Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a korábban tervezett késleltetést kiterjesztik, és az év végére halasztják a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló végrehajtási rendelet alkalmazásának határidejét.

E hírre reagálva az Innovációs és Technológiai Minisztérium közölte, hogy a tagállami hatáskörben hagyott területek nemzeti szabályozásának előkészítését a megváltozott ütemezéshez igazodva folytatja.

Az uniós döntés indoklása szerint a koronavírus-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések súlyosan akadályozzák a végrehajtási rendeletek alkalmazását, az arra való felkészülést. A pilóta nélküli légijárművek teljes spektrumára kiterjedő uniós előírások 2019. július 1-jétől léptek hatályba. A repülés-végrehajtási, üzemeltetési szabályokat rögzítő végrehajtási rendeleteket azonban csak idén júliustól kellett volna alkalmazni, most ez a határidő tolódott hat hónappal későbbre.

A teljes értéklánc gazdasági hatáselemzése szerint az európai drónos piac éves potenciálja 2035-re meghaladhatja a 10 milliárd eurót, 2050-re megközelítőleg 15 milliárd euróra növekedhet tovább. A várható bővülés közvetlen munkahelyteremtő hatása a kereskedelmi és állami szektorban összesen százezres nagyságrendű lehet Európában. A drónalapú szolgáltatásokkal jelentős mértékben növelhető a vállalatok innovációs szintje, költséghatékonysága, hozzáadott értéke, mindezek nyomán pedig értékteremtő, gazdaságélénkítő képességeik is. A technológia térnyerése számos további előnnyel jár, kedvező hatásai érezhetőek lesznek egyebek mellett a szoftverfejlesztésben, a mezőgazdasági területek hatékonyabb fenntartásában, a kutatás-mentés javuló eredményességében is.

Az ITM közölte, hogy Magyarország legalább régiós szinten vezető szerepet kíván betölteni a dróntechnológia elterjesztésében, a kapcsolódó innovációban. A fejlesztési és gyártókapacitások kiépítésének, bevonzásának egyik alapfeltételeként ehhez támogató jogszabályi környezet is szükséges.

Az ITM közleménye kitér arra, hogy a készülő hazai rendelkezések célja a biztonságos, szabályos és felhasználóbarát üzemeléshez, a technológiában rejlő lehetőségek rugalmas és innovatív kiaknázásához szükséges keretek megteremtése. A tervezett előírások az indokolatlan adminisztrációs terhek megszüntetése mellett kiemelten kezelik a légi közlekedés biztonságát. Az innovációs minisztérium az uniós előírások bevezetésének új ütemezéséhez igazodva folytatja a nemzeti szabályozás kidolgozását.