A kezdeményezők ismertették, hogy hétfőn az MNB felügyeleti központjában tartott nyitómegbeszélésén a szervezők mellett a Digitális Jólét Program, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve a kártyatársaságok vezető képviselői is jelen voltak.

A pénzügyi intézmények gyorsuló digitalizációjával párhuzamosan az elmúlt időszakban a bűnözők számára is egyre vonzóbb célponttá váltak az online fizetési műveletek. Ezt erősíti, hogy a pénzügyi fogyasztók jelentős részének van a napi tranzakciókra is használt okoseszköze és internet-hozzáférése – írják a közleményben.

Rámutattak arra, hogy a jegybank adatai szerint tavaly az átutalásoknál mintegy 2500 tranzakció kapcsán 2,5 milliárd forint összegre rúgott a csalók akciói révén elorozott összeg. A bankkártyáknál pedig a bűnözők sikeres visszaéléseinek száma bő 60 ezer ügylet kapcsán 1,6 milliárd forintot tett ki. A lebonyolított forgalom arányában – a 986 ezermilliárd forint értékű átutalási, illetve a 21 ezermilliárd forint értékű kártyás forgalomhoz képest – ez rendkívül alacsony, ugyanakkor a növekvő kockázatok miatt szükséges a megelőző jellegű beavatkozás.