Reform minden téren

Habár nemrég kisebb vihart kavart az, hogy az Európai Bizottság (EB), konkrétan a digitális menetrendért felelős alelnök mégsem javasolja majd reformtervezetében a barangolási (roaming-) díjak végleges eltörlését, úgy tűnik, ez a Neelie Kroes által is tagadott állítás megalapozatlan volt, talán a választásra készülő Európai Parlament képviselőinek már megindított kampányküzdelmének része, ugyanis a tegnap ismertetett tervek szerint az EB ragaszkodik a korábban beharangozott módosításokhoz.

Egységes piac

Az EB közleménye szerint az bizottság „elfogadta a távközlési piaci reform 26 éves történetének legambíciózusabb jogszabálytervezetét.” A tervezetnek csak egyik fontos része a roaming eltörlésének kezdeményezése, ugyanis a fő cél az egységes, hatékony és versenyképes uniós távközlési piac megteremtése.

Jelzésértékű, hogy a megszokottól eltérően most nemcsak az uniós biztos,hanem José Manuel Barroso, az EB elnöke is kommentálta a javaslatot, és így fogalmazott: „Európa stratégiai érdekei és gazdasági fejlődése szempontjából egyaránt lényeges, hogy jelentős előrelépés történjen az egységes európai távközlési piac irányába. Ez érdeke mind a távközlési ágazatnak, mind a polgároknak, akik szenvednek az internethez és a mobilszolgáltatásokhoz való teljes körű és méltányos hozzáférés hiányától.” Neelie Kroes alelnök, a digitális politikáért felelős biztos pedig kijelentette: „A mai napon előterjesztett jogszabálycsomag nagyszerű hír az európai mobil- és internetszolgáltatás jövője szempontjából. Az Európai Bizottság nemet mondott a roamingdíjakra, és igent a hálózatsemlegességre, a beruházásokra és az új munkahelyekre. A távközlési ágazat problémáinak megoldása immár nem csak erről az egy ágazatról szól, hanem valamennyi ágazat fenntartható fejlődésének támogatásáról.”

Mernek nagyot álmodni

Az elmúlt években az IT café is folyamatosan beszámolt hasonló uniós törekvésekről, ezeknek komoly pozitív hatásai voltak, de – fogalmaz a közlemény: „…az ágazat működése még mindig nagymértékben 28 nemzeti piacra épül. Jelenleg sincs az egész EU területén működő távközlési társaság, és mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók eltérő árakkal és szabályokkal kénytelenek számolni.”

A tegnap előterjesztett csomag az alábbi főbb intézkedésekkel próbálja orvosolni e problémákat:

Az uniós szabályok egyszerűsítése a távközlési szolgáltatók számára

Egységes, mind a 28 tagállamra érvényes működési engedély bevezetése (28 egyedi engedély helyett), a távközlési alpiacok szabályozására vonatkozó szigorú jogi küszöbérték (amely a szabályozott piacok számának csökkenését eredményezheti), valamint a más társaságok birtokában lévő hálózatok bérlésére vonatkozó feltételek további harmonizálása a versenyképes szolgáltatások támogatása érdekében.

A barangolási díjak kiszorítása a piacról

2014. július 1-jétől tilos lesz az EU-n belül utazók bejövő hívásaiért díjat felszámítani. A távközlési társaságok előtt két választási lehetőség lesz:

1. az Európai Unió egész területére érvényes díjszabást kínálnak („barangolj belföldi hívásdíjakkal”), melynek árszintjét a belföldi verseny diktálja, vagy
2. lehetővé teszik előfizetőiknek, hogy a két szolgáltatást szétválasszák, azaz külön barangolási szolgáltatót válasszanak, alacsonyabb díjakkal (új SIM kártya vásárlása nélkül)

Mindez a barangolási díjakról szóló 2012-es rendeletre épül, amely az adatátviteli díjak 67%-os csökkentésére kötelezte a szolgáltatókat 2014 júliusáig [a tervek szerint a roamingdíjak és a nemzeti díjak különbségének 2015-re kell elérnie a nullát].

