Két távközlési cég fúzióját engedélyezte 2007. április 20-án a GVH. A Teledenmark-csoport és a Matel-csoport ennek következtében egyesítheti magyar leánycégeit. Az előbbi társaság érdekkörébe tartozik a Békéscsaba, Orosháza, Salgótarján, Pápa és Sárvár közelében hírközlési szolgáltatást nyújtó Hungarotel, a hazai piac egyik vezető távközlési szolgáltatójaként számon tartott Pantel, valamint a MOL olajtársaságnak szolgáltató Pantecom. A Matel-csoporthoz tartozik a Szeged, Szentes, Dunaújváros, Jászberény, Esztergom, Gödöllő, Vác, Szigetszentmiklós és Veszprém környékén szolgáltató Invitel, Magyarország második legnagyobb távközlési szolgáltatója, illetve a csoport része az Euroweb Zrt., amely például a Sulinet közháló program kapcsán, az oktatási- és egyéb közintézmények részére biztosított internet-szolgáltatások révén ismert.
Az eljárás során a GVH több piacon is vizsgálta a fúzió hatásait. Az elemzés megállapította, hogy az egyesülő vállalkozások tevékenysége különösképpen kiegészíti egymást, így az újonnan létrejövő társaság nagyobb ellensúlyt jelenthet a piac közel felét lefedő Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben. A lakossági és üzleti hangszolgáltatás, továbbá a lakossági internet-hozzáférés tekintetében a felek tevékenysége földrajzi értelemben alig fedi egymást, ezért a fúziónak nem lesz árnövelő hatása.
Az üzleti internet és adatkommunikáció piacán mindkét csoport komoly gazdasági szereplő, versenytársai egymásnak. A GVH elemzése megállapította, hogy az összefonódás nem hoz létre, illetve nem erősít meg egyedi erőfölényt, mivel a Magyar Telekom továbbra is kiemelkedő piaci részesedéssel rendelkező vállalkozás marad. Ezen kívül a Teledenmark és a Magyar Telekom sem kerülhet közös erőfölénybe, mivel a két szolgáltató piaci ereje és stratégiája aszimmetrikus, így valószínűtlen, hogy a köztük lévő verseny a fogyasztók kárára csökkenne. Az erőfölény lehetséges kialakulásának vizsgálatán túl a GVH részletesen elemezte a nagyobb fogyasztók által kiírt adatkommunikációs tenderek eredményeit is. Ennek során kiderült, hogy az egyéb piaci szereplőknek versenyserkentő szerepük van, a nagyobb szolgáltatókra komoly nyomást tudnak gyakorolni, ezért árnövekedésre valószínűleg nem lehet számítani.
A távközlési nagykereskedelmi szolgáltatások (híváskezdeményezés, hívásvégződtetés, előfizetői hurokhoz való hozzáférés, ADSL-hozzáférés, gerinchálózat átviteli és bérelt vonali szolgáltatások, sötétszál bérlet) területén a GVH szerint szintén nem kell versenytorzító hatásokkal számolni. Bár a fúzió révén létrejövő társaságnak jelentős részesedése lesz majd e piac egyes szegmensein, erőfölénybe mégsem kerül. A Magyar Telekomnak ugyanis minden lehetősége megvan rá, hogy aktívabb szereplőként lépjen fel ezen a piacon, és ezzel korlátozza a fuzionáló felek esetleges árnövelő törekvéseit.
A GVH az utóbbi időben kifejezetten üdvös és támogatandó, a fogyasztókat védő határozatokat hozott, s ez a legutóbbi döntés is kifejezetten üdvözlendőnek tűnik. De vajon hogyan fog ez működni a gyakorlatban? Húsbavágó kérdés.
