A gépelési stílusunk lehet az új jelszavunk?

A nehezen feltörhető jelszavakban általában kis és nagybetűk, számok és írásjelek váltogatják egymást, bármiféle logikát nélkülözve, ezért majdhogynem megjegyezhetetlenek a legtöbb felhasználó számára. Éppen emiatt sokan lejegyzetelik őket, vagy egy egyszerűbb, magánéletükhöz kötődő jelszót használnak, ráadásul gyakran minden szolgáltatás esetében ugyanazt az egyet használják. Mindez persze a legkevésbé sem biztonságos megoldás, hogy megvédjük tartalmainkat az illetéktelenekkel szemben.

Az Egyesült Államok stratégiai – zömében katonai célú – kutatásokat menedzselő intézeténél (Defense Advanced Research Projects Agency – DARPA) ennek a problémának áthidalása érdekében egy biztonságos jelszó létrehozására kérte fel a kutatókat. A projektben résztvevő tudósok azon fáradoznak, hogy egy olyan védelmi megoldást találjanak, amely a felhasználó gépelési stílusát, dinamikáját térképezi fel, és alkalmazza a kívánt adatokhoz való hozzáféréshez.

password

A kifejlesztendő módszer rendelkezik egy hiteles analógiával: huszadik század elején az akkori korszerű kommunikációs forma kezelőinek, a Morse operátoroknak közlés stílusát „fist”-nek (szó szerint: ököl) nevezték, amely a jelrendszerrel kommunikáló személy közlési sebességének, a szünet-hosszúságának és egyéb tulajdonságainak összességét jelenti, és a kézíráshoz hasonlóan teljesen egyedi. Mindez az írásképhez hasonlóan egy csak rá jellemző stílust alkot, ami alapján az operátor beazonosítható válik. Attól függően, hogy a morzekód használója milyen hatékonysággal és mennyire érthetően képes kommunikálni, például alapkategóriákat is felállítottak: volt akit „good fist”-nek neveztek, ellenben akadtak, akiket „bad fist-„nek.

A DARPA által tavaly ősszel felvetett koncepció ötlete a „keyboard dynamics” (a billentyűzet dinamikája) témáját körbejáró tanulmányon alapul: a Carnegie Mellon Egyetem kutatói megfigyelték, hogy minden embernek van egy egyedül rá jellemző gépelési stílusa, amely például a leütések erejéből és sűrűségéből, a bizonyos betűk közötti leállásból és egyéb nem tudatosan irányított sajátosságokból tevődik össze. Mindez az aláíráshoz hasonlóan személyhez kötődő, éppen ezért a kutatók szerint alkalmas az azonosításra.

Amennyiben a kutatás sikerrel jár, az sem jelenti természetesen, hogy egy feltörhetetlen jelszó jönne létre. Egy olyan program készítése, amely a felhasználók ehhez hasonló gépelési tulajdonságait rögzíti, feltehetőleg nem kivitelezhetetlen feladat jó néhány hacker számára.

Azóta történt

Előzmények