Feladatok
Szó volt róla, hogy az ENISA (European Network and Information Security Agency), az Európa Unió hálózatbiztonságért felelős szervezete Magyarországra kívánja telepíteni a CERT szervezetek tevékenységét koordináló munkacsoportját, és az USA által megfogalmazott „elvárás” szerint, létrejöhetne CERT témában egy délkelet-európai központ, amelyre jó eséllyel pályázhatna Magyarország. Azt is hallottuk, hogy a FIRST szervezet is létesítene Magyarországon központot. Miért nem valósultak meg ezek az elképzelések?
Jelenleg az ENISA alelnöke dr. Suba Ferenc, a PTA CERT-Hungary Központ testület elnöke is egyben. A PTA CERT-Hungary Központ testületben szerepet kapott még egy fő a Magyar Bankszövetség bankbiztonsági munkacsoportjából, illetve a HUN-CERT vezetője is. Dr. Suba Ferencnek egyik fő feladata az ENISA-ban a CERT szervezetek koordinálása és Délkelet-Európában a CERT szervezetek létrehozásának támogatása. 2003-ban a délkelet-európai központ feladatát az USA illetékesei Bulgáriának szánták. Jelenleg az a helyzet, hogy a PTA CERT-Hungary Központ segítségével fogják a bolgárok a saját kormányzati CERT szervezetüket kialakítani. Térségünkben jelenleg a PTA CERT-Hungary Központ az egyetlen kormányzati CERT szervezet, még Ausztria is csak most kezdte meg a kialakítását szintén a mi segítségünkkel. Horvátországban állítólag a döntés már megszületett, azonban még nem jutottak a megvalósítás fázisába. A többi térségbeli országban legfeljebb akadémiai CERT működik 2-3 részmunkaidős szakemberrel.
A FIRST (Forum of Incident Response and Security Teams – http://www.first.org) nem tervezi regionális központok, így európai központ létesítését sem. A FIRST mint világszervezet együttműködik a regionális szervezetekkel szerte a világon, így Európában a Terena keretein belül működő Task Force-CSIRT/Trusted Introducerrel, amely a CERT szervezetek európai szervezete és a PTA CERT-Hungary Központ 2006 februárja óta akkreditált tagja. 2007 januárjában a PTA CERT-Hungary Központ volt a házigazdája a TF-CSIRT/Trusted Introducer konferenciának és közgyűlésének, melyet a FIRST is támogatott egy technikai nappal.
Milyen feladatokat lát el jelenleg az Ön által képviselt intézmény? Hányan dolgoznak a szervezetnél? Milyen a kapcsolatuk a döntéshozókkal és a piaci szereplőkkel? Milyen forrásokból fedezik működésüket?
A PTA CERT-Hungary Központ feladatai jelenleg a kritikus információs infrastruktúrák védelme érdekében az incidenskezelés (például phishing, DDoS, stb.), a szoftversérülékenység-kezelés, a biztonsági tudatosság növelése (például www.biztonsagosinternet.hu), illetve a nemzeti kapcsolati ponti szerep ellátása ezekben a témákban. Jelenleg 12 fő dolgozik közvetlenül a PTA CERT-Hungary Központnál, ebből 4 fő látja el az ügyeleti tevékenységet, 3 a fejlesztésekkel és a készenléti ügyelettel, 3 a tudatosság növeléssel, jogi kérdésekkel, marketinggel, a hazai és a nemzetközi kapcsolatokkal, illetve 2 a gazdasági és adminisztrációs feladatokkal foglalkozik. Az OIHF ügyeletén ezen kívül 5 fő dolgozik. Az OIHF üzemeltetése miatt közvetlen szakmai kapcsolatunk van a Nemzeti Hírközlési Hatósággal és azon keresztül a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal. A PTA CERT-Hungary Központ szakmai felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ látja el. Tagjai vagyunk az IVSZ-nek, illetve 5 magyar informatikai biztonsági vállalkozással (Virusbuster Kft., Kürt ZRt., Balabit Kft., E-Group cégcsoport, Megatrend Zrt.) együtt létrehoztuk az eSec.hu konzorciumot. A kormányzati megszorítások sajnos minket is komolyan érintettek, jelenleg a MeH EKK-val van szerződésünk a kormányzati informatikai rendszer incidenskezelési szolgáltatásaira. Egyéb forrásaink lehetnek a pénzintézetek, ahol piaci alapon próbáljuk meg értékesíteni szolgáltatásainkat, illetve nemzetközi konzorciumok tagjaként EU-forrásokra is pályázunk.
A szakemberek arra figyelmeztetnek: a kiberbűnözők figyelme egyre inkább az iWiW- és MyVIP-féle közösségi oldalak felé fordul. Az ilyen szájtok forgalma ugrásszerűen nőtt az utóbbi két évben; az eleinte „rendeltetésszerűen” használt oldalakon azóta szinte mindennaposak a féllegális adatgyűjtések (cégek, szervezetek ismerősgyűjtése) – a vírusok terjesztése a következő lépcsőfok. A terroristák is a legzsúfoltabb helyeken robbantanak, hogy maximalizálják az áldozatok számát. Itt a kiberbűnözők a terroristák, a vírus a bomba és a közösségi oldalak a legzsúfoltabb világhálós helyszínek. Mit szól ehhez a nem túl rózsás előrejelzéshez? Hogyan lehetne megelőzni a bajt?
