Új hozzászólás Aktív témák

• #24 DM-Fan nagyúr depmod #23

  Új Válasz 2009-04-27 19:47:45 #24

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  DM-Fan

  nagyúr

  válasz depmod #23 üzenetére

  Részben egyetértek az általad írtakkal, bár én inkább úgy érzem, hogy a DM jelen pillanatban erős kísérletező korszakát éli (ez a kiadványon található kisfilmből is tisztán lejött), amiben mindig benne van, hogy gyengébb lemez születik, mint amit a rajongók várnak. Őszintén megmondom, hogy nem is tudom, hogy milyen hangzásúnak kéne ma lenni egy DM-nek, de abban szerintem megegyezhetünk, hogy az is fura lenne, ha újra kihoznának egy olyan lemezt, amelynek hangzásvilága szorosan igazodna valamelyik korábbi favorit sorlemez stílusához. Az önismétlés szerintem gyávább és jobban elítélhető dolog egy zenekarnál, mint ahogy magad is írtad, hogy unásig hallgattad már az Enjoy The Silence-t, a Walking In My Shoes-t, vagy a World In My Eyes-t. Szóval szerintem az ezekhez hasonló produkciók is szánalomra lennének méltók, mert akkor meg azzal vádolnák a Depeche-t, hogy újra megpróbálja meglovagolni azt, ami egyszer már nyerő volt.

  Én azt gondolom, hogy belefér egy ilyen múltú bandánál egy rosszabb lemez is, nekem speciel a Playing The Angel sokkal jobban bejött mint az Exciter, szóval szerintem nem lehet exponenciális romló tendenciáról beszélni velük kapcsolatban. Pont ez a szép egyébként a DM-ben, hogy nincs két olyan rajongó, akinek pontosan ugyanaz tetszene a közel 30 éves életműből. Elég széles (megkockáztatom, hogy műfaji-) skálán mozog a banda által ez idő alatt asztalra letett zenei anyag. Szóval szerintem nem kell végleg leírni ezt a zenekart, sosem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő, Dave meg még egyébként is viszonylag újonc a dalszerzésben, viszont nem működnek rosszul egyes dalai, ahogy az a PTA-ön, vagy a Hourglass-on is hallható volt (meg most is).

  A cikkért nincs mit köszönnöd, örülök, hogy tetszett.

  Get Moded!

• #26 DM-Fan nagyúr depmod #25

  Új Válasz 2009-04-28 18:05:49 #26

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  DM-Fan

  nagyúr

  válasz depmod #25 üzenetére

  Az Exciter-t én sem szerettem különösebben, de azért el kell ismerni, hogy azon is volt egy-két erős szám (Dream On, Sweetest Condition, Breathe, I Feel Loved). A Playing The Angel-lel kapcsolatban viszont fenntartom, hogy nagyon rendben van. Az új lemez ennél csakugyan gyengébb, de azt szerintem semmiképp nem lehet kijelenteni, hogy egy évtizede lejtmenetben lennének.

  Az én meglátásom az, hogy a rajongók zöme nem tud elszakadni a Violator - SOFAD lemezpárostól. Egy dolog tény, a DM akkor volt a csúcson, ezzel nehéz is lenne vitatkozni. Sokaknak már azzal meghalt a DM, hogy kiszállt Alan Wilder, pedig szerintem a banda az Ultra-val nagyon is megmutatta, hogy nélküle is képes erős anyagot letenni az asztalra, csak egyszerűen sok rajongó nosztalgiával gondol arra, hogy "bezzeg mikor még négy bőrdzsekis fiúból állt a DM..." Igen, állt, pont. El kell ettől szakadni. A nyolcvanas évek véget ért. Sokaknak a DM nem is zeneileg jelent sokat, hanem azért, mert a fiatalságukat juttatja eszükbe. Sokaknak épp ezért teljesen mindegy milyen zenét játszik épp a DM az új lemezen, akkor is kajálják. A másik oldal meg pont az ellenkezője: nekik szintén teljesen mindegy, milyen zenét játszik aktuálisan a DM, ők úgyis csak arra vevők, amire ifjúkorukban tomboltak a jelenlegi nejükkel/férjükkel, illetve akkori barátnőjükkel/barátjukkal.

  A legnagyobb érzelmi töltettel amúgy nálam pont a SOFAD bír, szemben az egyébként mesteri és számomra szintén talán legkedvesebb Violator mérnöki, gépies, programozott zenéivel, az a lemez él, méghozzá nagyon érzelmes módon. Annál kimunkáltabb anyagot nehéz lenne letenni az asztalra, mint ahogy a lemez turnéját is nehéz lenne fölülmúlni. Igen, csak ne felejtsük el, hogy az a lemez olyan körülmények között született, valamint a turné olyan dolgokat hozott, amik majdnem megölték a tagokat. Dave és Martin életük legsötétebb napjait élték akkor, a lemez pedig kínkeservvel készült el. Mégis akkor nyújtották a legcsodásabb teljesítményt. Furcsa paradoxon ez, de szerintem nem véletlenül nem fordulnak rá újra arra az ösvényre.

  A zenei közízlés sajnos évről-évre silányabb, de a DM szerintem még jóval az átlagszínvonal fölött található a jelenlegi munkáival is. A DM rajongók nagyon széles körből kerülnek ki, pont a SOFAD az oka, hogy a DM elektro-szintipop műfaja iránt vajmi keveset érdeklődők is tömegével kerültek a DM hatása alá a '90-es évek első harmadában. Megfigyelésem szerint főleg ezen rajongók mondják azt, hogy rossz lemez a Universe. Ezek az emberek nemigen hallgatták a Construction Time Again-t, vagy a Some Great Rewards-ot.

  Én például nagyon szeretem a Kraftwerk-et is, és ilyen füllel hallgatva szerintem sok pozitív dolgot tartalmaz ez a friss lemez.

  Asszem azzal nem vagyok vádolható, hogy elfogult lennék a DM-mel szemben, mivel én is nyíltan megírtam, hogy a lemez fele kuka. De mutasson bárki egy olyan előadót most, 2009-ben, akinek egy friss lemezén minden dal maga a tökély. Még az oly sokra tartott U2 friss lemezéről sem tudnék 3 olyan számot sem mondani, ami megmozgatna, pedig az már nagy szó, mondjuk ezt már a U2 előző lemezénél is éreztem.

  Dave szerintem nagyon hektikus dalszerző. Vannak briliáns ötletei, ugyanakkor egyes dalai meg hallgathatatlanok. Én spec. a Paper Monsters-t nem igazán szeretem, a Hourglass-on azonban számos jó dal van, de persze azon is van totál hallgathatatlan förmedvény. A PTA-s dalai viszont nekem tetszettek és most is van két olyan Dave-dal a lemezen, ami szerintem nagyot üt.

  Szóval én nem érzem úgy, hogy a DM kiégett volna, egyszerűen ők is változnak. Így belegondolva nem is szeretnék egy újabb SOFAD-ot hallani tőlük, azt az érzést, amit kivált belőlem én örökké annak a lemeznek a kapcsán szeretném érezni, nem pedig egy újragondolt, ám azonos témájú korongon. Egy korszak lezárult a SOFAD-dal, mint ahogy az Ultra - Exciter páros is egy másik időszak. A PTA-Universe a jelenlegi éra, szerintem a következő lemezük gyökeresen más lesz. Csak érjük meg!

  ui.: mondd meg a párodnak, hogy hallgassa meg még párszor a Jezebelt, és figyeljen a szövegre is. Szerintem nagyon szép dal.

  [ Szerkesztve ]

  Get Moded!

Új hozzászólás Aktív témák