Négy kiadásra jelölt változat után a hétvégén megjelent a Slackware Linux 12.1-es verziója. Az utoljára tavaly nyáron megújult, a UNIX hagyományokra adó, konzervatív Linux-disztribúció a 2.6.24.5-ös rendszermagra és a GNU C könyvtár 2.7-es verziójára épül. A rendszer ugyan közel sem annyira látványos és népszerű, mint az alig két hete elkészült új Ubuntu Linux, bizonyos felhasználói réteg számára mégis már másfél évtizede vonzó alternatívája a színes-szagos, felhasználóbarát terjesztéseknek a maga egyszerűségével, áttekinthetőségével és a komponensek függőségeit nem ellenőrző csomagkezelőjével.
A rendszer friss kiadása természetesen ugyanazzal a ritka erénnyel rendelkezik, mint a korábbi változatok: a viszonylag szűk, ám egymással jól együttműködő programcsomag-választék minden egyes eleme – amennyire csak lehetséges – az azt készítő programozók eredeti intencióit követve lett lefordítva, egyáltalán nem jellemzőek az egyedi, disztribúcióspecifikus patchelések. Mindez a Slackware létrehozójának és a projekt máig aktív vezetőjének, Patrick Volkerdingnek köszönhető.
A Slackware Linux egyik érdekessége épp Volkerding személye, ugyanis a Slackware az egyetlen a jelentősnek számító terjesztések közt, amely az Eric S. Raymond által a Homesteading the Noosphere (A nooszféra kisajátítása) című tanulmányban leírt szabad szoftveres projektszerveződési minták közül a jóindulatú diktátor modellre épül. Jóindulatú diktátora számos szoftverprojektnek van, valaha tisztán ilyen modell alapján működött magának a Linux-kernelnek a fejlesztése is Linus Torvalds uralma alatt, és máig e modellben dolgoznak a Python objektumorientált szkriptnyelv fejlesztői Guido van Rossum regnálásának elfogadásával. A nagyobb Linux-disztribúciók fejlesztése azonban nem sokáig funkcionált e modell alapján: a Debian például mára már bonyolult, több bizottságból álló vezetéssel működik, a korábbi híres vezetők, Ian Murdock, majd Bruce Perens is néhány év után új kihívásokat kerestek.
Hogy mivel kényezteti alattvalóit ezúttal a Slackware diktátora? A legfrissebb, 7.3-as X.Org-féle X Window grafikus rendszerrel, a GNU Compiler Collection 4.2.3-as változatával, számos szkriptnyelv támogatásával (Perl 5.8.8, Python 2.5.2, Ruby 1.8.6-p114) és az írható-olvasható NTFS-támogatással (ntfs-3g 1.2310). A stabilitásra törekvést érezni a desktop környezet kiválasztásában, a Slackware-nek csak a következő, várhatóan 12.2-es verziójában lesz KDE 4, a mostani kiadásban a fejlesztők a már bevált és programokkal kellően ellátott KDE 3.5.9-es desktopot választották. Bár a GNOME desktop már egy ideje nem része a Slackware-nek, a legnépszerűbb GTK-s programok azért helyet kaptak a friss verzióban, élükön a Gimp 2.4.5-tel. Az öt CD-ből vagy az egyetlen DVD-ből álló telepítőkészlet Bittorrenttel vagy hagyományos ftp/http-letöltéssel érhető el a slackware.com-on megadott szerverekről.
