Kínában helyi idő szerint ma reggel a Góbi-sivatagban található Jiuquan (Csiucsüan) Űrközpontból fellőtték azt a Hosszú Menetelés 2F rakétát, mely a nyolc tonnás Shenzhou 11 (Sencsou – 神舟) fedélzetén két űrhajóst vitt fel a nemrég felbocsátott a kísérleti űrlaboratóriumba, a Tiangong [Tienkung – 天宫二号] 2-re. A vadászpilóta katonák – Jing Haipeng (景海鹏 – Csing Haj-peng) parancsnok, illetve Chen Dong (陈冬 – Csen Tung) fedélzeti mérnök – feladata, hogy néhány, főképp orvosi jellegű, az űrhajósok súlytalanságban történő fiziológiai reakcióit vizsgáló kísérlet elvégzése mellett tapasztalatokat szerezzenek, melyeket a tervbe vett űrállomás felépítésénél hasznosíthatnak. A startot az állami CCTV külső és belső kamerákkal közvetítette. A jelentések és a közvetítés szerint a felbocsátás teljes sikerrel járt, az űrhajó az előre meghatározott pályára állt, napelemei rendben kinyíltak, a legénység kiváló állapotban van.
Az utóbbi időben meglehetősen lelassultak a kínai emberes űrrepülések (a 2003-as első óta ez a hatodik), három éve volt az utolsó, ugyanakkor a mostani misszió során „rekordra” is készülnek, egy hónapig maradnak, ami duplája az eddig leghosszabb tartózkodásnak, mely pl. a veteránnak számító, most 49 éves Csing Haj-peng nevéhez fűződik. Társa, a 37 éves Csen Tung először jár az űrben.
A Sencsou 11 kedden fog automatikusan dokkolni a 18 méter hosszú kísérleti űrállomáson, mely körülbelül 400 km magasságban kering a Föld körül. A dokkolást magát is rögzítik, ugyanis a sanghaji űrkutatási intézet kifejlesztett egy olyan pici műholdat, mely az űrállomás közelében repül, és külső felvételeket készít.
A Tienkung 2 egy továbbfejlesztett kísérleti űrállomás, itt már tesztelik az új robotkarokat és a üzemanyag-feltöltési rendszert, mely az elődjén, a két emberes missziót fogadó Tienkung 1-en még nem állt rendelkezésre – ez a korábbi űrállomás, ahogy az IT café is beszámolt róla, jövőre irányítás nélkül lép majd be a Föld légkörébe, hogy ott nagyobb részben megsemmisüljön. A teljes projektet nézve a kínai mérnökök a fokozatos haladás hívei, saját fejlesztéseket alkalmaznak, és minden egyes misszióban újabbakat tesztelnek, pl. egyre fejlettebb kommunikációs rendszert alkalmaznak, és folyamatosan javítják a különböző részegységek összehangolását, hogy a majdani űrállomás építésekor már minden tökéletesen működjön.
Miután az űrhajósok novemberben visszatérnek a Földre, áprilisban a tervek szerint a nyáron sikeres teszteken átesett új rakétával felbocsátanak egy automata teherszállító űrhajót, a Tianzhou (Tiancsou) 1-et, mely utánpótlást és üzemanyagot visz az űrállomásra. Ez a „demo” repülés is igen fontos állomásnak számít, mivel ezzel kezdődik meg a teherszállítási technológia éles tesztje, a cél az, hogy kidolgozzák a későbbi űrállomás ellátási rendszerét – ez utóbbi kiépítését a tervek szerint 2018-ban a bázisállomás felállításával kezdik meg, majd két labort csatolnak hozzá, és úgy számolnak, hogy 2022-re lesz kész a teljes állomás.
