Idén január 1-jével, a karácsony előtt elfogadott 2005. évi CLXXI. törvény értelmében módosult a kéretlen reklámlevelekre vonatkozó magyar jogi szabályozás – hívja fel a figyelmet a Jogi Fórum tegnapi írása. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény (Ekt.) a módosítást követően új fogalmakat és eljárási szabályokat tartalmaz a kéretlen elektronikus üzeneteket illetően.

A spamet a jogszabály elektronikus reklámüzenet helyett elektronikus hirdetésként határozza meg és kimondja, hogy ilyen hirdetést e-mail vagy más hasonló kommunikációs eszköz – például MMS vagy SMS – útján csak akkor lehet küldeni, ha ehhez a címzett egyértelműen és előzetesen hozzájárult. Az elektronikus hirdetés fogalmán túl a jogszabály módosítása bevezeti az „elektronikus hirdető”, az „elektronikus hirdetési szolgáltató”, valamint az „elektronikus hirdetés közzétevője” fogalmát is, továbbá meghatározza ezek felelősségét is a kéretlen elektronikus hirdetések kapcsán.

Kihez fordulhatunk?

A felhasználók szempontjából lényeges újdonság, hogy változtak a spammel kapcsolatos hatósági eljárás szabályai is. Az idei évtől a kéretlen üzenetekre vonatkozó panaszokat a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz (NHH) kell eljuttatni, mert mostantól ez a szakhatóság jogosult az „elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás” lefolytatására. Korábban az NHH-nak csak véleményezési jogköre volt.

Ha tehát spamet kapunk, a küldő ellen az NHH-nál kezdeményezhetünk eljárást (ennek módjáról a hatóság honlapja részletesen tájékoztat). Ha az eljárás során bebizonyosodik, hogy a spammer előzetes hozzájárulás nélkül küldte el hirdetését, kötelezhetik a jogsértés megszüntetésére, eltilthatják az elektronikus reklámok terjesztésétől, és akár 500 000 forintos bírsággal is sújthatják. Ne tévesszen meg bennünket, hogy újabban gyakorlattá vált a spamküldők körében az üzenet aljára biggyeszteni az „ez nem spam” kitételt és néhány mondatnyi – jogilag teljesen megalapozatlan – magyarázkodást.

A korábban az ügyben eljárni jogosult Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez ma már csak a reklámtörvény megsértése miatt érdemes fordulni, míg az adataink jogosulatlan használatának gyanúja esetén továbbra is az adatvédelmi biztost kell keresni.