Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) épületének Antall József-termében tartotta tegnap az állampolgári jogokkal, az igazságüggyel és az unió belügyeivel foglalkozó bizottság (Civil Liberties, Justice and Home Affairs) az amerikai megfigyelési üggyel kapcsolatos negyedik meghallgatását, és újra szóba került az unió és az Egyesült Államok között folyó nagyszabású kereskedelmi tárgyalások felfüggesztése – annak ellenére, hogy Karel De Gucht kereskedelmi biztos épp tegnap jelentette be, hogy a korszakosnak ígérkező szabadkereskedelmi szerződés (a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség: Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP) előkészítése jól halad, megkezdődhet a tárgyalások második fordulója.
A meghallgatáson Marc Rotenberg, az amerikai székhelyű civil jogvédő szervezet, az Electronic Privacy Information Center (EPIC) igazgatója azt javasolta a képviselőknek, hogy addig függesszék fel a TTIP-vel kapcsolatos egyeztetéseket, amíg az USA nem ajánl kielégítő biztosítékokat arra, hogy az európaiak személyes adatai nem kerülnek veszélybe. Ez a javaslat nem aratott nagy sikert, a képviselők inkább egy nemzetközi adatvédelmi szabványcsomag kidolgozását pártolják.
Ex-kémek is elítélik
Néhány meginvitált amerikai és holland hatóság nem küldött képviselőt a meghallgatásra, de megjelent két volt NSA-alkalmazott, illetve egy korábban a brit titkosszolgálatnál, az MI5-nál dolgozó tiszt.
Thomas Drake, az NSA korábbi vezető munkatársa a hírhedt kelet-német szervezethez, a Stasihoz hasonlította az Egyesült Államok titkosszolgálatait, mivel mindegyikre jellemző, hogy kóros módon mindenről tudni akarnak.
A meghallgatáson jelen volt Jesselyn Radack, a megfigyelési botrányt kirobbantó Edward Snowden jogi képviselője, aki felolvasta ügyfele közleményét. Ebben Snowden kijelenti, hogy tettével a nyilvános vita gerjesztése volt a célja, mivel az elhatalmasodó megfigyelés korunk legnagyobb emberi jogi kihívása. Az uniós meghallgatásról azt írja, hogy ezzel megkezdődött egy generációs munka, melyért igen hálás, és támogatásáról biztosítja a képviselőket.
Azt is tegnap jelentették be az EP-ben, hogy az idei Szaharov-díj finalistái között három fehérorosz politikai fogoly, illetve a szimbólummá vált 16 esztendős pakisztáni lány Malala Juszafzaj mellett ott van Edward Snowden is. A „gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjat” az Európai Parlament ítéli oda minden évben. A díjat 1988-ban alapították, és azokat a személyeket vagy csoportokat tüntetik ki vele, akik vagy amelyek az emberi és alapvető jogok védelme érdekében munkálkodnak, azokat a kivételes személyiségeket, akik az intolerancia, a fanatizmus és elnyomás ellen harcolnak.
A következő meghallgatást holnapután tartják, ennek középpontjában az állítólagos belga hackelés áll: mint ismert, a Belgacom azzal vádolja az amerikai titkosszolgálatokat, hogy az egyik brit hírszerző szervezet (British Government Communications Headquarters – GCHQ) segítségével behatoltak a távközlési vállalat rendszerébe.
