2019. február 22., péntek

Gyorskeresés

Ez volt az internet: 2000-2009

Fejezetek a világháló legújabb kori történelméből: óriási sikerek, nagy pillanatok, felejthetetlen technológiák és szolgáltatások születése – s olykor halála.

Hirdetés

A háló, és ami mögötte van: 2000-2004

A Webby Awards az internetkorszak első évtizedének legkiemelkedőbb eseményeit gyűjtötte csokorba a Digitális Művészetek és Tudományok Nemzetközi Akadémiájának gondozásában. Napstertől innen és Facebookon túl, az évszám szerint rendezve és nem fontossági sorrendben szereplő ötletek, fejlesztések, innovatív technológiák alapjaiban rengették meg az információs társadalmat és változtatták meg emberek millióinak életét, gondolkodását.

2000: A Craigslist terjeszkedik

1995-ben Craig Newmark saját elektronikus levelezőlistát állított fel Craigslist néven elsősorban szoftverfejlesztőknek a San Francisco tágabb vonzáskörzetében zajló helyi érdekeltségű eseményekről. Eleinte csak a műszaki végzettségű szakember írogatott a listára, de moderálás híján rövidesen mindféle tárgykörben felbukkantak rövidebb-hosszabb üzenetek, meghívók, sőt állásajánlatok is. Newmark kiszúrta, hogy a szolgáltatások közül egyre több a munkával kapcsolatos bejegyzés, ezért megalapította az első kategóriát állások néven, majd a feliratkozott felhasználók kérésének eleget téve webes felületre váltott, és bejegyeztette a craigslist.com domént.

A felület látogatottsága döbbenetes iramban növekedett, ezért a középkorú férfi otthagyta az állását, és teljes munkaidejét gondosan dédelgetett listájának szentelte. 2000-ben az ekkor már cégként működő Craigslist kilenc teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztatott, és ez a szám elégnek bizonyult arra, hogy a vállalkozás kitörjön San Francisco körzetéből: kilenc alkalmazottal kilenc amerikai nagyvárost vettek célba.

Craig Newmark apróhirdetésre specializálódott felülete ma havi szinten nem kevesebb, mint 20 milliárd lapletöltést produkál, a világ 570 városában van jelen, 2006 óta Budapesten is. Az oldal egyelőre nem tud magyarul, így hazánkban főként az itt élő külföldiek veszik igénybe. Fő bevételi forrását a fizetett álláshirdetések képezik, ám hogy pontosan mennyit kaszál a cég évente, nem tudni.

2000: Elstartol a Google AdWords

A rendkívül jól jövedelmező szponzorált keresési modellt a közhiedelemmel ellentétben nem a Google eszelte ki, hanem bizonyos Bill Gross az Idealab nevű cégtől. (A nevezett menedzser pedig a Yellow Pagestől kölcsönözte az ötletet, de ez már más lapra tartozik. Eredetileg a Google meg akarta vásárolni Gross megoldását, de végül módosítva 2000-ben megjelent saját változatával. Némi pereskedés után a két fél megegyezett.)

A rendszer lényege a kattintás utáni fizetés, vagyis az ún. PPC-megoldás (pay-per-click): a hirdető megszerkeszti jellemzően rövid promócióját, melyet az üzemeltető kihelyez bizonyos felületekre. A felhasználó szörföl a weben, rábukkan a reklámra, rákattint, és átirányítódik a hirdető által előre beállított oldalra, hogy ott bővebb információkat szerezhessen érdeklődése tárgyának. Minden egyes kattintás után a hirdető fizet a promóciót kihelyező üzemeltető félnek – esetünkben a Google-nek. A Mount View-i óriás tavaly 21 milliárd amerikai dollárt (leírni sem könnyű: 3780 milliárd forintot) harácsolt össze a bizniszből.

2001: Előre, Wikipedia!

