A Novell Linux Desktop és társai

Szoftverek nélkül a számítógép csupán halott vas. A szinte kizárólag hálózatos üzemmódban használt vállalati számítógépeken csak olyan szoftvercsomagoknak van értelme, amelyek könnyen kezelhetők, és hosszú távon megoldják a hardver folyamatos, biztonságos, hatékony és (a rendszergazdák által) távolról is adminisztrálható működését. A Linuxok végre beértek erre a feladatra, és költséghatékony rendszerek lévén a csupasz árakat tekintve ma nem igen akad komoly vetélytársuk.

Világszerte évek óta kínálnak komplett irodai Linux rendszereket, de csak most, 2004 novemberében jelentkeztek az első olyan Linux-csomagok, amelyek igazi alternatívát jelentenek a jelenleg elsősorban Windows rendszereken dolgozó vállalati felhasználók számára.

A Novell által a vállalati munkaállomásokhoz kínált termék (Novell Linux Desktop 9) egy új tendencia jellegzetes képviselője. Nem csupán egy újabb jól sikerült Linux-disztribúció, hanem egyben egy olyan összeállítás is, amely arra koncentrál, hogy a lokalizált – esetünkben magyar nyelvű – szoftvercsomag telepítő CD-lemezein ne legyen zavaróan nagy a programválaszték. A SUSE LINUX Enterprise Server 9 csomagra épülő telepítőkészletből csupán alaposan kipróbált, garantáltan megbízható komponensek kerülhetnek a vállalati számítógépekre.

A Novell Linux Desktop szakít azzal a Linux-disztribúciók többségében bevett szokással, hogy a telepítő CD/DVD-csomagok programok tucatjait tartalmazzák minden feladatra, és a telepítést végző (nem feltétlenül szak)ember, illetve a felhasználók kényére-kedvére bízzák, végül ezek közül mely elemek telepítésére kerül sor, és melyeket kívánják használni.

A 2.6-os Linux kernelre építkező Novell Linux Desktop a ma kapható hardverelemek túlnyomó többségét képes azonnal használatba venni, és – magától értetődően – az egyre népszerűbb USB és FireWire eszközök (mint pendrive, szkenner, nyomtató, fényképezőgép, videokamerák, külső merevlemezek, CD-író egységek, hálózati adapterek stb.) kezelése sem jelent számára gondot.

Az otthoni felhasználóknak és rajongóknak természetesen továbbra is a rendelkezésére áll a már 9.2-es verziónál (9.1-es a legutolsó magyar!) tartó SUSE LINUX Professional, amelynek továbbra is elérhető a letölthető, illetve Live-eval (CD-ről futtatható) változata. Ezt a kiadást a jelenlegi elképzelések/tervek szerint félévente frissítik, míg a vállalati felhasználóknak szánt Novell Linux Desktop frissítési ciklusa a SUSE szervertermékeihez hasonlóan 18-24 hónap lesz.

A csomag részét képező OpenOffice.org 1.1.3 Novell-változata a termék november 25-én történt bejelentésekor még csak angol nyelvű volt, de azóta elkészültek a magyarítással. Mivel az OpenOffice.org weboldalon december első napjaiban már megtalálható a magyar nyelvű kiadás, reményeink – és a Novell Magyarország ígéretei – szerint írásunk megjelenésekor a Novell Linux Desktop csomagot már kiegészítették.

A cikkünk végén mellékelt táblázatunkban megpróbáltuk összefoglalni mindazokat a Linux-csomagokat, amelyeket a szakma már nem csak otthoni, hobbifelhasználásra tart alkalmasnak, de vállalati szintű alkalmazásuk is nyugodt szívvel ajánlható.

Mit kell tudnia egy irodai rendszernek?

