A múlt hét elején kezdett el terjedni annak a híre, hogy egy kiszivárgott dokumentum, elemzés és hatástanulmány szerint a kormány által bevezetendő új e-közigazgatási rendszer drasztikus mértékben befolyásolná az önkormányzatok szerepét, döntési jogosultságát, ellenőrizhetőségét.

Idén már a második fázis jön

A dokumentum valódiságáról, szerzőjéről azóta sem látott napvilágot információ – a Belügyminisztérium mindenesetre állítja, hogy ők is csak a sajtóból értesültek róla. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége viszont nagyon komolyan vette a 12 oldalas szöveget, annyira, hogy sajtóközleményben reagáltak rá.

[+]

A polgármesterek és az önkormányzatok dolgozói két dolog miatt rémülhettek meg. Egyrészt mert a szöveg szerint az új elektronikus rendszer teljes mértékben a központosításra épít, és számtalan jogot megvonna az önkormányzatoktól, illetve átnyúlna a fejük felett. Másrészt pedig azért, mivel a koncepció szerint több év távlatában jelentős mértékű elbocsátással járna: hivatalok és állások ezrei szűnnének meg.

Előnyök és hátrányok

Az új digitális közigazgatási rendszer (ASP – Application Service Providing) fejlesztése uniós támogatással már jó ideje folyik, és első ránézésre több előnnyel is járhat a kialakítása: központi, egységes adatbázisok, átláthatóság (az üzemeltető kormány számára), ellenőrizhetőség (a legfontosabb indoklása a rendszernek, hogy letöri a korrupciót).

[+]

Ugyanakkor a szóban forgó dokumentum tartalma, nyelvezete és stílusa jogosan tölti el aggályokkal az önkormányzatnál dolgozókat.

A szöveg egyrészt valóban hozzáértésről, a rendszer ismeretéről árulkodik, ám ezzel párhuzamosan nagyon komoly politikai, illetve pr-felvetéseket is tartalmaz.

A dokumentum szinte minden mondata lényeges, de a legfontosabb megállapítások:

• a központi ASP biztosítja, hogy az önkormányzatok szoros kontroll alatt működjenek (ez azért különösen fontos, mivel az ASP már nem az önkormányzatok tulajdona lesz, akik most is használnak különféle elektronikus rendszereket, hanem a kormányé, mely csak felhasználói jogosultságokat ad a helyi testületeknek)
• mint az ASP „rendszergazdája”, a kormány gyakorlatilag korlátlanul – akár az önkormányzatok tudta nélkül – férhet hozzá a helyi adatokhoz
• távlati cél, hogy – a korrupció elleni harc jegyében – a közbeszerzési döntések ne helyben történjenek meg, hanem távol, a központi rendszerben lesz szükség ellenjegyzésre
• az elemzés szerint a KLIK rossz példájából is kell tanulni: vagyis a várható ellenállásra fel kell készülni, és nagyon komoly kommunikációs stratégiát kell kialakítani a bevezetéskor
• mivel az érintettek hamar át fogják látni, hogy az ASP középtávon munkahelyek, hivatalok megszűnéséhez fog vezetni, óriási ellenállásra lehet számítani
• a tavalyi pilot után idén, 2016-ban indul az országos bevezetés, majd a választások idején, 2018-ban és 2019-ben szünetet kell tartani, és 2020 a végleges kialakítás céldátuma
• az elemzés felveti azt, hogy ha egy probléma nem megoldható az adott jogi keretek között, akkor új rendeleteket kell hozni

[+]

• mivel várhatóan nagy lesz az ellenállás, ezért: a „MÁK-nak [Magyar Államkincstár] kell kikényszerítenie az áttérést (akár a kötelezőség, vagy a jelenleg alkalmazott szoftver alkalmatlanságának hamis indokával)”, illetve „A cél elérése érdekében politikai nyomás szükséges az áttérés támogatásához”
• a siker érdekében mindent be kell vetni: „Fontos! Minden eszközzel tagadni kell azt a nyilvánvaló lehetőséget, hogy a központilag üzemeltetett adatbázis lehetőséget biztosít a közvetlen kontrollra!”, valamint: „Fontos! Az ASP szerződések megkötése idején a polgármestereknek ne legyen tudomásuk a bevezetés következő fázisa, azaz a hivatal kiszervezési célokról”