Egy tegnapi rendezvényen – I. Magyarországi Outsourcing Szakmai Konferencia, szervező: HOA – Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója meglehetősen erős kritikával illette az informatikai multik szempontjából egyre kedvezőtlenebb magyar viszonyokat. A „mindenféle versenyképességet gátló“ adórendszert záros határidőn belül módosítani kell, állítja Paál, mert az iparág szereplői következő befektetéseiknél már Romániát fogják választani Magyarország helyett. Az is komoly versenyhátrányt okoz, hogy rossz az oktatásunk szerkezete: egyre kevesebb a jól kvalifikált mérnök, a végzett szakemberek nem rendelkeznek megfelelő gyakorlati tudással, hiányos a nyelvoktatás, ezek pedig szintén versenyképességi problémákhoz vezetnek. A vállalatoknak többlet ráfordításokat jelent, hogy a hiányokat saját képzésekkel pótolják. A konferencián azt is megtudhattuk, hogy a képzett munkaerő gyakorlatilag elfogyott a fejlettebb régiókban, ezért a szakember-utánpótlás a legnagyobb kockázati tényezővé lépett elő.
Paál Péter (IBM)
Paál, aki egyébként nemcsak az IBM helyi kormányzója, hanem a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) első alelnöke, a Magyar Outsourcing Szövetség (HOA) elnökségi tagja, valamint tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének, a Magyar Business Leaders Forumnak, továbbá a Magyar Közgazdasági Társaságnak és az Informatikai Szakosztály Elnökségének is, feltehetően kellően tájékozott a hazai állapotokat illetően, ezért érdemes a figyelmeztetést komolyan venni.
Az adó- és oktatási rendszerrel kapcsolatos kritikák az utóbbi időben felerősödtek, néhány napja az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) is hasonlóan fontosnak tartotta kihangsúlyozni a változások szükségességét. Szerintük is az IKT fejlődését gátolja az adórendszer és az oktatás jelenlegi struktúrája. A magyar adórendszer nem kedvez a tudásalapú gazdaságnak, hiszen éppen azokat az „élő munkaerős”, nagy hozzáadott szellemi értéket termelő vállalatokat sújtja a legjobban, amelyek révén a magyar IKT iparág nem csupán „beszállítóvá”, hanem valódi kutatás-fejlesztési és innovációs központtá válhatna. A szövetség azt is nyomatékosan megfogalmazta, hogy támogatná a kezdő vállalkozásokra vonatkozó adókedvezmények bevezetését, amely számukra lehetővé tenné a megerősödést, illetve egy más alapokra épülő, a munkaerő helyett a vagyont érintő adórendszer kialakítását javasolja.
A hazai felsőoktatási rendszer jelenleg csupán évi 3000 informatikai szakembert, mérnököt bocsát ki, jóllehet hazánk versenyképességének megőrzéséhez és az esetleges fejlődéséhez ennek a két-háromszorosára lenne szükség. Mindenképpen szükséges az informatikai képzés piaci igények alapján történő újraszervezése, illetve az oktatásban részt vevő hallgatók számának drasztikus emelése.
Az outsourcingról szóló konferencián – a szorosan vett szakmai előadások mellett – természetesen nagy hangsúlyt kapott az egyes tevékenységek kiszervezéséhez szükséges szabályozási környezet kialakítása is. A szabályozás, azon belül is a munkajogi kérdések rendezése kiemelten aktuális: jelentős problémákkal néznek szembe azok a cégek, akik nemzetközi piacokra merészkednek. Hogy csak egy példát említsünk, gondoljunk az ünnepnapokon történő munkavégzés tilalmára, amely szinte minden külföldre dolgozó vállalatnak problémát jelent.
A jövőben a befektetésekért egyre nagyobb versenyt fogunk vívni elsősorban az új EU-tagországokkal, de Délkelet-Ázsia feltörekvő államaival is. Egyetlen esélyünk, hogy egyre inkább olyan képzett szakemberek álljanak munkába, akik képesek a versenytársaknál magasabb hozzáadott értékű tevékenységet végezni. Ha ezt kihagyjuk, újra lesz egy „bezzegországunk”, Románia.