Az egyik alapvető elvárás az, hogy az irodai munkaállomások használhassák a megosztott hálózati erőforrásokat (fájl-, és alkalmazáskiszolgálók, levelező, intranet- és ftp-szerverek, megosztott könyvtárak, nyomtatók, CD- és DVD-lemezek stb.) A vállalati számítógépek többségén csupán néhány alapvető alkalmazást futtatnak (szövegszerkesztés, levelezés, táblázatkezelés, böngészőn keresztül kezelhető ügyviteli alkalmazások stb.), amelyek bármikor minimális költséggel portolhatók Linux rendszerkörnyezetbe.

A Novell becslése szerint a magyar vállalati számítógéppark mintegy 20 százaléka esetén akár azonnal le lehetne cserélni a jelenleg futó rendszereket Novell Linux Desktopra úgy, hogy a felhasználásban ne jelentsen semmiféle fennakadást.

Az átállás néhány kisebb és könnyen megoldható átmeneti probléma mellett olyan előnyökkel jár, mint

1. stabil, központilag menedzselhető, a DOS/Windows környezetre tervezett vírusoknak, programférgeknek ellenálló operációs rendszer;
2. megfelelő jogosítványok nélkül a felhasználók nem telepíthetnek programokat, így nincsenek játékszoftverek, nincsenek lopott, nem jogtiszta szoftverek a gépeken;
3. nincs éves licencdíj, csak a ténylegesen igénybe vett szolgáltatásokért kell fizetni;
4. a hardver élettartama jelentősen megnő, nem kell háromévente bővíteni vagy lecserélni a pécéket;
5. a csupán erkölcsileg elavult számítógépeket sem kell leselejtezni, ha megbízhatóan működnek, mert testre szabható feladatokkal akár a 486-os vagy Pentium I/II/III processzoros masinák is hasznosíthatók;
6. megfelelő szervezéssel, tervezéssel azok a gyengébb kiépítésű számítógépek is hasznosíthatók, amelyek erőforrásai (memória, merevlemez) nem elegendő a Windows vállalati használatra szánt változatainak (Windows XP, 2000) futtatására;
7. az OpenOffice-alapú irodai csomagok makrovírusmentes munkakörnyezetet biztosítanak;
8. az Evolution, a Thunderbird és egyéb levelezőrendszerek a levelező programférgek ellen is védik mind a felhasználót, mit a vállalati IT-rendszert;
9. a Novell, a Sun, az IBM, a HP, és számos hazai cég (az ULX, a Mission Critical Linux, a Computerland, a Balabit, az UHU-Linux Kft. és mások) háttértámogatásával a vállalatok, szervezetek, közintézmények biztonságban érezhetik magukat.

A kliensoldal mellett természetesen szerveroldalon is számos alternatíva létezik (Novell NetWare, Sun Solaris, különféle Unixok és Linuxok – RedHat, SUSE, Debian, Mandrake stb.) a Windows szerverváltozatai mellett, amikor a vállalati számítógép-hálózatok tervezése, üzemeltetése kerül szóba.

A Linux rendszerek szerves része a tűzfalszolgáltatás (IPV6 protokollon is!), de természetesen választható a világ élvonalába tartozó "pénzes" megoldás is, mint amilyen például a magyar fejlesztésű – és erre nyugodtan legyünk büszkék! – Zorp tűzfal.

Kiknek készültek az új irodai Linux rendszerek?

Azoknak a vállalatoknak, szervezeteknek, legyenek akár egy-két fős mikrovállalkozások, 5-10 fős kisebb irodák, vagy akár több tízezer számítógépet üzemeltető hazai vagy nemzetközi nagyvállalatok, akik olcsóbb, biztonságosabb, kisebb hardverigényű, kevesebb licencproblémát felvető megoldásokat keresnek IT-rendszereik ki- vagy átalakításához.

