Új hozzászólás Aktív témák

  • Runner_fxr

    Ármester

    Amikor elkezdtem olvasni a történetet úgy gondoltam, hogy hát a munkahelyek 99%-án így bánnak a dolgozóval (melóssal), nincs ebben semmi különös. Tovább olvasva már kicsit másképp gondolom, ez tényleg nem mindennapi. Azon is csodálkozom, hogy ezek a "főnökök", hogy mertek így viselkedni? Az elmondásod alapján, volt ott kisebbségi, börtönből szabadult stb. Ezek tényleg nem féltek, hogy valaki egyszer eltöri a kezüket, lábukat?
    Azt sem értem, hogy ennyi mindent, hogy tudtál elviselni és szó nélkül hagyni? Persze megértem én, hogy a szükség nagy úr, ha nagyon kell a pénz az ember sok megaláztatást elnéz, de ez már bőven túlmegy egy olyan határon amit épp ésszel ki lehet kibírni. Mindennek a teteje talán az volt amikor odajött hozzád valamelyik féreg és megütött meg lefejelt. Még ha nem is erősen, de ezt, hogy meri egy munkahelyen? Kizárt dolog, hogy én ilyet eltűrjek, vagy ott helyben agyonverem vagy azonnal kihívom a rendőrséget és feljelentem.
    Azt kellett volna csinálnotok, hogy diktafonnal felveszitek amiket ezek ott művelnek, de többen, és többen egybehangzó véleménnyel elmentek egy ügyvédhez és olyan munkaügyi pert zúdítani a nyakukba, hogy a jó édes anyjukat is leperelik róluk és bezáratják a kócerájt.
    Ha valamelyik munkatársad akár egy telefonnal felvette volna az incidenst, akkor megnézhette volna magát az a büdös paraszt.

    Arról már nem is beszélek, hogy műanyag üzemben dolgozni egyenlő egy halálos ítélettel!
    Előbb vagy utóbb meghalsz valami rák betegségben. Még ha rózsaszirmokat szórnának a lábam elé, akkor sem vállalnék egy ilyen melót. Eszedbe ne jusson még egyszer ilyen üzemben melózni, legalább is ha nem az öngyilkosság a célod.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák