Ki fizet több adót? Az Uber vagy a taxivállalatok?

Az biztos, hogy arányaiban az Uber sokkal többet fizet. Ám a hagyományos taxitársaságok szerin ez az adat félrevezető, mivel a sofőrök adóznak.

A Magyar Nemzetben megjelent tudósítás arra hivatkozik, hogy egy tanulmány szerint az árbevételt tekintve kevesebb társasági adót fizetnek a normál taxitársaságok, mint az Uber. A taxisszakma válasza: sofőrjeik egyéni vállalkozók, így az adókat, járulékokat saját maguk után fizetik.

A társaságok nevetségesen kevés adót fizetnek

A lap azt írja, hogy egy, nyilvánosan elérhető adatok alapján, adószakértők által készített tanulmány rávilágít, hogy a legnagyobb fővárosi taxicégek szembetűnően kevés adót fizettek az elmúlt években. A laphoz eljuttatott összegzésben az áll, hogy a Főtaxi 2010 és 2015 között 6,7 milliárd forintnyi bevételre tett szert, társasági adóként azonban csak 28 millió forintot fizetett be a költségvetésbe. A cég bevételéhez viszonyítva ez mindössze 0,4 százalék, abszolút értékben nem több, mint amennyit egy 1,2 millió forintos bruttó fizetéssel rendelkező, alkalmazotti státusban lévő középvezető adó és járulék formájában befizet az államnak – írja a Magyar Nemzet. Hasonló eredményre jutottak a többi, vezető budapesti taxitársaságnál is.

Ezzel szemben az látható, hogy a hazánkban 2014-től jelen lévő, ám érdemi tevékenységet csak pár hónapja kifejtő Uber magyar leányvállalata a tavalyi évet 164 millió forintos árbevétellel és 13 millió forintos adózott eredménnyel zárta, amely után 2,1 millió forint társasági adót fizetett be a költségvetésbe. Ez 1,3 százalékos társaságiadó-árbevételi arány, ami jóval magasabb, mint a taxicégek hasonló arányszáma. Emellett egyébként járulékok és egyéb adók formájában 21 millió forintot fizetett be.

A taxisok szerint ezt nem így kell nézni

A lap megkeresésére a szövetkezetként működő City Taxi elnöke elmondta, hogy adózásuk megfelel a jogszabályoknak, a cégegyesítések és -felvásárlások, az offshore hátterű vállalkozások is elkerülték őket. Hangsúlyozta, hogy a taxitársaságok bevételei alapján nem ítélhető meg reálisan e szegmens budapesti piaca, mivel egytől egyig fuvarszervező irodák, vagyis ezek szolgáltatást közvetítenek, egyiknek sincs saját autója. Ráadásul szövetkezetként működnek, nem profitorientáltak, hiszen a cég tulajdonosai maguk a taxisok – konkrétan a 850 tag közül 450. Mint mondta, ők pedig abban érdekeltek, hogy a 62–74 ezer forintos havi tagdíjuk fejében minél magasabb fuvarszámmal kalkulálhassanak. Biztosítást is kapnak, a társaság 480 millió forintos éves tagdíjbevételét pedig az üzemeltetés költségeire fordítják, így a mintegy 50 alkalmazott, köztük a diszpécserek, a pénzügyesek, a menedzsment bérére, illetve reklámra, marketingre. A Főtaxi csak annyit mondott az újságírói megkeresésre, hogy mindig a törvényi kötelezettségüknek megfelelően adóznak, és átláthatóan működnek.

Az Országos Taxis Szövetség elnöke pedig a Magyar Nemzetnek nyomatékosította, hogy a taxisok nem alkalmazottak, az a rendszer az elmúlt évtizedekben többször is megbukott, hogy naponta-hetente leadják a társaságnak a bevételüket, és a hó végén fizetést kapnak. Metál Zoltán elmondta, hogy a taxisok egyéni vállalkozóként a saját autójukkal dolgoznak, így az adókat és járulékokat is ők maguk fizetik, vagyis a céges mérlegkönyvekben szereplő számok nem festenek reális képet az ágazat közteherviseléséről. Kifejtette, hogy a taxisok kétharmada szerződésben áll valamelyik diszpécserszolgálattal, vannak azonban 1600-an, akik „mezítlábasként”, azaz szabadúszóként próbálkoznak. Ők is sárga fóliával, sárga rendszámmal, de szerződés híján céges logó nélkül sorakoznak fel a drosztokon, illetve a turisztikai csomópontokon.

Azóta történt

Előzmények