Kínában betiltották a kriptovalutákat

Nagy lépésre szánta rá magát a kínai jegybankon keresztül a kormány.

A közelmúltban sorra olvashattuk a híradásokat, melyek arról szóltak, hogy a kínai kormányzat folyamatosan szigorít a kriptopénzekkel folytatott kereskedelem, a tranzakciók feltételein.

Hirdetés

Tegnap azonban mindezeken is túlléptek, ugyanis a kínai központi bank kiadott egy tájékoztatót, melyben gyakorlatilag a májusban bejelentett hasonló intézkedést megerősítve újra betiltották Kínában a kriptopénzek használatát, illetve megtiltották az országon kívüli tőzsdéknek, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak azt állam területén: „A virtuális devizákhoz kapcsolódó üzleti tevékenységek illegális pénzügyi tevékenységek” – áll a Kínai Népi Bank emlékeztetőjében.

Közlik azt is, hogy a lépésre azért került sor, mert „megzavarják a gazdasági és pénzügyi rendet”, és megkönnyítik az olyan, „illegális és bűnözői tevékenységek” művelését, mint például a szerencsejáték, a csalás, a piramisjátékok, a pénzmosás, illetve a lopás. A közleményben a kriptopénzek közül név szerint is megemlítik a bitcoint, az ethert és a TEDA-t, melyek véleményük szerint „nem rendelkeznek törvényes valutákkal azonos jogi státusszal”, így ezek a kriptovaluták „nem törvényesek, és nem szabad a piacon valutaként használni őket”.

Ezek után a közleményben tételesen is felsorolják a tiltott tevékenységeket, mint pl. virtuálisvaluta-tőzsdék működtetése, e valuták központosított vétele és eladása, a virtuális valutákhoz kapcsolódó információközvetítés és árképző szolgáltatás, tokenkibocsátás finanszírozása stb.

Habár korábban maga a kínai kormány is gondolkodott saját digitális valuta kiadásán, idén fordulat következett be: vezető kínai politikusok hirdették meg a kriptopénzek elleni határozott fellépést.

Egyes nyugati elemzések megemlítik, hogy háttérben energetikai megfontolások is állhatnak a politikai szándék mellett, ugyanis a világ bitcoin-műveleteinek energiafelhasználása elsősorban az olcsó áramot biztosító Kínát érinti – becslések szerint mintegy 75 százalékban kínai erőműveket terhel a globális bányászat.

Azóta történt

Előzmények