2018. február 21., szerda

Gyorskeresés

Útvonal

Hírek » Tech rovat

A vénaszkenner lehet a következő nagy magyar sikertermék

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: IT café

Sokéves fejlesztői munka és tesztelés után a forradalmi megoldásként beharangozott technológia mögé most áll be egy befektetői csoport, hogy a termék a nemzetközi piacon is megjelenjen.

Nagyjából másfél éve jelent meg néhány szakportálon a tudósítás, hogy egy magyar kutató-fejlesztő csoport által, a Fujitsu szenzorára alapozva kifejlesztett biometrikus – vénából formált kulcs alapján működő – beléptető rendszert bérel a fejlesztőktől a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH). Úgy tűnik, a fejlesztés a gyakorlatban is bizonyított, mivel a száz százalékban állami tulajdonú Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. tegnap közleményben jelentette be, hogy az időközben a piacon is megjelent termékbe társbefektetőket bevonva beszáll az Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA).

Áttörés az azonosításban?

Az SZTA egy új, az EU egyedi engedélyével idén megjelent tőkebefektetési terméknek köszönhetően 150 millió forintot invesztál a biometrikus személyazonosító rendszert továbbfejlesztő innovatív hazai vállalkozásba, az Agorix Kft-be, hogy kijuttassák a világpiacra a Fujitsu vénaszenzorára alapuló tömeges, elvileg végtelen számú személy azonosítására alkalmas megoldást.

A tudósítások szerint a világon egyedülálló beléptető rendszer a szokásos 10-50 pont helyett 5 millió ponton azonosítja a belépő tenyerét, és nem drágább a hagyományos kártyás technikánál. Fontos megjegyezni, hogy noha külföldön más fejlesztők is használták az érzékelőt másodlagos azonosításra, a magyar cég újítása az, hogy önmagában, egyéb azonosítók nélkül is működjön a vénaszkenner.

A fejlesztők szerint a vénaalapú érzékelés kizárólagosan azonosítja az adott személyt, ezért a jövőben a bankkártya, az utazási bérlet mellett akár az útlevelet is kiválthatja. Az azonosítás után a szenzor automatikusan törli a szkennelt mintát, így a tenyér érlenyomata nem nyerhető ki a rendszerből. A költségeiről annyit, hogy nagyjából 70 ezer forintba kerül egy azonosító pont kiépítése, majd ehhez jön még a háttérben futó rendszer költsége, ami erősen függ a bonyolultságtól.

De mitől olyan hatékony?

A vénaszkenner a tenyérben található vénák szerkezete alapján azonosítja a személyeket. Az érzékelő infravörös fény kibocsátásával azonosítja a testrészt, valamint hőtérképet készít, hogy kiderüljön, élő szövetről van-e szó. Legfeljebb egy másodperc alatt ötmillió ponton azonosítja a vénatérképet, ez jóval gyorsabb és pontosabb a többi biometrikus rendszernél. Az eljárás az egészségre ártalmatlan, és érintés nélkül is alkalmazható. Az adatok a legmagasabb biztonsági és titkosítási szinteken védettek.

A biometrikus azonosítási eljárásokkal kapcsolatban mindeddig bőven merültek fel aggályok: az ujjlenyomat beszkennelése például nem csak az érintettek ellenkezését váltja ki, de a találékonyak könnyen át is verhetik az azonosító rendszert (ahogy nemrég az új iPhone esetében is kiderült, hogy az ujjnyom azonosítására épülő zár inkább kényelmi funkció, mint biztonsági). Az írisz- és az arc beszkennelése pedig viszonylag körülményes és drága megoldásokkal lehetséges.

A véredények mintája minden embernél ugyanúgy egyedi, mint az ujjlenyomat. Az ujjlenyomat-elemzéssel szemben a vénaszkennelés előnye, hogy az egyedi minta azonosításához kevesebb adatra van szükség. Mivel a belső ismérvnek minősülő biometrikus azonosító nem lopható el, a szenzor használata nem hagy nyomot, így titkos adatgyűjtést sem tesz lehetővé.

Nagy tervek

Az SZTA hangsúlyozza, hogy a termék a hazai biztonságtechnikai piacon már ismert, a vállalkozás célja, hogy az új fejlesztésekkel a nemzetközi piacra is berobbanjon. A vénaszenzor használatával történő személyazonosítás a legfejlettebb technológiát képviseli, amely egy belső, nem ellopható egyéni ismérvre épít. Az 5 millió referenciapontot vizsgáló alkalmazás érintésmentesen működik. Az új fejlesztésekkel hamarosan találkozhatunk az informatikai adatvédelemben, az ATM automatáknál a PIN kód helyett, vagy a járművek indításgátlóinál.

Ennek köszönhetően az SZTA 150 millió forintot, a privát befektetőtárs mintegy 21,5 millió forintot, míg maga a tenyérvéna szkenner alkalmazásait fejlesztő kisvállalkozás – eredménytartalékából – 43 millió forintot fektet be, hogy a nemzetközi piacot megcélzó növekedési terveihez szükséges forrásokat előteremtse. „Az Agorix a további fejlesztéseket a magyar fejlesztői kapacitásra építve folytatja, az új megoldások pilot projektjei a tervek szerint elsőként Magyarországon kerülnek felhasználásra, ugyanakkor a személyazonosításra alkalmas legfejlettebb technológiák iránti igény a nemzetközi piacokon is folyamatosan növekszik, egyes előrejelzések szerint robbanás előtt áll. Ebbe az irányba szeretne továbblépni a cég a közeljövőben, erre kívánja fordítani a most bevont forrásokat” – összegezte céljaikat Csuhaj V. Imre, az SZTA elnök-vezérigazgatója.

A fejlesztők szerint a megoldás alkalmazható például a pénzautomatáknál személyazonosság hitelesítésre, belső azonosító rendszerekben, gépjármű indításgátlóknál, emellett az egészségügyben kizárhatja például a fiktív kezeléseket, műtéteket, vagy a hamis gyógyszerkiírásokat. Az idegenrendészet területén másodlagos azonosító lépcsőként építhető be az útlevél vagy a személyigazolvány mellé, kiszűrhetőek a hamis személyi azonossággal élők, vagy a hamis útlevéllel beutazni kívánók. A megoldás további felhasználására emellett az ügyfél-azonosítás és beléptetés területén is van lehetőség.

Előzmények

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.