Az online enciklopédiát senkinek sem kell bemutatni, jelen sorok írója is a Wikimedia Alapítvány gyermekét, a jórészt adományokból élő Wikipedia oldalait böngészve, a csatolt hivatkozásokat követve igazodik el gyakran az információrengetegben. Az egymásba fonódó, jól kereshető és böngészhető oldalgyűjteményeket maguk a felhasználók hozzák létre, ők is szerkesztik, tartják karban. Mai mérleg: 271 különböző nyelven bő 14 millió szócikk, ebből közel 150 ezer magyarul.

Minden Ward Cunningham ötletével indult 1994-ben WikiWikiWeb néven. A wiki szó modern bevezetése prózai: az informatikus szakember Cunningham a Honolulu Nemzetközi Repülőtéren azt a tanácsot kapta az egyik helyi alkalmazottól, vegye igénybe az ingyenes Wiki Wiki Shuttle buszjáratot a terminálok között. Mivel a szó eredeti jelentése gyors, a helyi nyelvben egymás után ismételve nagyon gyorsat jelent, kézen fekvő ötlet volt az éppen fejlesztés alatt álló webes technológiának a WikiWikiWeb, a szoftvernek pedig egyszerűen a wiki nevet adni.

2001: Kinyírják a Napstert

A fiatal netpolgárok már csak hírből ismerhetik Shawn Fanning legendás fájlcserélő alkalmazásának eredetijét. A szoftver rövid, de annál velősebb karriert futott be még a hőskorban, 1999 és 2001 nyara között. Működése részben a klasszikus peer-to-peer elven alapult: a felhasználó feltelepítette a klienst, kijelölte számítógépén a megosztásra szánt MP3 fájlokat, mappákat, majd saját fülének kedves nótákat vadászott a program rendkívül barátságos, egyszerűen kezelhető felületén keresztül. Mivel egy központi szerver indexelte a tartalmat és a csatlakozott felhasználókat is, így száz százalékban nem tekinthetjük p2p-nek a kiépült rendszert.

A napsteres csapat akkori szemmel nézve óriási duzzadt néhány hónap leforgása alatt, 2001 februárjára már 26,4 millió egyéni fiókot regisztráltak az üzemeltetők. Érzékeltetésképpen, néhány egyetemi kollégiumban a forgalom 80 százalékát csak az MP3 cserebere tette ki, éppen ezért a rendszergazdák előszeretettel tiltották ki a „macskás klienst” a hálózatokból.

A Napster fölött hamar beborult az ég. A sorozatos szerzői jogsértések miatt többek között Madonna és a Metallica jogi képviselői is nekiestek az üzemeltetőknek, az A&M lemezkiadó vállalat és más médiacégek közös pere pedig megadta a kegyelemdöfést. A bíróság arra utasította a Napstert, hogy haladéktalanul gátolja meg a jogvédett tartalmakhoz történő hozzáférést, de ennek nem tudott eleget tenni. 2001 júliusában a szolgáltatást így leállították, 2002-ben pedig csődöt jelentettek. A márkanév és a logó a Roxio tulajdonába került, 2008 márciusában a Best Buy 121 millió dollárt fizetett értük.

2004: A Google tőzsdei bevezetésre szánja el magát

A történelem egyik legjelentősebb gazdasági műveletétől sokan tartottak. Félő volt, hogy a cégre nyomást helyező részvényesek rövid távú célkitűzéseket helyeznek majd előtérbe, a vállalat dolgozói megrészegülnek a nyakukba szakadó dollármillióktól, illetve általánosságban véve nagyot változik majd a Google arculata, kultúrája, légköre – vagyis: maga a cég. Sergey Brin és Larry Page, az alapítók ígéretet tettek arra, hogy ez nem fog bekövetkezni. A szakemberek azóta is vitatkoznak erről.

Bárhogy is legyen, a 85 dolláros bevezetési árról egy nap alatt 100 dollár fölé kúszott a Google részvényeinek ára, és csak az első kereskedési napon mintegy 22 millió részvény cserélt gazdát.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.