Hirdetés

Magyarország is aláírja az ACTA-t, a hamisítás elleni nemzetközi egyezményt

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) honlapján ma jelentette be, hogy hazánk is csatlakozik ACTA-t (Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás – Anti-Counterfeiting Trade Agreement) aláíró országokhoz.

Hirdetés

A hosszú idő alatt, egy időben szigorúan bizalmasan kezelt tárgyalásokon kialakított, már eddig is óriási vihart kavart ACTA célja a támogatók szerint a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni fellépés területén a nemzetközi együttműködés megerősítése, a szellemitulajdon-jogokat érintő jogérvényesítés hatékonyságának növelése.

Az ACTA-ról szóló tárgyalások megindítását 2007 októberében jelentették be a WTO egyes részes államai, a tárgyaló felek az Európai Unió és tagállamai, Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok (USA) voltak. A megállapodás szövegét tizenegy tárgyalási fordulót követően a felek 2010 novemberében véglegesítették. A megállapodás 2011. március 31-e óta áll nyitva aláírásra, elsőként 2011. október 1-jén Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és az USA írták alá azt.

2012. január 26-án az Európai Unió és – Románián, Németországon, Hollandián, Cipruson, Szlovákián és Észtországon kívül, amelyek aláírását még eljárási okok késleltetik – tagállamai, köztük Magyarország is aláírja a megállapodást Tokióban. Az Európai Unió aláírása mellett az egyes tagállamok aláírására azért van szükség, mert az ACTA olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek a nem harmonizált, azaz tagállami hatáskörbe tartozó büntetőpolitikát is érintik. Az aláírást követően a megállapodás megkötését még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, az aláíró feleknek pedig – így Magyarországnak is – ratifikálniuk kell azt. Ennek része az is, hogy hazánkban a megállapodás angol és magyar nyelvű szövege törvényben kerül kihirdetésre.

A HENT közleménye szerint az ACTA önmagában nem tesz szükségessé új szabályozásokat sem az EU-ban, sem Magyarországon, a minimumszabályok alkalmazása elsősorban a nemzetközi együttműködést, a határokon átnyúló ügyekben a közös és egységes fellépés megteremtését szolgálja, hogy hatékonyabb legyen a kalózkodás elleni küzdelem.

A HENT külön kiemeli, hogy az ACTA-val kapcsolatban leggyakrabban elhangzó kritikákkal ellentétben a megállapodás nem írja elő a részes államok számára, hogy kötelezzék az internetszolgáltatókat azon felhasználóik internetes kapcsolatának a letiltására, akik többszörösen online szerzői jogi jogsértést követnek el, és a megállapodás rendelkezései az alapvető jogok, mint a szólásszabadság, adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni. [A netkapcsolat letiltását egyébként nem is írhatnák elő, hacsak nem kívánna az ACTA szembemenni az uniós irányelvekkel.]

Az ACTA ellen az előkészítés bejelentése óta eltelt években sok civil szervezet tiltakozott, főként a társadalmi vitát és az egyeztetést hiányolták. Ennek ellenére most csak szórványos tiltakozásokról lehet beszámolni – az egyik ilyen volt, hogy az aláírás közeledtével Lengyelországban szerveződött mozgalom ellene, de végül nem jártak eredménnyel, tegnap Donald Tusk miniszterelnök bejelentette, hogy ők is az aláírók között lesznek ma Tokióban.

Azóta történt

Előzmények