Az új irodai Linux rendszerek megcélzott (potenciális) vevőköre azokból áll, akik

1. olcsóbban beszerezhető, stabilan és megbízhatóan üzemeltethető szoftverrendszereket szeretnének használni;
2. nem akarnak felesleges, hosszú távon kihasználatlan hardverekbe beruházni;
3. hasznosítani kívánják "erkölcsileg elavult", ám üzemképes számítógépeiket;
4. alacsonyabb TCO-val (teljes birtoklási költség) kívánják IT-rendszereiket működtetni;
5. csökkenteni kívánják a malware (vírusok, programférgek stb.) programok okozta veszteségeket;
6. szoftverleltárukat úgy kívánják rendbe tenni, hogy fizikailag is lehetetlenné teszik a nem legális (Windows) szoftverek – játékok, lopott szoftverek – telepítését a munkaállomásokra.

A költségek tervezése

Alapvetően három típusú megközelítéssel kell dolgoznunk, amikor megpróbáljuk kiszámolni egy linuxos kliensgépekkel működő vállalati LAN kialakításának és üzemeltetésének a költségeit.

1. Zöldmezős beruházás: ilyenkor nem kell átállással számolni, és nem kell adatokat és alkalmazásokat migrálni a korábbi rendszerekből az újba.
2. Bővítés: meglévő – általában Windows-alapú – helyi hálózatot kell kiegészíteni új gépekkel, amelyek nem feltétlenül Windows rendszer alatt üzemelnek, és így egy vegyes hálózat áll elő.
3. Teljes átállítás: a kliensgépeket teljesen Linux rendszerre állítják át.

Bár további alternatívák is előfordulnak, a legtöbbször ezzel a három változattal találkozhatunk a gyakorlatban. A megoldások mindegyikének vannak előnyei és hátrányai, és mindegyik esetben meghatározhatunk elkerülhetetlen (néha járulékos) költségeket is, amelyekről még lesz szó a későbbiekben.

Ha egy húszgépes hálózatot tekintünk, akkor a következő költségelemekkel kell (egyelőre konkrét számszerűsítés nélkül) számolnunk:

1. Rendszerterv, haváriaterv, mentési rendszerek;
2. Kliensgépek hardverköltségei;
3. Kliensgépek szoftvereinek – operációs rendszer, alkalmazások – költségei (licenc, támogatás);
4. A hálózatkiépítés (kábelezés, aktív és passzív elemek) költségei;
5. Szerverek hardver- és szoftverköltségei (fájlszerver, alkalmazásszerver, levelező szerver, tűzfal, VPN, tartományvezérlés, csoportmunka- és levelezés-kiszolgáló stb.);
6. IT-biztonsági hardvereszközök – router (útválasztó, beépített tűzfallal), menedzselt kapcsolók (switch), tűzfalak, biztonsági mentés/helyreállítás hardvereszközei – költségei;
7. IT-biztonsági szoftverek (tűzfal, antivírus, antispy, antispam, VPN, anti-dialer, anti-adware, digitális aláírás, titkosító, behatolás-megelőző [IPS] és behatolás-érzékelő [IDS] rendszerek, biztonsági mentés/visszaállítás, szoftver- és hardverleltár stb.) költségei;
8. Telepítés és beüzemelés költségei;
9. Adatmigráció költségei;
10. Rendszergazdák képzése, szinten tartó oktatása;
11. Felhasználók képzése, szinten tartó oktatása;
12. Tervezési költségek;
13. Üzemeltetés és tervszerű megelőző karbantartás költségei.

A felsoroltak közül több olyan tétel is van, ahol jelentős különbség figyelhető meg a Windows vagy éppenséggel a Linux alapú rendszerek javára, de azt semmiképp sem lehet kijelenteni, hogy csak egyetlen üdvözítő megoldás létezik. Hiába a Linux és a nyílt forrású rendszerek minden előnye, vannak területek, amelyeken – egyéb szempontok miatt – a Windows és a Microsoft szoftverek használata ma megkerülhetetlen. Csakúgy, mint a vírusvédelem kérdésében, a kliensoldali operációs rendszerek és az irodai programcsomagok esetében sem létezik mindenki számára egyformán előnyös változat.

