A világ legnagyobb piacának számító Kínában minden globális szolgáltatásnak megvan az az alternatívája, sőt ezek többsége sikeresebb is a külföldieknél, mivel a helyi igényeket szolgálják ki. Ilyen egy üzenetküldő is, a WeChat, melyet a WhatsApp klónjaként fejlesztettek ki, és mára az egyik legfontosabb internetes kommunikációs forma lett az országban.
Ám Kínában erős felügyelet alatt áll az internetes kapcsolattartás, és egy új tanulmány, a jogvédő, a kanadai Torontói Egyetem kutatói által működtetett Citizen Lab felmérése szerint a kormányzati ellenőrzés kiterjed a WeChatre is, mégpedig úgy, hogy a csoportos beszélgetéseknél – tehát elsősorban nem a két fél között folyó társalgásnál – szűrőt alkalmaznak, így a kulcsszavakra érzékeny program egyes szövegrészeket már kivesz a címzettnél.
[+]
A kutatás szerint 2016 júniusában a szolgáltatásban közel 27 ezer kulcsszót azonosítottak, melyeknél a cenzorprogram működésbe lépett (például minden utalás tiltott az 1989. június 4-én lezajlott Tiananmen téri eseményekre – még a dátum is).
Ez talán nem meglepő, de az már elgondolkodtató, hogy az automatizmus úgy töröl üzenetrészeket, hogy arról a felhasználó semmiféle értesítést nem kap.
Ezen kívül más célokra is használhatja a kormány a chat alkalmazást: előfordult már, hogy itt beszéltek meg találkozókat, melyeket elfogadhatatlannak találtak a hatóságok, és az üzenetváltás résztvevőit letartóztatták.
