(Café blog) A The New Yorker magazin és az S.I. Newhouse School of Public Communications közös reggelijén Michael Lynton, a Sony Pictures Entertainment vezérigazgatója a következő kijelentéseket tette: „Az a fickó vagyok, aki szerint az internetből soha semmi jó nem sült ki. A világháló létrehozta ezt az eszmét, hogy bárki, bármit, bármikor megszerezhet. Ez olyan, mintha a Madison Avenue üzletei a nap 24 órájában nyitva lennének. [Az internethasználók] felhatalmazva érzik magukat arra, hogy azt mondhassák: »add ide rögtön!« És ha nem adod nekik oda, amit ingyen követelnek maguknak, akkor ellopják.”

Egyre többen érvelnek amellett, hogy a kiadóvállalatoknak nem az internet ellen kellene küzdeniük, hanem a technológiát hasznosítva türelemmel és megértéssel összehangolni azt saját protokolljaikkal. Ezen eszme csak akkor működhet, ha sikerül lerombolni azt az unalomig elcsépelt sztereotípiát, miszerint az óriás médiacégek úgy ahogy van, a komplett internetet valamiféle ördögtől eredő borzalomnak tartják; mintha az egész világháló csak arra született volna, hogy megkurtítsa a bevételeket és hazavágja a gondosan felépített üzleti stratégiát. Nem ez történik – hogyan is történhetne meg, amikor a Sony médiabirodalmának feje olyan kijelentéseket tesz, melyek nemhogy alapvető megértésről nem tanúskodnak, de ostoba módon még tovább is feszítik a húrt.