Igen érdekes eredményt hozott a Magyar Telekom legfrissebb felmérése, mely a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) vezetőinek infokommunikációs gyakorlatát vizsgálta. A lényeg: a kkv-k vezetői sok esetben előbb használnak magáncélra modern infokommunikációs megoldásokat, és csak később alkalmazzák ezeket az üzleti tevékenységüknél.
Ez elsőre nem tűnik nagy felismerésnek, ám az azért elgondolkodtató, hogy ez egyfajta barkácsgyakorlatra utal, vagyis amikor egy új módszer, technológia bevezetése nem az ismert adatok és tapasztalatok szakemberekre támaszkodó mérlegelése után történik, hanem szinte ad hoc – ahogy a vállalkozás vezetője a konkrét élmény után dönt.
[+]
Mint a felmérés megállapítja, az egyes megoldások használati gyakorisága alapján jelentősek az eltérések regionális szempontból, és a megkérdezettek iskolai végzettsége alapján is. A kkv-k egyrészt megértek az infokommunikációs környezetre, másrészt vannak még tovább fejlődési pontok is, például a magáncélú alkalmazások vállalati alkalmazását illetően.
A kanapéból az irodai székbe
A kis- és középvállalkozások vezetőinek jelentős része előbb magánemberként használ modern infokommunikációs megoldásokat, és csak később alkalmazza azokat az üzleti működés során is – állapította meg az a felmérés, amelyet a BellResearch és a Magyar Telekom közösen készített. Ez annak ellenére van így, hogy a magyar kkv-k többsége tisztában van azzal, hogy az informatikai fejlesztések üzletfejlesztési és költséghatékonysági szempontból is segíthetik a vállalkozás működését. Érettek tehát abból a szempontból, mit lehetne használni, más kérdés, hogy mennyit használnak valójában az infokommunikációs megoldásokból otthon, vagy a vállalkozásukban.
A magáncélú és a cégszerű használat közötti eltéréseket jól mutatja, hogy közel másfélszer annyi kkv-vezető használ okostelefont vagy tabletet otthon a levelezéséhez, mint a munkahelyén. Az e-mailt, mint kommunikációs formát pedig magánemberként szinte minden, felsőfokú végzettségű cégvezető alkalmazza mindennapi élete során, ám a vállalkozásánál még nem feltétlenül van így. A felmérés szerint viszont sokat számít az is, hogy a cégvezető milyen képzettséggel rendelkezik: minél magasabb ugyanis az adott vezető iskolai végzettsége, annál nagyobb a valószínűsége a fejlett infokommunikációs eszközök használatának – magán- és vállalati célra egyaránt. Szintén komoly eltéréseket mutatott ki a felmérés a vállalkozások földrajzi elhelyezkedése alapján – minél fejlettebb egy régió, annál intenzívebben használják a modern megoldásokat a cégek –, ugyanakkor az életkornak már jóval kevesebb a szerepe a digitalizációhoz való viszonyban.
Észak-Dunántúliak és diplomások előnyben
A modern infokommunikációs eszközök otthoni és vállalati használata alapján egyértelmű különbségeket mutatott ki a kutatás az előbbiek javára: dokumentumkezelő alkalmazásokat például a felsőfokú végzettséggel rendelkező kkv-vezetők 73 százaléka használ a munkája során, miközben magánemberként már jóval magasabb, 81 százalékos a mért arány. Hasonló a helyzet az okostelefon vagy tablet segítségével folytatott levelezésnél, ahol 44, illetve 61 százalékos az arány az egyetemet vagy főiskolát végzett vezetőknél. Érdekes emellett, hogy miközben az e-mailt mint a kommunikáció eszközét személyes célra a felsőfokú végzettségű cégvezetők szinte mindegyike – 97 százaléka – használja, addig a vállalati vonalon már csak 83 százalék ez az arány.
A modern infokommunikációs eszközök elterjedtségében viszont még látványosabbak az eltérések a felmérés eredményei alapján, ha az iskolai végzettség a vizsgálati szempont. A dokumentumkezelő alkalmazásokat például a felsőfokú végzettségű cégvezetők 73 százaléka használja vállalati munkája során, miközben a középfokú végzettségű vezetőknél már csak 43, míg az érettségivel nem rendelkezőknél mindössze 28 százalék az arány. Regionális szempontból szintén komoly eltéréseket térképezett fel a felmérés. A dokumentumkezelő alkalmazásokat például – a többnyire legjobb eredményeket mutató – észak-nyugati országrészben a vállalkozások vezetőinek 73, illetve 81 százaléka használja vállalati, illetve magáncélra, miközben a dél-nyugati régióban csak 49, illetve 58 százalékos penetrációt regisztráltak.
Figyelemre méltó viszont, hogy a digitalizáció folyamatát az egyes korosztályok szerint vizsgálva jóval kisebbek az eltérések, mint regionális szinten vagy az iskolai végzettség alapján. Jellemzően néhány százalékpontos az eltérés a legfiatalabb és legidősebb korosztály eredményei között: így például a munkahelyi e-mail használatban 67 és 73 százalék között szóródnak az eredmények, és a magáncélú alkalmazásnál is 6 százalékpontnyi a szórás (86, illetve 92 százalékos eredmény mellett).