Amikor számolgatni kezdünk, eldöntendő, hogy szigorúan anyagi szempontok alapján melyik megoldás ígérkezik kifizetődőbbnek, érdemes olyan rendszereket tervezni, amelyek mind Windows-, mind Linux-alapon megvalósíthatók, és zökkenőmentes átmenetet biztosítanak.

Amikor mikro-, kis- és közepes vállalkozások számítógépes rendszereiről van szó, nem szabad elfeledkezni arról, hogy más jellegű információbiztonsági megoldásokat kell alkalmazni a 2-5, 5-15 és 15-50 gépes rendszereken, mint a több száz vagy több ezer gépből álló hálózatokon. Egy átlagos kisvállalkozás igen nehezen tudná kigazdálkodni azt a költséget, amit egy nagyvállalati router, egy szerverfarm, egy cluster-rendszer üzembe állítása jelent, ám ennek ellenére a kockázatokkal, veszélyekkel arányos védelmi megoldásokat mindenképp meg kell valósítani.

Nézzük tehát a konkrét költségeket! Jó összevetési alap egy 25 irodai munkaállomásból álló hálózat. Ennek kiszolgálására kell néhány szerver is, méghozzá az alábbiak:

1. Tűzfal (NAT, IPS, VPN, spam- és tartalomszűrés, digitális azonosítás, internetmegosztás);
2. Fájlszerver (vírusellenőrzéssel, backup rendszerrel);
3. Tartományvezérlő/Felhasználó-azonosítás;
4. Levelező-, fax- és csoportmunka-szerver (vírus-, kémprogram-, spam- és más malware-ellenőrzéssel);
5. Adatbázisszerver;
6. Nyomtatószerver;
7. Intranetszerver;
8. FTP- és http-szerver, stb.

Linux-szerverek esetén semmi akadálya, hogy ezt 2-3 darab x86 processzoros szerverrel oldjuk meg, míg Windows-szerverek esetén ennél több szervergépre lenne szükség.

A kliensoldalon komolyan összemérhető 25 db Windows XP Professional (a gépekkel vásárolt OEM-verziójú XP-vel 25 * 36 000 Ft = 900 000 Ft) és a legalább 20 db MS Office 2003 licenc (20 * 88 000 Ft = 3 520 000 Ft) ára (összesen tehát 4 420 000 Ft) a 25 db 9900 forintos Novell Linux Desktop 9 árával (247 500 Ft), amely a Linux rendszer mellett eleve tartalmazza az OpenOffice.org legújabb magyar nyelvű kiadását.

Még akkor is, ha a Microsoft szoftverek áraiból hatalmas engedményeket adnak a forgalmazók, az alternatív megoldás sokkal olcsóbb, legalábbis, ami a bekerülést illeti. A telepítés, üzemeltetés és rendszerfrissítés kérdését illetően erősen megoszlanak a vélemények, ha hinni lehet a sajtóban megjelent – hol a Microsoft, hol az ellenoldal által szponzorált – felméréseknek és elemzéseknek.

A humán oldal

A legtöbbször erről feledkeznek meg a beruházás tervezői. Három szinten is közrejátszik az emberi tényező. Ha a döntéselőkészítő és döntéshozó vezetők nem ismerik az alternatív megoldások előnyeit és hátrányait, nehéz bármiféle váltás. Az oktatást, önképzést tehát ezen a szinten sem szabad kihagyni, és ezen felül érdemes megbízható szakmai tanácsadókat keresni, akik nem abban érdekeltek, hogy saját elfekvő raktárkészleteiket vagy elhalás előtt álló tanfolyamaikat sózzák rá az ügyfélre.

A második szint a rendszergazdáké, illetve a számítógépes rendszer üzemeltetését, felügyeletét végző szakembergárdáé, bár a kivállalkozásoknál ez csupán egyetlen főt jelent, és azt sem feltétlenül főállásban. Szerencsére a rendszergazdák között növekvő számban fordul elő – különösen a frissen végzettek között –, hogy a Windows mellett a Linuxot is alaposan ismerik.

