Az Edward Snowden által kirobbantott megfigyelési botrány tegnap közvetlenül elérte Franciaországot is, mivel a Le Monde riportjából kiderült, hogy az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat (National Security Agency – NSA) tömegesen figyelte a franciák elektronikus kommunikációját is, illetve gyűjtötte az adatokat.
A tényfeltáró riportot, Edward Snowden egyik kapcsolata, Glenn Greenwald, illetve francia kollégája, Jacques Follorou írták meg a volt NSA-alvállalkozó által átadott dokumentumok alapján.
A dokumentumok tanúsága szerint az NSA nem igazán célhoz kötötten végzett adatgyűjtést, hiszen például a 2012. december 10. és 2013. január 8. között eltelt harminc nap alatt több mint 70 millió olyan telefonbeszélgetés adatait rögzítették, melyeket francia polgárok folytattak. A hírszerzés az US-985D fedőnevű programban többféle módszert is alkalmazott. Az egyik az volt, hogy a megfigyelendő telefonszámokat automatikusan figyelték, és amennyiben használták a számot, a rendszer elindította a kommunikáció rögzítését. Ez a rendszer alkalmas az sms-ek monitorozására is, amelyek tartalmában kulcsszavakat keres. A dokumentumok szerint az NSA a célszámok kommunikációtörténetét és metaadatait el is tárolta (mint egy korábbi beszámolóból kiderül, a hang- vagy szöveges tartalmat valószínűleg csak akkor őrizték meg az elemzés után, amennyiben találatot kaptak, vagyis releváns információhoz jutottak – a szerk.)
A program fedőnevének feloldása nem sikerült, de más adatokból úgy tűnik, hogy a különböző országokat érintő operatív programokat hívták hasonló kódneveken, ahogy például a teljes részletességgel nem ismert adatgyűjtési módszereknek is külön fedőnevük volt. Az sem teljesen világos, hogy milyen telefonszámok, illetve személyek kerültek fel a megfigyelési céllistára, ám nagyon úgy tűnik, hogy a hírszerzés itt is túlterjeszkedett eredeti feladatán, ugyanis nemcsak – valamilyen, ismeretlen szempontok alapján meghatározva – a terrorizmussal esetlegesen kapcsolatban állókat figyeltek meg, hanem egy másik nagy kategóriában fontos franciákat: üzletembereket, politikusokat, az államigazgatás szereplőit.
A Le Monde riportjának komoly politikai visszhangja támadt: a kormány magához kérette a párizsi amerikai nagykövetet, a külügyminiszter pedig közölte, hogy hamarosan találkozik amerikai kollégájával, és a megbeszélésen kiemelt szerepet kap a megfigyelési ügy.
