
A politikus az újabb jelölésnek köszönhetően nagy valószínűséggel biztos lesz az új Barroso-bizottságban is, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mely területért lesz felelős.
A szervezet az SCP Network felmérésére hivatkozva állítja, hogy az elmúlt évek uniós távközlési politikája nem tudta élénkíteni a versenyt. Mint az elmúlt félévre vonatkozó adatokból kiolvasták: a széles sávú internet terjedése még azokban az országokban (többek között Görögországban, Romániában és Bulgáriában) is lassul, melyek eddig is a penetrációs toplista végén kullogtak.
Eközben a verseny élénkülésének sincsenek jelei. Az egykori monopolszolgáltatók piaci részesedése még nőtt is, a fél évvel ezelőtti 45-ről 45,5 százalékra az EU-országokban. A közlemény külön kiemeli azokat az államokat, ahol az elmúlt két évben látványosan, 7 vagy annál több százalékkal hízott az inkumbensek befolyása, köztük van Magyarország is. Az egykori monopóliumok 12 országban uralják a piac több mint felét, és Olaszországban és Spanyolországban (57%) a legerősebbek.
A jelentés állítja: szoros összefüggés van a szektor hatékony szabályozása és a befektetések között: minél inkább versenybarát a szabályozási környezet, annál jobban nő a távközlési beruházások értéke. Egy, a szövegben idézett 2007-es OECD-tanulmány szerint az egy lakosra jutó invesztíció a szektorban Dániában volt a legmagasabb, 250 dollár, és Magyarországon, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban a legalacsonyabb, mindössze 85.
Viviane Reding egy budapesti sajtótájékoztatón (Fotó: IT café)
„Világos szabályozást akarunk, amely támogatja az időtálló infrastruktúrák fejlesztését Európa-szerte, és amely a verseny mellett áll, hogy a fogyasztók és a vállalatok a szolgáltatók széles palettájától tudjanak nagy sebességű hozzáféréseket vásárolni” – tette hozzá Genna.
A rézkábel a múlt, de mi lesz az optikával?
Az ECTA tagjai között van a GTS Central Europe is. A cég magyarországi leányvállalatának, a GTS-Datanetnek a PR-menedzsere, Hámon Krisztina lapunk megkeresésére elmondta: az alternatívok elsősorban azt kifogásolják, hogy a korábbi monopolszolgáltatók infrastruktúrájának igénybevétele a gyakorlatban a megfelelő szabályozás ellenére is rendkívül nehézkes, ami visszafogja a versenyt és szűkíti a potenciális ügyfelek választási lehetőségeit.
A helyi hurokátengedés feltételeit a szakhatóságok Magyarországon már évekkel ezelőtt megteremtették – mondja Hámon –, mégis az ilyen konstrukcióban kínált hozzáférések aránya rendkívül alacsony, a több mint 800 ezer DSL-vonalból csak mintegy 13 ezer ilyen. Kezdetben a hurokbérlés magas díjai bátortalanították el az alternatív szolgáltatókat, melyek az árak versenyképesebbé válását követően, 2006-ban kezdték el végül az inkumbensek vezetékeit használó saját internetcsomagok értékesítését. Abban, hogy mégsem lett sikertörténet e konstrukció, nagy szerepe van annak, hogy a helyi hurokátengedésre építő szolgáltatás elindítása komplex adminisztrációval jár, a létesítési idő pedig jellemzően 3-4 hét – ami az ügyfeleket érhető módon elriasztja.
Hámon Krisztina szerint éppen ezért ez a lehetőség Magyarországon gyakorlatilag kihasználatlanul múlt el. „Ez a vonat már elment, most sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan működik majd a konstrukció az Európa-szerte és itthon is kiépítés alatt lévő új generációs hálózatok esetében” – mondja. Az ECTA közleménye is arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg e tekintetben semmiféle előrelépés nem történt. „Egyelőre nem látjuk a fényt az alagút végén” – fogalmaz az optikai hálózatokra találó metaforával utalva a PR-menedzser.
