Magyarországon gyors az internet

Egy, a Cisco megbízásából végzett vizsgálat eredményei szerint az országban elérhető internetkapcsolatok sebessége miatt Magyarországnak egyáltalán nem kell szégyenkeznie. Az Oxfordi Egyetemhez tartozó Saïd Business School és az Oviedói Egyetem alkalmazott közgazdaság-tudományi tanszékének kutatói már másodszor készítették el azt a statisztikát, melyet a Speedtest.net oldalról gyűjtött adatokra építenek. Az idén májusi és júniusi sebességteszteket elemeztek, összesen 24 milliót, és 66 országot vettek bele a merítésbe.

A rangsoroláshoz használt pontszámot (Broadband Quality Score – BQS) a weboldal által mért le- és feltöltési sebesség-, valamint késleltetésértékek átlagából kalkulálták ki. Az volt az alapvetésük, hogy a mai internetes tevékenységek (közösségi szájtok használata, videotelefonálás, nem HD minőségű streaming, fájlmegosztás, IPTV) maradéktalan élvezetéhez legalább 3,75 Mbps letöltési és 1 Mbps feltöltési sávszélességre, valamint 95 ms-os késleltetésre van szükség, ami 30 pontnak felel meg. A közeli jövő webes szolgáltatásaihoz viszont letöltési irányban 11,25 Mbps, feltöltési irányban 5 Mpbs kell majd, 60 ms-os késleltetéssel – ezért 50 pontot adtak.

Magyarország 36 pontot kapott a sebességtesztek adatai alapján, ami a 19. helyre elegendő, és ami azt sugallja, hogy a multimédiás internetezés mai igényeit az itthon elérhető hozzáférések „kényelmesen” ki tudják szolgálni. Ezzel olyan országokkal soroltak minket egy mezőnybe, mint az Egyesült Államok, Franciaország, Szlovákia és Németország. Figyelemre méltó az is, hogy ha csak a késleltetést vizsgáljuk, hazánk a harmadik: jobb értéket kizárólag Hollandia és a Cseh Köztársaság tud felmutatni. Más kérdés, hogy ha a mért sebességmutatókat a széles sávú penetrációval súlyozzuk – amint ezt a vizsgálatban megették –, rögtön a 40. helyre esünk vissza.

Az országlistát egyébként Dél-Korea vezeti: az ázsiai ország 66 pontot kapott a sávszélesség alapján, broadband-penetrációja pedig 97 százalékos. Európában Svédország áll az élen 57 ponttal, ami nem meglepő, az viszont igen, hogy közvetlenül mögötte találjuk Litvániát, Bulgáriát, Lettországot és Romániát is, mely országokban az optikai és kábelhálózatok fejlesztésének eredményeként javultak látványosan a sebességmutatók. A penetrációt azonban e csoportban is van még hova fejleszteni, kiváltképp Bulgáriában (18%).

Azóta történt

Előzmények