Az internet alapvetően egalitárius természete felforgatásaként értelmezik kritikusai azt az America Online és a Yahoo! által tervezett új szolgáltatást, amely privilegizálná azokat az emailküldőket – első lépésben kizárólag cégekről van szó –, akik hajlandóak levelenként negyed és egy cent közötti összeget kicsengetni a több millió levelesládával gazdálkodó mamutvállalatoknak. A szerény fizetségért cserébe a szolgáltatók garantálják, hogy a levelek villámgyorsan, megcsonkítatlanul és legitim üzenetként landolnak az AOL-os és yahoo!-s levelesládákban, mert – ha ezt eddig nem tudtuk volna – ez amúgy korántsem biztos. Egy mezei elektronikus levél ugyanis könnyedén fennakadhat a spamszűrőn, vagy jobb esetben linkek és képek nélkül lesz csak olvasható, mivel ezeket a felhasználók védelme érdekében automatikusan eltávolítják belőlük. Magyarán: e szolgáltatók nem kívánnak több pénzt fordítani a szűrők tökéletesítésére, hanem inkább azok tökéletlenségére hivatkozva a szűrők megkerülésének lehetőségét bocsátják áruba.

A vállalatok közleménye szerint a módszer segíteni fog a kéretlen levelek és az emailes csalások számának csökkentésében, mi több, általában fontos szerepet játszik az elektronikus levelezés iránti bizalom visszaállításában. A rendszer úgy zárja ki a spammereket a potenciális fizetős feladók köréből, hogy feltételekhez köti a szolgáltatás igénybevételét, többek között csak olyan felhasználóknak küldhetők fizetett emailek, akik ehhez korábban hozzájárultak.

A két szolgáltató közül az AOL áll közelebb a kereskedelmi bevezetéshez, a cég számára a Goodmail Systems biztosítja a technikai hátteret. Ennek rendszere elektronikus bélyeggel látja el az „elsőbbségi” üzeneteket, melyek aztán a szűrőket megkerülve jutnak az AOL-os levelesládákba. Az AOL sietett hangsúlyozni, hogy nem korlátozzák a privilegizált feladók letiltásának lehetőségét, tehát a postafiók-tulajdonosok akár ezeket is szűrhetik.

Kritikusai szerint a szolgáltatás előrevetíti az internetes kasztosodás vízióját, melyben egyes adatok és cégek előnyt élveznének másokkal szemben. Érdekes egybeesés, hogy az amerikai szenátus kereskedelmi bizottsága éppen holnap vitatja meg azt az „internet semlegességéről” szóló törvénytervezetet, amely megtiltaná az internetes vállalatoknak a tartalomszolgáltatók privilegizálását.