Hirdetés

Hiába jobb a Linux a netbookokra, az embereknek mégsem kell


Dell Mini 10v

A mai számítógép-, illetve szoftvergyártók számára az egyik legfontosabb gazdasági kérdés, hogy mi történik a kis tudású, ám roppant népszerű mobil eszközök, a netbookok piacán – lásd mai hírünket a Windows 7 Starterről.

A fent említett tudósítás a szoftvergyártó gigavállalat, a Microsoft álláspontját vázolta, ám a múlt héten hasonló ügyben megszólalt a világ egyik legnagyobb gépgyártója, a Dell is. Az OpenSource World konferencián Todd Finch, a cég vezető termékmenedzsere beszélt a nyílt forrású programok és a netbookok viszonyáról a Dell gyakorlatában.

Hirdetés

Finch előadása megerősítette azon elemzők véleményét, akik úgy vélik, a gyártók a válság közepette kifejezett érdeklődést tanúsítanak a Linux-alapú rendszerek iránt. A szakember elmondta, hogy a Dell keresi azokat a lehetőségeket, hogy miképpen kínálhatna új linuxos mobil eszközöket (úgynevezett „smartbookokat” – ARM-chipekkel felszerelt, netbook-típusú eszközöket), emellett a vállalat tervezi az általuk használt Ubuntu netbookok számára optimalizált frissítését is, mely valószínűleg heteken belül megtörténik.

A smartbookok felől való gondolkodás még viszonylag frissnek mondható, a gyártók, habár már vannak ilyen termékek, még leginkább a koncepció kidolgozásánál tartanak. Nagy különbség a smartbookok és a netbookok között, hogy míg az utóbbiak főként az Intel Atom processzorára épülnek és a Microsoft Windowsát használják, addig az adottságaikban hasonló (képernyő, billentyűzet) smartbookok (például a Qualcomm és a Freescale év végére tervezett ajánlatában) az ARM chipjeit használnák, az operációs rendszer viszont még kérdéses.

Finch kiállt a smartbookok mellett, s azzal érvelt, hogy az x86-os chipekkel szemben (amilyen például az Atom) az ARM eddig leginkább okostelefonokban megtalálható termékei kevesebb energiát fogyasztanak s hosszabb akkuidőt biztosítanak, emellett a technológia fejlődik, és egyre nagyobb teljesítményre képesek, vagyis van jövőjük.

Nehéz a Windowszal szemben

Finch szavait kommentálva Jay Chou, az IDC elemzője arra figyelmeztett, hogy ez a mozgás egyrészt a Dell belépését jelezheti az okostelefonok piacára, másrészt pedig azt, hogy a netbookok által megnyitott hardvertér differenciálódik, mivel óriási sikere lett a kisebb képességű, ám alapfunkciókra kiválóan használható mobil számítógépeknek, s a smartbook talán egy új, nagy jövő előtt álló termékké válhat. Ebben az esetben viszont igen nagy esélye lehet annak, hogy a Dell is a Linux felé fordul a költségek csökkentése érdekében, hiszen ezeknek az eszközöknek a legvonzóbb tulajdonsága a mérsékelt ár. Ez ellen szól azonban a Windows uralkodó szerepe a netbookok között is, mely annak köszöhető, hogy a világcég Microsoft a Windows név alatt nem egy szoftvert vagy szoftvercsomagot dob piacra, hanem valójában egy komplett gazdasági-technológiai környezetet, melyet a felhasználók már megszoktak, illetve számtalan olyan előnyt tudnak kínálni, amit a konkurensek nem.

Finch mindenesetre pozitívan nyilatkozott a Linuxról mint lehetséges választásról: a célba vett felhasználói réteg tagjai gyors elérést kívánnak a webes alkalmazásokhoz, s ebben ő a Linuxot jobbnak véli, s ezt látszik bizonyítani, hogy a Dell netbookjainak már közel harmadát Linuxszal adják el (a linuxos netbookok aránya az elmúlt negyedévben a várakozásoknak megfelelően világszerte körülbelül öt százalékkal növekedett), s a Dell jelenleg az ötödik legnagyobb netbookszállító a világon. A szakember ugyanakkor nem kerget álmokat, véleménye szerint a Windows népszerűségét megtörni nem lehetséges egyetlen nap alatt, hosszú ideig a Microsoft terméke marad még a vezető.

Finch előadásában éles hangon válaszolt Kevin Turner néhány nappal korábbi kijelentéseire is, mivel a Microsoft-vezető azt állította, hogy a linuxos netbookokat tömegesen, a windowsos gépeknél négyszer-ötször magasabb számban viszik vissza a vásárlók. Finch ezt az arányt tagadta, ugyanakkor azt mondta, hogy a visszavitt gépekkel semmi gond nem volt, egyrészt ugyanolyan okok miatt vitték vissza, mint a windowsos gépeket, másrészt „mindössze” annyi történt, hogy az olcsó (a linuxos Mini 10v például 299 dollár) számítógépet vásárlókat meglepte, hogy nem a megszokott Windows-felülettel találkoztak, s ezért döntöttek a csere mellett: E téren még vannak marketinges tennivalóink (értsd: világosabb reklámok) – ismerte el Finch, aki hozzátette még, hogy habár  szerinte kedvezőbb technológia a Linux ezekre a gépekre, ám roppant nehéz felvenni a versenyt a Microsoft több évtizedes, kiforrott, tapasztalt és óriási anyagi háttérrel rendelkező marketinggépezetével.

Azóta történt

Előzmények