A Google megfellebbezte az európai gigabírságot

Valószínűleg senkit nem lepett meg, amikor elsőként a The Telegraph arról számolt be tegnapelőtt, hogy a Google kedden hivatalosan benyújtotta fellebbezését az Európai Bizottság (EB) határozata ellen, melyben az európai versenyszabályok megszegése miatt 1,49 milliárd eurós büntetés megfizetésére kötelezték az amerikai vállalatot. Az értesülés valódiságát később a Google szóvivője több sajtóterméknek is megerősítette.

Hirdetés

Mint márciusban az IT café is beszámolt róla, az indoklás szerint a Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy a harmadik fél honlapokkal kötött szerződésekben korlátozó záradékokat írt elő, amelyek megakadályozták a Google versenytársait abban, hogy a weboldalakon keresési hirdetéseket helyezzenek el.

Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos akkor a döntést magyarázva többek között elmonta: következőképpen nyilatkozott: „A Google megszilárdította erőfölényét az online keresési hirdetések terén, és bebiztosította magát a versenykényszer ellen azáltal, hogy versenyellenes szerződéses korlátozásokat írt elő a harmadik fél honlapokra vonatkozóan. Az uniós antitrösztszabályok értelmében ez jogellenes. A visszaélés több mint 10 évig tartott, ebben az időszakban a Google nem tette lehetővé a vállalatok számára az érdemi versenyt, megakadályozta az innovációt, és megfosztotta a fogyasztókat a verseny előnyeitől.”

Nem ez az első eset, hogy az EB megbüntette a Google-t: 2017-ben 2,32 milliárd euró megfizetésére kötelezték őket a saját szolgáltatások jogszerűtlen előnybe hozásáért a keresőjükben, illetve tavaly az androidos eszközökön alkalmazott üzleti praktikákért szabtak ki 4,34 milliárd eurós bírságot.

Ugyanakkor, mint a friss hír is bizonyítja, ezek gyakorlatilag még csak elvi döntések, mivel az eljárások lassúsága miatt sok évig tart, míg egy ilyen szankció végrehajtható lesz – persze amennyiben a jogorvoslati eljárás során nem módosítják a határozatokat.

Előzmények