Ezzel a nyilatkozattal csak egyet tudok érteni! Az internetbiztonság egyik legalapvetőbb eleme a biztonságos és tudatos használat. A támadások legnagyobb része nem az egyes szoftverek vagy rendszerek gyengeségeit használja ki, hanem a felhasználók hiszékenységét. Elég csak az adathalászatra gondolni, és máris látszik, hogy a támadás nem a banki informatikai rendszerek ellen irányul közvetlenül, hanem a hiszékeny felhasználó ellen. A közösségi oldalak legnagyobb veszélye, hogy a felhasználók közzétesznek olyan adatokat, amelyekkel nagyon könnyű visszaélni. A bajt csak úgy lehet megelőzni, ha tudatosítjuk a felhasználókban, hogy az internet alapvetően egy nem biztonságos hely. Erre a tudatosításra egy példa a fenti nyilatkozat. A PTA CERT-Hungary Központ ezért hozta létre a biztonsági tudatosságot növelő oldalát, a www.biztonsagosinternet.hu-t, ahol megpróbáltuk közérthető nyelven elmagyarázni az internettechnológia veszélyeit. A tudatosságnövelő munka keretében került megrendezésre 2005-ben a legnagyobb európai szakmai esemény, az Information Security Solutions Europe éves konferenciája Budapesten, a PTA CHK közreműködésével.
Véleményem szerint már az általános iskolában kéne oktatni a biztonságos internethasználatot, ugyanis a mai gyerekek már úgy nőnek fel, hogy teljesen természetesen használják az internettechnológiát, azonban ha nem mondjuk el nekik a veszélyeket, akkor nem fognak tudni védekezni azok ellen.
Elmesélne nekünk egy olyan konkrét történetet, amikor a PTA CERT-Hungary akcióba lendült valamilyen támadásnál?
Több nemzetközi adathalász-bejelentést is kaptunk már, amikor magyarországi szervereken helyezték el adathalászok külföldi bankok phishing oldalait. Ha már az információs hadviselésnél tartunk, nemzetközi szinten a PTA CERT-Hungary Központ is részt vett az Észtország ellen irányuló DDoS-támadás felszámolásában, ugyanis hazánkban is voltak olyan rendszerek, ahonnan támadták az észtországi kormányzati rendszereket. A legjelentősebb esetünk azonban a 2006 novemberében kezdődő adathalász támadás volt, amely magyarországi bankok ellen zajlott. A PTA CERT-Hungary Központ feladata az volt, hogy koordinálja nemzetközi szinten az adathalász incidensek kezelését, azaz távolíttassa el az adathalász oldalakat. Találtunk adathalász oldalt a világ több pontján (például Szingapúrban, New Yorkban, Japánban, Kínában, Németországban, stb.), ahol a támadás „trükkje” az volt, hogy a tucatszámra feltört gépek egyaránt voltak web- és DNS-szerverek. Ezek ráadásul lekérdezésenként más-más gépre mutattak a csoportból, így ha az egyik gép ki is esett a láncból, a többi ugyanúgy működött tovább, és a felhasználó folyamatosnak érzékelte a phishing oldal működését. A globálisan szétszórt hálózat miatt első körben a TLD-szervereken keresztüli doménblokkolás volt a leggyorsabb megoldás, majd ezt követte az érintett gépek deaktiváltatása. Általában az oldalak megjelenése után 12-24 órával már nem voltak elérhetők az adathalász oldalak, ami a hatékony nemzetközi CERT együttműködésnek köszönhető.
Az adathalászat ebben az évben kiemelt figyelmet érdemel, nem véletlen, hogy a bankok igyekeznek gyorsan eltüntetni a nyomokat. Reményeink szerint a Hacktivity konferencián további részleteket is megismerhetünk a hazai dolgainkról. Köszönjük az interjút!
***
Az IT.news a Hacktivity kapcsán egy informatikai biztonsági játékot (vetélkedőt) indított, és megkértük az előadókat, hogy egy kérdést tegyenek fel játékos kedvű olvasóinknak. Szekeres Balázs is teljesítette kérésünket, íme:
Mit jelent a kritikus infrastruktúra és a kritikus információs infrastruktúra esetén az interdependencia?
a./ A kritikus infrastruktúra hatása a kritikus információs infrastruktúrákra
b./ A kritikus infrastruktúrák és a kritikus információs infrastruktúrák függőségi viszonya
c./ A kritikus információs infrastruktúrák hatása a kritikus infrastruktúrákra
d./ A kritikus infrastruktúra és kritikus információs infrastruktúra esetén nem
értelmezhető az interdependencia
