Tanultunk az zeneipar által elkövetett hibákból a kalózkodást illetően – nyilatkozta a világ egyik legsikeresebb mobilos játékát, az Angry Birdsöt gyártó és terjesztő Roviónak a vezetője a Cannes-ban tartott Midem konferencián a The Guardian újságírójának.

Mikael Hed kifejtette, hogy nekik is akadnak gondjaik a kalózkodással, bár nem is igazából az alkalmazást, a programot illetően, hanem inkább a csatlakozó termékeknél (merchandise), mivel a márka használata következtében jogvédettnek számító termékeket sokan árusítják licencszerződés megkötése nélkül, főként az ázsiai országokban. A Rovio ennek ellenére nem kívánja követni a zeneipari szereplőket a félelmet keltő módszerek alkalmazását illetően, mivel szerintük bírósági úton teljesen hiábavaló a küzdelem, ezért jogi eszközöket csak akkor alkalmaznak, ha úgy ítélik meg, hogy egy tevékenység árt a márkanévnek, illetve ha a kalóztevékenység megkárosítja a fogyasztókat.

Egyéb esetekben azonban nem küzdenek a kalózkodás ellen, mivel úgy látják, hogy az ilyen úton bevont felhasználók csak tovább növelik a rajongói tábort, és ez még akkor is jó, ha közvetlenül nem termel pénzt a cégnek: „A kalózkodás nem is olyan rossz dolog: a végén, összességében hozza nekünk a pénzt” – mondta Hed. A cégvezető beszélt arról is, hogy a zeneipar kudarcából azt is megtanulták, hogy az ügyfeleiket, vásárlóikat ne felhasználókként, hanem rajongókként kezeljék. Ez egy teljesen más felfogás, és mára már az üzletmenetük alapelemévé vált: „Ha elveszítjük ezt a rajongói bázist, akkor vége az üzletnek, de ha növeljük a számukat, akkor az üzlet is terjeszkedik.”

A „fanokra” építő üzletmodell egyébként egyáltalán nem friss találmány, a médiapiac megújításán fáradozók már évek óta az egyik lehetséges kiútnak tartják a zene- és a filmipar számára, hogy a rajongók megszervezésével, rengeteg kapcsolódó termékkel és szolgáltatással vegyék fel a versenyt a kalózkodással, ugyanis a rajongás, illetve a cég fanoknak szóló extra szolgáltatásai nem, vagy nehezen lophatóak el, emellett kellő exkluzivitással rendelkeznek ahhoz, hogy sikeresen lehessen értékesíteni őket (például egy díszdobozos, számozott DVD-t le lehet ugyan másolni, de nincs értelme, hiszen a rajongó számára csak akkor van értéke, ha eredeti, hiteles). A Rovio ezt meg is csinálta, de a zene- és a filmiparban jelen pillanatban alig van még nyoma ennek a gondolkodásnak.

Az Angry Birds népszerűsége töretlen, sokan több időt töltenek vele, mint tévénézéssel, és erre építve a Rovio a fentebb említett rajongói modellt akarja a jövőben bővíteni: például úgy, hogy „cross-promote” módszerrel a játék által megteremtett értékesítési csatornákon más termékeket, például zenéket is kínálnak majd megvételre. Hed szerint ezekre az új csatornákra kell gyúrni, mivel a hagyományos értékesítési módok a végüket járják.