Egy roppant érdekes, a jövőben még majd sokat emlegetett perben hozott új ítéletet egy amerikai bíróság: határozatában kimondta, hogy a nyílt forráskódú szoftverek felhasználói is elkövethetnek szerzőijog-sértést, amennyiben nem tartják be a programkészítők által megadott licencelési feltételeket.

A szóban forgó ügy még 2006-ban indult, amikor Robert Jacobsen beperelte Matthew Katzert és a Kamind Associatest. Robert Jacobsen a Java Model Railroad Interface (JMRI) nevű, nyílt forrású szoftverekkel foglalkozó csoport egyik vezetője. Ők fejlesztették például a DecoderPro nevű alkalmazást, mely a vasútmodellek távirányításában segít. Ez a szoftver szabadon letölthető a SourceForge weboldaláról, ám ha ezeket a fájlokat más projektekben is felhasználják,  akkor a licencfeltételek szerint fel kell tüntetni az új fejlesztésben, hogy az eredeti szoftvert a JMRI készítette, s azt is, ha változtattak ezeken a fájlokon – a Perl-programozók körében népszerű Artistic License 1.0-s változatát használták.

Az alperesek, Matthew Katzer és a Kamind Associates kifejlesztettek egy konkurens terméket, egy Decoder Commander nevű alkalmazást, melyhez a panasz szerint felhasználták a DecoderPro bizonyos részeit, ám a licenc által előírt kötelezettségeiknek nem tettek eleget (nem tüntették fel az eredeti fejlesztőket, a letöltés forrását, valamint nem közölték azt sem, hogy mit változtattak az eredetihez képest).

A per első körében a kerületi bíróság úgy döntött, hogy bár Katzerék valóban nem tartották be a licencfeltételeket, mindez nem minősül a szerzői jog megsértésének. Ez utóbbi megsértése más elbírálás alá esik, pontosabban súlyosabbak a büntetések szerzőijog-sértés esetében, mint szerződésszegéskor. A határozattal elégedetlen Jacobsen fellebbezett a Szövetségi Fellebbezési Bíróságon, ahol végül is tegnap a számára kedvező döntést hoztak.

Az amerikai törvények szerint a legtöbb esetben, amikor a jogtulajdonos a felhasználónak nem szigorú licencfeltételeket ad meg (exclusive license, a kizárólagos jogok fenntartása), hanem bizonyos jogairól (terjesztés, átruházás stb.) lemond (nonexclusive license), akkor egyúttal lemond arról is, hogy a szerzői jogi törvény alapján perelhessen; panaszát csak a szerződés be nem tartása miatt nyújthatja be a bíróságon.

Ugyanakkor a fellebbviteli bíróság most úgy foglalt állást, hogy ha a licenc tartalmaz bizonyos megkötéseket, s ezeket a felhasználó megszegi, akkor a panaszos indíthat szerzői jogi pert.

Katzer azzal védekezett az eljárás során, hogy mivel Jacobsen ingyen adta át a kódot bárkinek, ezért jogtalan kártérítést kérnie attól, aki megszegte a felhasználási feltételeket. A bíróság ezzel az érveléssel nem értett egyet, s kijelentette, hogy a nyílt forrású szoftverek lényegéhez tartozik a szabadon hozzáférhető kódokkal végzett munka átláthatósága, az említett licencfeltételek ezt szolgálják, s a törvény e törekvésében támogatja a gazdaságilag és társadalmilag fontos mozgalmat.

Mindazonáltal a szövetségi bíróság csak a szerzőijog-sértés tényét állapította meg, az ügyet visszaküldték a kerületi bíróságra, hogy ők döntsék el: Katzerék megsértették-e a felhasználási feltételeket, s ezért vajon jár-e Jacobsennek kompenzáció.