Kínában ma elfogadták a nagy vihart kavaró, sok támadást kapott új kiberbiztonsági törvényt. A kínai kormány azért ragaszkodott hozzá, mivel úgy ítélik meg, hogy drámai mértékben megnövekedett a digitális világban a bűnözés és a terrorizmus, és ez ellen a korábbinál hathatósabb eszközökkel kell fellépni. Ezzel szemben a külföldi vállalatok és jogvédő csoportok üzleti, illetve emberi jogi szempontok miatt kritizálták a szabályozást: az előbbiek azt kifogásolták, hogy a biztonsági szempontokra hivatkozva nehezen betartható és a működést akadályozó korlátozások lépnek életbe, utóbbiak azzal érveltek, hogy az internet szabadságát eddig sem a szívén viselő kormány még szélesebb eszköztárat kap ahhoz, hogy a kínai polgárokat távol tartsa az információktól és ellenőrizhesse őket.

A kínai „parlamentben” az új törvény gond nélkül ment át, hatályba lépésének időpontja 2017 júliusa. A törvény pártolói úgy látják, hogy Kína ma már az internet terén is nagyhatalom, így jelentős mértékben megnövekedtek a veszélyforrások is, vagyis mindenképp szükséges ezek ellen védekezni, de mindezt igyekeztek úgy megoldani, hogy az ország területén tevékenykedő külföldi vállalatokat ne állítsák megoldhatatlan feladatok elé, illetve ne korlátozzák azok működését.

A kritikusok által vitatott intézkedések végül benne maradtak a végleges szövegben, mint például az, hogy „kritikus információs infrastruktúrák működtetői” közé tartozóktól elvárják, hogy a személyes és az üzleti adatokat Kína területén tárolják, illetve az, hogy ezek a szereplők kötelesek – egy homályosan definiált – „technikai támogatást” nyújtani a nemzetbiztonsági hatóságoknak, valamint adatátadási kötelezettséggel is rendelkeznek. Ezek az előírások a külföldi vállalatok számára roppant aggasztónak tűnnek, ugyanis szerintük nincs garancia arra, hogy féltett, óvott, illetve bizalmas adatok nem kerülnek a kínai kormány kezébe.

Emellett egyéb elvárások is életbe lépnek: az internetes vállalatok felhasználóinak valódi nevükön és személyes adataikkal kell regisztrálniuk, a cenzúra által tiltott tartalmak terjesztése nem engedélyezett, a vállalatoknak a biztonsági incidensekről tájékoztatniuk kell a hatóságokat, különösen büntetendőnek, bűncselekménynek minősítik a megint csak homályosan definiált „felforgató”, az államrendet és -berendezkedést kritizáló, azokat támadó online tevékenységeket.

E kifogásokra a kínai szakértők azt mondják, hogy az új törvény előírásait már sok területen alkalmazzák, a most elfogadott szabályozás mindezt csak egységes keretbe foglalja.