A harmadik szint a felhasználóké. Tény, hogy aki megszokott egy munkakörnyezetet, az nehezen vált át, még ha a váltás a vállalat számára előnyös is. A dolgozókkal – ha már megszületett a vezetői döntés a váltással, rendszerkialakítással kapcsolatban – el lehet fogadtatni, hogy melyek az új követelmények. Ha maguk is tapasztalják a hatékonyság növekedését, ha kevesebb lesz a leállás, és gyorsabbá válnak a programok, és ha megfelelő szankciókat alkalmaznak a vonakodókkal szemben, az új szoftverrendszerek bevezetése zökkenőmentes lehet.

Tény, hogy idáig sokkal többen kaptak hivatalos (ki)képzést Windows és Microsoft programok használatára, mint Linux szoftverekre, de ha nem programozói szintre kell felkészíteni a dolgozókat – és miért is kellene? –, hanem csak egy webes felületen keresztük elérhető ügyviteli szoftver használatára, akkor még egy egynapos át- vagy továbbképzés is bőségesen elegendő. Egy ilyen időtartamú szinten tartó oktatás pedig amúgy is ajánlott évente egyszer, tehát nem jelent semmiképp elviselhetetlen költségeket.

Linuxos ügyviteli (könyvelő, számlázó, bér stb.) programokat szép számban kínálnak már ma is, melyek mindegyike megfelel az előírásoknak, és ezek nagy része még kliensprogram telepítését sem igényli, hanem a helyi intraneten egy tetszőleges webböngészőn keresztül használható. Az ilyen programoknál még az is előfordulhat, hogy a dolgozó csak onnan veszi észre, hogy nem Windows alatt dolgozik, hogy nem tud játékprogramokat telepíteni.

Irodákba szánt Linux-disztribúciók

A dobozos Linux termékek megvásárlásakor – főleg, ha magyar vagy magyarított termékekről van szó – érdemes élni a velük járó telepítési támogatással. Az egészen kis cégek rengeteg felesleges kiadást takaríthatnak meg, ha az ingyenes változatokat töltik le, vagy rendelik meg a hazai Linux CD-lemezek szállítását kínáló vállalkozásoktól (LinuxCD.hu, Linuxcdiras.uw.hu, linux.lap.hu, www.linuxrendeles.hu, www.linuxposta.fw.hu, vagy linuxcd.dweb.hu), de ilyenkor feltétlen ajánlott, hogy szakértő rendszergazda végezze a telepítést és a programok, gépek beállítását, különben a rendszer nem fogja elérni a remélt biztonsági és rendelkezésre állási szintet.

Mellékelt táblázatunkban megpróbáltuk összefoglalni azokat a Linux-csomagokat, amelyeket a szakma már nem csak otthoni, hobbifelhasználásra tart alkalmasnak, de vállalati szintű alkalmazásuk is nyugodt szívvel ajánlható. Közöttük dobozos termékek, és ingyenes csomagok egyaránt akadnak, és az adott körülményeknek megfelelően (van-e saját Linuxhoz is értő IT-szakember, igénybe kívánnak-e venni telepítési, esetleg üzemeltetési tanácsadást, és egyéb szolgáltatásokat, a számítógépekkel dolgozók mennyire képzettek, mennyire változatos a gépeken végzendő munka stb.) ajánlható, vagy alkalmasint ellenjavallt a "rendszerváltás".

A táblázatban szereplő árak az áfát is tartalmazó bruttó árak, amelyeket a hazai forgalmazók weboldalairól gyűjtöttünk össze, és csak egyetlen licenc/doboz vásárlására vonatkoznak. Nagyobb példányszám esetén a legtöbb esetben különféle kedvezmények, vagy extra szoftverek járnak a megrendelt csomagokhoz. Érdemes tehát felkeresni a végleges döntés előtt a megadott címeket.

dr. Nagy Gábor