Az EU tovább szívózik a Microsofttal

Bár a héten ISO-szabvány lett a Microsoft Office Open XML (OOXML), az Európai Bizottság (EB) tovább vizsgálja, hogy a szoftvervállalat törvényesen lobbizott-e a dokumentumformátum mellett az elhúzódó szabványosítási procedúra idején. Az uniós versenyügyi hivatal a szavazásban részt vevő ISO-tagországoktól felvilágosítást kért ez ügyben – értesült a CNET News.com.

Hirdetés

Amint arról többször is írtunk, ugyan az ún. gyorsított eljárás első körében a nemzeti szabványügyi szervezetetek tavaly szeptemberben elutasították az OOXML ISO-szabvánnyá emelését, már akkor felmerült a gyanú, hogy a Microsoft több tagországban is megpróbálta manipulálni a szavazás kimenetelét. Olaszországban például a voksolás előtti hónapokban a szoftvercég partnerei tömegesen csatlakoztak az olasz álláspontról szavazó bizottsághoz, amelynek létszáma rövid idő alatt 6-ról 85 főre emelkedett. A rivális formátum, a már ISO-szabvány OpenDocument mögött álló szervezetek és vállalatok szerint a Microsoft a saját embereit ültette a bizottságokba, hogy biztosítsa a számára kedvező szavazatot. Hasonló „szabálytalanságokat” a szavazás második – most márciusban lezajlott – fordulóját követően is jelentettek több országból, többek között Norvégiából, Franciaországból és a Fülöp-szigetekről. (A visszaélésekről szóló beszámolókat a Groklaw című oldal közli.)

A CNET News.com biztosan tudja, hogy a norvég szabványügyi testülettől kért felvilágosítást Brüsszel. A lap birtokába került levél szerint az EB arra volt kíváncsi, hogy voltak-e kísérletek a vita és a szavazás törvénytelen befolyásolására. Válaszában a Standard Norge azt írta: noha heves vita folyt a kérdésről, „a folyamatot veszélyeztető, nem helyénvaló viselkedést” nem tapasztaltak.

Az EB a Microsofthoz is juttatott el kérdéseket az ügyben – mondta el Tom Robertson, a szoftvervállalat interoperabilitásért és szabványokért felelős igazgatója, aki sietett hozzátenni, hogy teljes mértékben együttműködnek az európai hivatallal. Ami pedig a vádakat illeti, Robertson szerint az IBM és a többi rivális pontosan azt tette, amivel most a Microsoftot vádolják: saját partnereit ültette be a nemzeti bizottságokba. Dániában például – hozott példát – a Google egyik alkalmazottja három nappal a szavazás előtt kérte felvételét a szabványügyi szervezetbe.

A magyar igazság

Magyarország a második körben nem szavazott, mivel tavaly szeptemberben többszöri, paródiának is beillő próbálkozásokat követően sem tudott hivatalos álláspontot kialakítani a kérdésben, és ezzel kizárta magát a folyamatból. Az akkori procedúra a következőképpen zajlott: a hazai ISO-tagszervezet, a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) illetékes műszaki bizottsága júniusban ugyan a tervezet támogatása mellett szavazott, az eredményt azonban egy hónappal később eljárásrendi szabálytalanságokra hivatkozva megtámadta az OpenDocumentet favorizáló IBM Magyarország, majd érvénytelenítette a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mint felügyeleti szerv. A később megtartott második ülés végül eredménytelenül ért véget.

Sajátos, hogy a második szavazás előtt néhány nappal hirtelen számos cég és szervezet döntött úgy, hogy részt kíván venni a korábban korántsem ilyen népszerű bizottság munkájában, aminek köszönhetően a tagok létszáma két hét alatt 14-ről 46-re nőtt. Lapunk egyébként úgy tudja: itthon nem a Microsoft, hanem az ellenérdekelt IBM kezdte a „ki tud több partnert behozni” játékot, amely egyébként – mivel a határozatképességhez 50 százalékos részvétel szükséges – azóta ellehetetlenítette a bizottság munkáját.

A magyar és a többi hasonló történet egyértelműen mutatja, hogy a nemzeti szabványügyi testületek a jelenlegi rendszerben nem alkalmasak megalapozott szakmai döntés meghozatalára. Az MSZT-nek például néhány ezer forintos tagdíj megfizetése fejében bárki tagjává válhat, amivel automatikusan jogot szerez arra, hogy a kompetenciájától függetlenül bármely szakmai bizottság munkájában részt vegyen, és adott esetben nemzetközi szabványok sorsáról döntsön.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények