Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Runner_fxr

    Ármester

    Amikor elkezdtem olvasni a történetet úgy gondoltam, hogy hát a munkahelyek 99%-án így bánnak a dolgozóval (melóssal), nincs ebben semmi különös. Tovább olvasva már kicsit másképp gondolom, ez tényleg nem mindennapi. Azon is csodálkozom, hogy ezek a "főnökök", hogy mertek így viselkedni? Az elmondásod alapján, volt ott kisebbségi, börtönből szabadult stb. Ezek tényleg nem féltek, hogy valaki egyszer eltöri a kezüket, lábukat?
    Azt sem értem, hogy ennyi mindent, hogy tudtál elviselni és szó nélkül hagyni? Persze megértem én, hogy a szükség nagy úr, ha nagyon kell a pénz az ember sok megaláztatást elnéz, de ez már bőven túlmegy egy olyan határon amit épp ésszel ki lehet kibírni. Mindennek a teteje talán az volt amikor odajött hozzád valamelyik féreg és megütött meg lefejelt. Még ha nem is erősen, de ezt, hogy meri egy munkahelyen? Kizárt dolog, hogy én ilyet eltűrjek, vagy ott helyben agyonverem vagy azonnal kihívom a rendőrséget és feljelentem.
    Azt kellett volna csinálnotok, hogy diktafonnal felveszitek amiket ezek ott művelnek, de többen, és többen egybehangzó véleménnyel elmentek egy ügyvédhez és olyan munkaügyi pert zúdítani a nyakukba, hogy a jó édes anyjukat is leperelik róluk és bezáratják a kócerájt.
    Ha valamelyik munkatársad akár egy telefonnal felvette volna az incidenst, akkor megnézhette volna magát az a büdös paraszt.

    Arról már nem is beszélek, hogy műanyag üzemben dolgozni egyenlő egy halálos ítélettel!
    Előbb vagy utóbb meghalsz valami rák betegségben. Még ha rózsaszirmokat szórnának a lábam elé, akkor sem vállalnék egy ilyen melót. Eszedbe ne jusson még egyszer ilyen üzemben melózni, legalább is ha nem az öngyilkosság a célod.

    [ Szerkesztve ]

  • Runner_fxr

    Ármester

    válasz Csoffadalom #303 üzenetére

    Barátnőt szerintem amúgy sem tanácsos munkahelyről intézni.
    Az meg, hogy ribancok még jó is. Legalább nem kell nekik sokat duruzsolni ha meg akarod szúrni valamelyiket. :) Feltéve ha ki is néz valahogy.
    Legalább ennyi jó volt abban a kócerájban, hogy voltak ribancok! :D

  • Runner_fxr

    Ármester

    Gyerekek! Aki teheti húzzon el a büdös fenébe ebből az országból! Nem nagyon van más megoldás, jobb ezt előbb belátni mint később!

  • Runner_fxr

    Ármester

    válasz djculture #314 üzenetére

    Leginkább az elhatározáson múlik. Kifogásokat a legkönnyebb találni!

  • Runner_fxr

    Ármester

    válasz Vakegérke #319 üzenetére

    32 éves vagyok, nem az anyukámék adják a pénzt! Elvégeztem egy nyelvtanfolyamot saját zsebből, eladtam a profi, évek alatt kb 1 millióból összerakott kerékpárom. Eladtam a motorom és 2 héten belül indulok. Már kb 1 éve határoztam el, most megvalósulni látszik.

    Nézd én nem uszítok senkit, csak elmondom a véleményem. Lássuk be, ez reménytelen ami itthon van. Az ember pikk pakk 50-60 éves lesz és utána már nem ugrálhat. Én senki elől nem szívom el a levegőt és nem eszem el a kenyeret, ezt megtette már az a csoportnyi politikus itt nálunk. Tisztességes munkáért, tisztességes fizetést kapok külföldön. Ráadásul azt a munkát a külföldi el sem vállalja amit én és még sokan mások el fogunk. Persze ez az első évre vonatkozik, utána remélhetőleg folyékony nyelvtudással a szakmámban is el tudok majd helyezkedni, egész kellemes fizetéssel. Értem, hogy te mire célzol, de ne haragudj, engedtessék meg nekem, hogy úgy éljem az életem ahogy az egy emberhez méltó. És engem már nem etetnek meg ezzel a haza dologgal! Ez olyan szinten el lett cseszve, hogy az már jóvátehetetlen! Az államadósság kifizethetetlen. Én ebből a nyomorból nem kérek, nem gazdagságot akarok csak egy tisztességes életet. Én dolgozni akarok ki menni és családot eltartani, nem bűnözni! Ha ez szerinted bűn és minősíthetetlen viselkedés akkor legyen az! Szerintem az a bűn és a minősíthetetlen viselkedés, amit itt a Magyar emberekkel csináltak a politikusok és azok a barom Magyar emberek, akik képesek voltak megszavazni egy mszp-t és egy gyurcsány féle szélhámost 2 szer egymás után, akik megduplázták az államadósságunkat! Köszönjétek nekik ami itt van!

    Ja még valami, meglepődnél te azon, hogy mennyi is az kegyelem kenyér! :) Köszi, de én elfogadom azt a kis penészes kegyelemkenyeret!

    [ Szerkesztve ]

  • Runner_fxr

    Ármester

    válasz Vakegérke #326 üzenetére

    Nézd tudom, hogy mi nem egy korosztály vagyunk. Nyilván neked már nagyobb élettapasztalatod van mint nekem, vagy itt sokunknak, de azért nem kell ezt ennyire szemellenzősen nézni. Értem én, hogy te büszke vagy arra, hogy Magyar vagy. Én ezt annyira nem érzem. Bár így lenne, de nem tudok így érezni. Azok után amit ez az ország nyújt a polgárainak ez sajnos nekem nem megy. Próbáltam én is itt boldogulni hidd el, de mindenhol falakba ütköztem. Persze annyira öreg még nem vagyok, de már több évet nem akarok elfecsérelni. Ráadásul olyan mocskos módon bántak velem a főnökeim, annyira semmibe vették a szakmai tapasztalatom, hogy ennél rosszabb már nem lehet külföldön se. De legalább ott fizetésért néznek sz@rnak itthon meg alamizsnáért teszik UGYANEZT!
    Én azt az undort amit te érzel a külfölddel kapcsolatban, pont hogy itthon érzem! A Magyar munkaadóktól kevereg a gyomrom! Attól ami itthon megy!
    Ráadásul ez is totál szemellenzős nézet, hogy na majd kint te csak egy semmirekellő , utolsó kis bevándorló leszel. Ez azért az emberen is múlik. Az alja munka az alja munka ez tény. Ha az ember kimegy egy mosogatónak, takarítónak nyilván nem fogják tejben vajban fürdetni, de ha már egy normális szakmunkát végzel picit megváltozik a helyzet. És mondjuk már az adott nyelvet is folyékonyan beszéled. Nekem pont, hogy kapásból kb 4-5 ismerősöm van akinek esze ágában nincs hazaköltözni mert olyan jól érzi magát. Persze nekik is voltak nehézségek az elején, amikor még csak makogtak németül vagy angolul és a munka is nehéz volt meg eléggé alja, de amint beilleszkedtek és a szakmájukban el tudtak helyezkedni ez drasztikusan megváltozott. Nekem sem az a célom, hogy 10 évig takarítsak, annál azért többre tartom magam. Ha meg sem próbálom akkor soha nem fogom megtudni, hogy milyen lehetett volna. Az biztos, hogy ami most van az számomra már vállalhatatlan. Én pont hogy nem öröklök semmit, se lakásom,se gyerekem se semmim nincs. És valószínű nem is lesz ha itthon maradok!
    Azt is látom, hogy az egyik legjobb barátom, hogy nyomorog a családjával pedig becsületesen dolgoznak. Az első ő lesz akinek segítek ha nekem kint összejön. Ő is azt mondta amint tudok valamit, jön ki családostul.
    Nézd én elfogadom a te álláspontodat is, de szerintem egy 20-30 éves fiatalnak ma Magyarország csak a reménytelenséget és kiszolgáltatottságot tudja nyújtani.
    A politikába meg nem akarok belemenni, de nem arról van szó, hogy aki másra szavaz mint én az hülye, hanem itt konkrét számokról. 2002-höz képest közel duplájára nőtt az államadósság ez pedig az mszp műve, akár tetszik akár nem. Ők gyarapították ezt a 8 év alatt. Ezzel nem a mostanit védem, de ami tény az tény. Ennek az országnak a legnagyobb problémája az államadósság.

  • Runner_fxr

    Ármester

    válasz Vakegérke #334 üzenetére

    Szinte bárkinek adott a lehetőség, bárki veheti a fáradságot egy kis idegen nyelv tanulásra, itthon sem árt. Igazából leginkább ezen múlik, ha van egy biztos nyelvtudás akkor még itthonról is lehet munkát intézni és akkor tulajdonképpen nagyon sok pénz sem kell hozzá.
    És a véleményem most is ugyan ez, aki teheti, pláne fiatal, az jobban teszi ha elhagyja ezt az országot. Ez az igazság, bármilyen szomorú is. És ezt jobb előbb belátni mint később!
    Ettől függetlenül nyilván nekem teljesen mind1, hogy valaki itthon akar e maradni vagy elmenni innen, mindenki úgy éli az életét ahogy akarja, pusztán közzétettem a véleményem.
    És az sem korrekt hozzáállás, hogy ilyen általánosítással, hogy külföldön csak egy utolsó senki lehetsz, elvenni a kedvét más fiataloknak akik esetleg megpróbálnák, de a hozzád hasonló emberek meg lebeszélik róla. Én Voltam már kint 5 hónapot dolgozni Ausztriában, igaz nem sok és sajnos haza kellett jönnöm mert egy Magyar cég alkalmazásában voltam csak kiküldetésben, de a mai napig bánom azt, hogy hazajöttem. Én remekül éreztem magam, semmi olyan negatívumot nem érzetem, hogy bárki lenézne. Ezért megyek most vissza, de most már ha lehet véglegesen!

  • Runner_fxr

    Ármester

    válasz djculture #337 üzenetére

    Angliába én személy szerint soha a büdös életbe nem mennék. Se az ország nem szimpatikus, se az emberek, se az időjárás és messze is van. Ettől függetlenül nekem a legtöbb ismerősöm ott van és ők jól elvannak. De az tény, hogy ott a közbiztonság azért nem mindig a legjobb. Ott aztán tényleg van mindenféle ember. Konkrétan nekem is van egy távoli ismerős aki biztonsági őrként dolgozott egy angliai szórakozóhelyen és eléggé pórul járt. Bár az a munka tartogat veszélyeket itthon is. Szóval vele az történt, hogy valami albán féle társaságot kellett volna kirakni , dulakodás volt és valamelyik ember lábon lőtte, de többször és elég közelről. A lényeg, hogy egy hajszálon múlott hogy levágják az egyik lábát térdtől, láttam hogy néz ki, igen durva, a vádli izomzata majdnem kiszakadt a lövéstől, elég sz@rul néz ki a lába, sántítani is fog élete végéig, de legalább megmaradt.
    Történnek rossz dolgok, de ettől még a másik 4 ismerősömnek meg a haja szála sem görbült Angliában és köszönik jól elvannak.
    Én Ausztriában vagy Németországban tudom inkább elképzelni az életem és a közbiztonsága is baromi jó, jobb mint itthon. Ezért is választottam Ausztriát.

    [ Szerkesztve ]

  • Runner_fxr

    Ármester

    válasz Vakegérke #340 üzenetére

    Nem érzem szükségét, de leírom amit gondolok, ha tetszik ha nem akkor is. De már elmondtam amit akartam, szóval részemről is lezárva, te is Élj Boldogan!

Új hozzászólás Aktív témák