Az EU-n belüli nemzetközi hívásdíjak megszüntetése

Jelenleg a szolgáltatók hajlamosak külön hívásdíjat számolni fel mind a vezetékes, mind a mobilhívásokra, ha a fogyasztó saját országából egy másik uniós országba telefonál. A ma előterjesztett javaslat azt jelentené, hogy a távközlési társaságok többé nem szabhatnak magasabb tarifát az EU-n belüli vezetékes hívásra, mint a belföldi távolsági beszélgetésre. Az EU-n belüli mobilhívások díja nem haladhatná meg percenként a 0,19 eurót (plusz héa, azaz nálunk: áfa). A díjszabásban a társaságok érvényesíthetnek objektíven igazolható költségeket, de eltűnne az EU-n belüli hívásokon realizált önkényes profit.

A nyílt internet jogi védelme (hálózatsemlegesség)

Tilos lenne a jövőben az internetes tartalmak letiltása és korlátozása, teljes és nyílt internet-hozzáférést biztosítva a felhasználóknak, internetes előfizetésük árától és sebességétől függetlenül. A szolgáltatók emellett továbbra is nyújthatnak garantált minőségű „speciális szolgáltatásokat” (például IPTV- és VOD szolgáltatásokat vagy egyéb – például nagyfelbontású gyógyászati képalkotó, virtuális műtő vagy nagy mennyiségű adattal dolgozó felhőalapú üzleti – alkalmazásokat), mindaddig, amíg azok nem érintik a többi fogyasztónak ígért internetes elérési sebességet. A fogyasztóknak a jövőben joguk lenne ellenőrizni, valóban megkapják-e azt az internetes sebességet, amiért fizettek, és elállhatnak a szerződésüktől, ha a szolgáltató nem teljesíti vállalásait.

Új fogyasztói jogok és azok európai szintű harmonizációja

A csomag számos új jogot biztosít, például az egyszerű nyelvezeten megszövegezett, több összehasonlítható információt tartalmazó szerződéshez való jogot; a szolgáltató- vagy szerződésváltás jogának bővítését; a 12 hónapos szerződéshez való jogot, ha a felhasználó nem kíván ennél hosszabban szerződni; a szerződés felmondásának jogát, ha a fogyasztó nem kapja meg az ígért internetes sebességet; valamint az e-mailek új e-mail címre történő továbbításának jogát szolgáltatóváltás esetén.

Összehangolt frekvenciakiosztás

Ez az intézkedés szélesebb 4G mobilhálózat- és wifihozzáférést biztosítana az európai polgároknak. A mobilszolgáltatók hatékonyabb és határokon átnyúló beruházási terveket dolgozhatnának ki a frekvenciakiosztási határidők, időtartamok és egyéb feltételek fokozott összehangolásának köszönhetően. A kiosztás továbbra is a tagállamok feladata maradna, és a mobilszolgáltatóktól kapott díjak is hozzájuk folynának be, de tevékenységüket egységesebb keretben végeznék. Egy ilyen keretszabályozás ugyanakkor a fejlett távközlési berendezések piacának is kedvezne.

A beruházások nagyobb biztonsága

A költségszámítási módszerekről és a megkülönböztetésmentességről szóló ajánlás a csomag második eleme, amely kiegészíti a javasolt rendeletet, és szervesen kapcsolódik hozzá. Célja a beruházók biztonságának – és ezzel a beruházások szintjének – növelése, valamint a szabályozó hatóságok közötti eltérések csökkentése. Ez a következőket jelenti:

1. azon költségek harmonizálása és szinten tartása, amelyeket a meglévő szolgáltatók a rézvezetékes hálózataikhoz való hozzáférésért számítanak fel; és
2. annak garantálása, hogy a „hozzáférést kérők” ténylegesen egyenértékű hálózati hozzáféréshez jussanak

Amennyiben az ilyen értelmű versenykorlátozás és a megkülönböztetésmentesség biztosított, a „következő generációs” termékek árát a szabályozók helyett a piac határozná meg, ami a szolgáltatóknak adminisztratív könnyebbséget jelentene.