Igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy nem árt óvatosnak lenni a vezető magyar tabloid, a Blikk tudósításait illetően. De azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a bulvárlap – hazai viszonyainkat jellemző módon – már több olyan botrányt robbantott ki rövid és szenzációhajhászra hangolt, ám tartalmas és tényekkel alátámasztott cikkeivel, amely akciókat normál esetben az oknyomozó újságírásnak kellett volna végigvinnie.

A mai számban megjelent híradást is érdemes komolyan venni, mivel itt hiteles forrásokra, az érintettekre hivatkoznak. És ebből az anyagból kiderül, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valóban rászállt a közösségi oldalakra, az ott található tartalmakra. Mint a lap írja: „Legkönnyebben a burkolt hirdetésekkel lehet a revizorok látóterébe kerülni. – Volt már olyan eset, amikor a NAV ilyen hirdetés alapján végzett próbavásárlást, majd igazolódott a gyanú: az illető sem számlát, sem nyugtát nem állított ki, de még csak be sem jelentette gazdasági tevékenységét – közölte kérdésünkre az adóhatóság sajtóosztálya. […] Nem valószínű, hogy egy profilkép vagy egy bejegyzés az épülő házról önmagában elég egy átfogó adóellenőrzéshez, de egyéb információkkal együtt érdekes lehet – mondta Aszalós Andrea szóvivő.”

A Blikk megemlíti, hogy Tarjányi Péter rendőrségi szakértő szerint, amióta létezik a Facebook, a hatóságok figyelik: „Ha valaki 100 ezer forint jövedelem után adózik, közben meg rendszeresen drága autóban pózol, és a vitorlás hajóról mosolyog ismerőseire a profilján, adóellenőrzésen megkérdezik majd tőle a revizorok, miből telik rá – magyarázta.”

Mindezt megerősítette a lap tudósítója által megkérdezett szakértő: „Angyal József adószakértő úgy tudja, a NAV-nál működik egy munkacsoport, amelynek az a dolga, hogy a közösségi oldalt figyelje. »Akit gyanúsnak gondolnak, behívják nyilatkozattételre. A helyzettől megrémült adózó ilyenkor hajlamos fecsegni, és ezeket az információkat már felhasználhatják ellene« – vélekedett Angyal.”

Egy másik szakértő viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy óvatosan kell bánni a facebookos bizonyítékokkal, ugyanis még nincs kialakult bírói gyakorlat, hiszen viszonylag könnyű elérni, hogy ne tekintsék bizonyítéknak az árulkodó képet – pl. a gyanúba fogott illető egyszerűen azt mondja, hogy csak odafotosopolta magát a karib-tengeri jachtra.