Hirdetés

Digitális összefogásra hív fel az IVSZ

A digitális fordulat az utolsó esély Magyarország számára, ezért társadalmi összefogásra szólít fel az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért a MENTA konferencián csütörtökön nyilvánosságra hozott kiáltványában.

Az informatikai vállalkozásokat tömörítő szervezet szerint a digitalizáció minden ember életét, minden vállalat és intézmény működését jelentősen megváltoztatja, és a következő években alapjaiban határozza meg a mindennapokat.

Hirdetés

Az IVSZ szerint Magyarországon elsősorban a digitális kompetenciák hiányoznak, a gazdasági és az állami szféra lassú a hatékony megoldások bevezetésében, alkalmazásában. A nemzetgazdaság és a hazai vállalkozások versenyképessége, az ország teljesítőképessége és a lakosság életszínvonala egyaránt azon múlik, hogy a következő években az elkerülhetetlen digitalizációt sikerül-e a saját javunkra fordítani – áll a kiáltványban, amelyben az IVSZ – Szövetség a digitális ökoszisztéma összes szereplőjét – a kis-, közép-, és nagyvállalatokat, diákokat, pedagógusokat, munkavállalókat, szakpolitikusokat – a digitális fordulat végrehajtására, és közös cselekvésre hívja.

A kezdeményezésről Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke elmondta: „Eddig a digitalizációt megoldandó feladatnak hittük, most már látjuk: valójában évszázadonként egyszer adódó történelmi lehetőség, egyben hosszú ideig talán az utolsó esélyünk.”

A szeptember 23-án és 24-én Sárváron zajló MENTA konferencián a gazdaság és a társadalom legkülönbözőbb szegmenseinek a digitalizációhoz való viszonyát elemzik az előadók, a többi között azt, hogy a munkaerőpiacon lesz-e elég képzett informatikus.

Az IVSZ és a KIFÜ megbízásából a BellResearch által elvégzett kutatás szerint a munkáltatók 2015 óta 22 ezer új informatikust tudtak volna alkalmazni évente, az elmúlt öt évben azonban folyamatosan gyorsabban bővült az IT-szakemberek piacán a kereslet, mint a kínálat. Közölték: ha elérhető volna a munkaerőpiacon a szükséges létszámú és képzettségű informatikus, akkor két éven belül újabb 44 ezer embert tudna foglalkoztatni az iparág, ami azonban – a nyugdíjazással is számolva – még mindig nem elégítené ki az igényeket, s továbbra is 28-30 ezer ember hiányozna a piacról. A 44 ezer potenciális informatikai munkavállalóból a következő két évben az IKT ágazatban, illetve a gazdaság egyéb szegmenseiben a kutatás szerint 12 ezret foglalkoztatnának szoftverfejlesztőként, szoftvermérnökként, emellett szükség volna 7 ezer rendszergazdára és általános rendszer-adminisztrátorra. A rendszertervező, architect, üzleti elemző szakmában újabb 6 ezer embert tudnának foglalkoztatni a következő 2 két évben.

Az IVSZ megbízásából az MKB Consulting által a Századvég Gazdaságkutató Zrt. módszertanának alkalmazásával készített elemzés szerint az infokommunikációs-távközlési szektor (IKT) által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték (Gross Value Added – GVA) a teljes magyar GVA legalább 20 százalékát adja; ez az adat nem tartalmazza az egyéb ágazatokban (például járműipar, gépipar, pénzügyi szolgáltatások) lendületesen zajló belső digitalizációt. A digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya, a multiplikátorhatásokat is figyelembe véve, már eléri a 17 százalékot, ez az adat nem tartalmazza az egyéb ágazatokban digitális munkakörökben dolgozókat, és az ő foglalkoztatásukhoz kötődő multiplikátorhatást: ezt is figyelembe véve a digitális gazdaság által foglalkoztatottak aránya minden bizonnyal eléri a 20 százalékot – közölték. Az IKT-feldolgozóipar a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre az autóipar után, teljesítménye hasonló a mezőgazdaság-élelmiszeriparéhoz.

  • Kapcsolódó cégek:
  • IVSZ

Azóta történt

Előzmények