Hirdetés

Fércmű a linuxos ABEV?

Lapunkban tegnap beszámoltunk arról, hogy az APEH elérhetővé tette az Abev nyomtatványkitöltő program Linuxon is futtatható változatát. A nyílt forrású tábor öröme azonban korántsem felhőtlen a szoftver megjelenése kapcsán – ezt bizonyítja egy olvasónk éles kritikája, amelyet eljuttatott szerkesztőségünkhöz. Ezt közöljük az alábbiakban vágatlan formában.

***

A napokban megjelent Java-alapú ABEV program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A program célja az lett volna, hogy a Windowson kívül – a jelenlegi diszkriminációt felszámolva – más rendszereken is lehessen adóbevallásokat készíteni. De a megjelent 1.0, majd az egy napra rá kikerült 1.0.1 verzió a magyarországi begyöpösödött hozzá nem értésről tesz tanúbizonyságot ismételten, annak ellenére, hogy ezért per is indult már. (Tavaly egy magánszemély pert indított a magyar állam ellen a kizárólag Windowson használható adóbevalló program miatt – a szerk.)

Vajon kinek az érdeke az, hogy évek után is egy használhatatlan programmal tudjanak előállni olyan fejlesztők, akiknek sejtelmük sincs a Microsoft-termékeken túli világról? Holott a jelenlegi problémák a megfelelő háttértudás ismeretében, gondos tervezéssel eleve elkerülhetők lettek volna. De eddig még együttműködési hajlandóság sem volt az open source közösséggel vagy az e téren működő fejlesztőcégekkel, csak a fejetlenség és az adóforintok pazarlása.

A tervezés első lépése az kellett volna, hogy legyen, hogy a hazai kiadású operációs rendszerek fejlesztőit szakértőként bevonják a fejlesztésbe, így minden felmerülő probléma megoldható lett volna. Továbbá érthetetlen az is, hogy bár a többszörösen tologatott és a már utolsó megjelenési határidőn túl kiadott jelenlegi változat sem lett tesztelésre felajánlva, ami ismételten elősegíthette volna a kész termék hibamentesítését. Helyette kiadtak egy 1.0-nak titulált (ez ugye stabil és kész verziót jelöl) végterméket, aminek a telepítéséhez, rendszergazdának, shell-programozónak és képzett IT-szakembernek, de legalább többéves gyakorlattal rendelkező és fogalmakban jártas szakembernek kell lennie annak, aki adózni szeretne más rendszeren.

Gyors áttekintés az ABEV „stabil 1.0 multiplatformos” kiadásról:

  • Olyan Linuxra vagy mutiplatform esetén más OS-re, amin nincs /etc, hogy települ?
  • Olyan alternatívra, ami nem Linux, hogy települ? (OS X, Sun, BSD, Qnx, stb.)
  • Olyan Linuxra, ahol nincs megadva a rootjelszó, hogy települ? (pl.: Katika gépén csak az IT-ért felelős cég végezhet rendszeradmin-műveleteket. A rendszerszintű könyvtárakat – például. /etc. – csak rootjoggal írhatja a felhasználó.)
  • Az ABEV feltételezi, hogy az adózók hardcore felhasználók. Az olyan emberek, akik nem tudják, mik azok a .cfg fájlok, akik nem tudják, hogy mi az a shell, vagy hogy a programot konzolban indítva java -jar programnév.jar paranccsal és root joggal kell futtatni, hogy fogják telepíteni?
  • Bár arról szól a fáma, hogy 1.4.2 vagy újabb Java-motorral megy a program, az 1.6.0-s előtti verziókkal nem lehet használni „compozit window manager” futtatása esetén, például ha 3D-s desktop van telepítve (Compiz Fusion).
  • Alapvetően a UNIX-alapú rendszerek jogosultsági rendszerének és struktúrájának figyelmen kívül hagyása az egyik legfőbb gond. Az 1.0.x-ás verzió használata esetén minden bevallási nyomtatvány egy könyvtárból érhető el, függetlenül a felhasználóktól. Ez azt eredményezi, hogy minden felhasználó megnyithatja, módosíthatja mások bevallásait.
  • Nem kompatibilis a korábbi windowsos verziók által generált elmentett állományokkal. És nincs is lehetőség az adatok konvertálására.
  • Többéves és több sikertelen fejlesztés után is csak az szja-t lehet bevallani, persze ez a nagyobb tömeg, ami kritikus lehet számukra...
  • A program fejlesztésekor felhasznált GPL, Apache és más források ellenére sem lett elérhetővé téve a forráskód, holott ezt ezek a licencek megkövetelik. (Az összes licenc ismeretének hiányában ugyan nem lehet tudni, de felmerült a lehetősége annak is, hogy a program használata a vegyes licencek miatt illegális is lehet, mivel ha zárt vagy titkos kódot is tartalmaz, az a GPL alkalmazását már lehetetlenné teszi. Ismételten a tájékozatlanság jön előtérbe.)
  • A 0753-A lap 10. sor, b oszlop. vörös betűs szövege rálóg az entry formra.
  • Nem működik a vágólap, és egy be nem fejezett adatbeviteli mező tartalmától búcsút vehetünk, ha másik alkalmazásra váltunk majd vissza.

Eljutottunk oda, hogy évek alatt akár már milliárdos beruházású, többszörösen sikertelen fejlesztések eredményeként megszületett alkalmazás célja nem a probléma megoldása volt, hanem, hogy elmondhassák: van már ilyen is. Alapjában véve nem a programozással van a baj, hanem azzal, hogy a Microsoft-tanodában végzett mérnökök, akik a tervezést végezték, nem ismerik a kommunikációt a nyílt forrású közösséggel és a hazai disztribúciók fejlesztőivel. A rossz program olyan, mintha nem is lenne, és a drága program is lehet rossz.

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények