Viviane Reding
Az Európai Bizottság (EB) tegnap ismertette távközlési reformjavaslatát, amelynek célja a verseny élénkítése, elsősorban a széles sávú internetszolgáltatások piacán. Az új szabályozás 2010-től lépne érvénybe, amennyiben a tagországok is áldásukat adják rá. Megfigyelők szerint azonban valószínűtlen, hogy az anyag ebben a formában elnyerheti minden ország támogatását – Németország, Franciaország és Spanyolország nemtetszése már most borítékolható.
A javaslat egyebek mellett felhatalmazná a nemzeti szabályozó testületeket a korábbi monopolszolgáltatók infrastruktúraüzemeltetési és szolgáltatási tevékenységének szétválasztására. Ezzel – érvel a tervezetet ismertető Viviane Reding távközlési biztos – garantálható lenne, hogy a meghatározó piaci szereplők megnyitják hálózataikat a kisebb szolgáltatók felé, és így valódi verseny alakul ki. A nagy szolgáltatók viszont úgy vélik, hogy a funkcionális szeparáció lehetősége bizonytalanságot kelt, és visszafogja az új infrastruktúra kiépítését célzó beruházásokat.
Az illetékes hazai szerv, a Nemzeti Hírközlés Hatóság (NHH) ezzel az elképzeléssel általánosságban egyetért. Mint Márton György szóvivő lapunknak elmondta: mindenképpen jó, hogy bekerül ez a lehetőség a szabályozó testületek fegyvertárába, de a funkcionális szeparáció nem jelenti azt, hogy jogilag is szét kellene választani a cégeket. Mert a javaslat mögött áll elv – hogy ti. az egykori monopolszolgáltatónak ugyanolyan feltételekkel kell hozzáférést biztosítania riválisainak a hálózatához, mint saját kiskereskedelmi részlegének – a helyi szabályozásnak köszönhetően már ma is egyre nagyobb mértékben megvalósul Magyarországon.
Egységes páneurópai szabályozás
A javaslat azonban nemcsak a nemzeti hatóságok hatalmát növelné, de Brüsszelét is, amelynek lehetőséget adna a tagországi határozatok felülbírálására. Ezt az tervet az NHH nem támogatja. A jelentős piaci erejű szolgáltatók kiválasztásában eddig is volt vétójoga az Uniónak – mondja Márton –, de a rájuk kiszabott kötelezettségek esetében már nem. Az NHH véleménye szerint az egyes országokban más és más piaci körülmények vannak, ezért nem az egységes szabályozás kudarca az, ha a különböző piaci problémákat helyi szinten másképp kezelik.
Szintén nem látja szükségszerűnek a kedden ismertetett formában az NHH azt a tervet, amely egy uniós csúcshatóságot hozna létre az EU-s piac egységes szabályozásának biztosítása végett. Bár a hazai szakhatóság is úgy véli: az az ideális állapot, ha az unióban a hírközlés szabályozása egységes, Márton szerint az egyes tagországok távközlési piacai között olyan különbségek vannak, amelyek elkerülhetetlenné teszik a helyi szabályozást.
„A 2003-as keretszabályozás, amelynek felülvizsgálata során születtek a mostani javaslatok, sikeres volt, mert megindult az uniós piac liberalizálása. Ha csak a magyar piacot nézzük: a szolgáltatások ára csökkent, a választékuk bővült és a minőségük talán javult. Ezért egy gyökeresen új szabályozásra nincs szükség, csak finomhangolásra, egyebek mellett az időközben megjelent új technológiák miatt” – foglalja össze a hatóság véleményét a szóvivő.
