A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) honlapján ma jelentette be, hogy hazánk is csatlakozik ACTA-t (Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás – Anti-Counterfeiting Trade Agreement) aláíró országokhoz.
Hirdetés
A hosszú idő alatt, egy időben szigorúan bizalmasan kezelt tárgyalásokon kialakított, már eddig is óriási vihart kavart ACTA célja a támogatók szerint a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni fellépés területén a nemzetközi együttműködés megerősítése, a szellemitulajdon-jogokat érintő jogérvényesítés hatékonyságának növelése.
Az ACTA-ról szóló tárgyalások megindítását 2007 októberében jelentették be a WTO egyes részes államai, a tárgyaló felek az Európai Unió és tagállamai, Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok (USA) voltak. A megállapodás szövegét tizenegy tárgyalási fordulót követően a felek 2010 novemberében véglegesítették. A megállapodás 2011. március 31-e óta áll nyitva aláírásra, elsőként 2011. október 1-jén Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és az USA írták alá azt.
2012. január 26-án az Európai Unió és – Románián, Németországon, Hollandián, Cipruson, Szlovákián és Észtországon kívül, amelyek aláírását még eljárási okok késleltetik – tagállamai, köztük Magyarország is aláírja a megállapodást Tokióban. Az Európai Unió aláírása mellett az egyes tagállamok aláírására azért van szükség, mert az ACTA olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek a nem harmonizált, azaz tagállami hatáskörbe tartozó büntetőpolitikát is érintik. Az aláírást követően a megállapodás megkötését még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, az aláíró feleknek pedig – így Magyarországnak is – ratifikálniuk kell azt. Ennek része az is, hogy hazánkban a megállapodás angol és magyar nyelvű szövege törvényben kerül kihirdetésre.
A HENT közleménye szerint az ACTA önmagában nem tesz szükségessé új szabályozásokat sem az EU-ban, sem Magyarországon, a minimumszabályok alkalmazása elsősorban a nemzetközi együttműködést, a határokon átnyúló ügyekben a közös és egységes fellépés megteremtését szolgálja, hogy hatékonyabb legyen a kalózkodás elleni küzdelem.
A HENT külön kiemeli, hogy az ACTA-val kapcsolatban leggyakrabban elhangzó kritikákkal ellentétben a megállapodás nem írja elő a részes államok számára, hogy kötelezzék az internetszolgáltatókat azon felhasználóik internetes kapcsolatának a letiltására, akik többszörösen online szerzői jogi jogsértést követnek el, és a megállapodás rendelkezései az alapvető jogok, mint a szólásszabadság, adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni. [A netkapcsolat letiltását egyébként nem is írhatnák elő, hacsak nem kívánna az ACTA szembemenni az uniós irányelvekkel.]
Az ACTA ellen az előkészítés bejelentése óta eltelt években sok civil szervezet tiltakozott, főként a társadalmi vitát és az egyeztetést hiányolták. Ennek ellenére most csak szórványos tiltakozásokról lehet beszámolni – az egyik ilyen volt, hogy az aláírás közeledtével Lengyelországban szerveződött mozgalom ellene, de végül nem jártak eredménnyel, tegnap Donald Tusk miniszterelnök bejelentette, hogy ők is az aláírók között lesznek ma Tokióban.
