Az államtitkár korábbi nyilatkozatai, valamint a Digitális Megújulási Cselekvési Terv megjelenése után nem meglepő, hogy a szakma és az újságírók fokozott érdeklődéssel várták a mai sajtótájékoztatót, melynek meghívójában ez szerepelt: „Ezúton tájékoztatjuk, hogy 2011. január 10-én kormányszóvivői sajtótájékoztatóra kerül sor, melyen részt vesz Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkár [sic!]. A tájékoztató témája: Több milliárdot spórol az állam az infokommunikációs szerződéseken.”
A tájékoztatót az interneten, a kormányszóvivői portálon követtük végig – online kérdésfeltevésre természetesen most sem volt mód, hiszen ez a funkció a kormányváltás óta nem elérhető. Nyitrai Zsolt a sajtótájékoztató folyamán végig kínosan feszült volt, metakommunikációja érezhetően pontról pontra gyengítette mondanivalója súlyát; a folyton nagyokat nyelő politikus olyan darabosan nyilatkozott, mint a kisdiák, amikor a tanfelügyelő beül az órára, és neki fel kell mondani a helyes válaszokat.
Takarékosság, de miből?
Az államtitkár tájékoztatója kezdetén a takarékos állam korábbi ígéretére utalt vissza: az államtitkárság célja költségcsökkentés és hatékonyságnövelés az állami infokommunikációs szektorban. Mint elmondta, elindítottak egy állapotfelmérést, hogy felszámolják a párhuzamosságokat, egységesítsék az alkalmazásokat, valamint hogy összevonják a beszerzéseket, mivel így kedvezőbbek a tárgyalási pozíciók vásárláskor. Jelen pillanatban már vannak részeredmények, most ezekről kíván beszámolni. Külön kihangsúlyozta, hogy még csak részeredményekről van szó, zajlik ugyan egy folyamat, melytől nagyon sok eredményt várnak, de nem lehet azonnal mindent megoldani.
Legfontosabbként azt emelte ki, hogy az egyik már konszolidált állami informatikai rendszer az agrártámogatási, míg a másik a költségvetési. Az államtitkár szerint a rendszerek átalakítása több mint ötmilliárd forintot spórolt meg az adófizetőknek. Emellett az infokommunikációs infrastrukturális megtakarítások, különösen a szolgáltatási díjak csökkentése további 10 milliárdos pluszt jelentenek 2010-ben és 2011-ben.
A helyszínen lévő újságírók között nem volt igazán nagy az érdeklődés, hogy pontosan minek is köszönhető ez a megtakarítás, és az egyetlen releváns kérdés elől Nyitrai Zsolt kitért: arra ugyanis, hogy milyen cégekkel tárgyalt a kormány, milyen területeken sikerült kedvezőbb szerződési feltételeket elérni, azt mondta, hogy ő erről konkrétan nem beszélhet, mivel ez érintené az adott, tőzsdén jegyzett cégek üzleti érdekeit, majd ők elmondják, ha jónak látják. Arra sem tért ki, hogy milyen feladatokat látnak el ezek a cégek: „fontos közfeladatokat”, hangzott a semmitmondó válasz. Egy kollégánk megkérdezte, hogy a 15 milliárdos megtakarítás mit jelent: a költségvetést javítja-e a plusz, vagy ebből jut fejlesztésre is? Nyitra Zsolt kissé homályosan úgy fogalmazott, hogy ez majd a jövőben dől el.
Útközben
A 15 milliárd bejelentése után már alig maradt mondanivaló, de Nyitrai Zsolt igyekezett még pozitívumokat felsorolni. Az egyik fontos ezek közül az a már ősszel bejelentett kezdeményezés, hogy pilot-programok indultak el a nyílt szabványok alkalmazása érdekében, ezek folyamatban vannak. A másik lényeges egymondat az volt, hogy 2011-ben a magyar állam a korábbiakhoz képest egymilliárddal kevesebbet kíván a Microsoftnak kifizetni. De arról nem esett szó, hogy ezt miképp, holott információink szerint a kormány december végén írta alá a következő három évre szóló szerződést az amerikai szoftvercéggel.
Nyitra Zsolt kitért az adatvagyonnal kapcsolatos törvényre is, ám itt csak azt emelte ki szlogenszerűen, hogy véget kell vetni a 12 milliárdba kerülő „biznisz-adatkezelésnek”, vagyis ki kell venni az adatvagyon kezelését a magáncégek kezéből, de legalábbis új alapokat kell megteremteni. Ezek után arra is utalt, hogy a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) létrehozatala azzal jár, hogy a korábban a projektek költségvetésében nyolc százalékot kitevő projektvezetési költség a KIFÜ létrehozása után jelentősen mérséklődni fog.
Az államtitkár fontosnak tartotta megemlíteni még azt, hogy az e-dokumentumkezelésre való átállás már eldöntött kérdés, a kidolgozás folyamatban van. A széles sávú fejlesztésekre vonatkozó kérdésre annyit mondott, hogy a korábbiakkal ellentétben nem csak az állam és az Európai Unió forrásaira kívánnak támaszkodni e területen, hanem a vállalkozásokra, azok tőkéjére is, és ez minőségi különbség a korábbiakhoz képest.
