Prezentációra már régen is szükség volt

Alapításakor (1975) BASIC értelmezők írásával próbált pénzhez jutni a Microsoft, gondolván az Altair 8800 vásárlói örülnének, ha a Kemény János és Thomas Kurtz nevével fémjelzett programnyelven írt utasításokat nem csak nézegetni, hanem futtatni is tudnák. Ahogy teltek az évek, változott a számítástechnika, majd az MS-DOS révén a Microsoft berobbant a köztudatba.

Az operációs rendszereivel híressé lett vállalat takarója 1987-ben már elég nagy volt ahhoz, hogy történetének első felvásárlásáig nyújtózhasson: a nyár derekán bejelentették, hogy a Forethought Inc. 14 millió dollárért a redmondiak struktúrájába tagozódik, mindössze egyetlen szoftver miatt. Az eredetileg Presenter névre hallgató alkalmazást Robert Gaskins 1984-ben kezdte fejleszteni Dennis Austin segítségével. Három évvel később (az akvizíció évében), egészen pontosan 1987. február 22-én jelentették be a névváltoztatást. A PowerPoint prezentációkészítőt Machintoshra tervezték, ahogy előtte a Presentert is. Áprilisban tervezték piacra dobni, csakhogy öt nappal a februári esemény után megjelent a Microsoft.

PowerPoint 1.0 [+]

Jon Shirley és Jeff Raikes (az MS elnöke és az alkalmazásmarketing vezetője) azt mondta Gaskinsnak, őket nem érdekli semmi a PowerPointon kívül, még a rendkívül sikeres FileMaker Plus for Mac sem (a Nutshell Mac változata), a prezentációs alkalmazásra viszont nagyon fájt a foguk. A Forethought vezetését egyre többen környékezték meg ajánlatokkal, ezért a kilátásba helyezett hatalmas összegek ellenére úgy döntöttek, kiadják a szoftver következő változatát, keresnek rajta, csak utána tárgyalnak tovább.

A Forethought 1987-es évi vezetőségi találkozóján, június 10-én a Microsoft ajánlata mellett az Apple, az Ansa, a Borland, sőt a Xerox megkeresése is terítékre került. Voltak hatalmas ígéretek és voltak nagyon bonyolult szerződéstervezetek, végül a magas árat kínáló és egyértelmű, átlátható feltételekkel érkező redmondi szoftvercéget választották. Az első Windowsra írt változat a Win 3.0 megjelenésével egy időben, 1990. május 22-én került a boltok polcaira. Gaskins még '93-as nyugdíjazása előtt évi 100 millió dolláros üzletet csinált a PowerPointból, ami a 2010-es évek óta 95 százalékos részesedéssel rendelkezik, mostanra bőven több mint 1 milliárd telepítéssel a háta mögött.

A nagy hal bekebelezi a kishalat [+]

A Microsoft második felvásárlásának alanya a kanadai Consumers Software lett 1991-ben. A szoftvercég a Network Courierrel lett ismert, PC-LAN e-mail rendszert csak ők és a cc:Mail értékesített akkoriban. 1994-től kezdett egyre bátrabban és nagyobb merítésből vásárolgatni a redmondi vállalat, ekkor 4 céget is bekebelezett, '95-ben a RenderMorphics (Reality Lab) volt az első hardvergyártó a sorban, az üzletből a Direct3D nevezhető a legfontosabb mérföldkőnek, ez a DirectX 2.0 SDK-ban jelent meg 1996 júniusában. Nem véletlen, hogy az MS az Exos kontrollergyártót is ebben az évben vásárolta fel.

A következő évben a NetCarta, az Interse és a LinkAge (stb.) mellett a WebTV Networks 425 millió dollárért, a Hotmail pedig félmilliárdért került be a portfólióba. A következő nagy dobás 2000-ben történt, a diagramkészítő Visio 1,375 milliárd dollárt ért a Microsoftnak.

Internet, kapcsolattartás, könnyű drogok

A Titus Communications kábelszolgáltató 944 millió dollárért került (részben) az MS-hez, a japán vállalatot azonban pár hónappal később már integrálni is kezdték a Jupiter Telecommunications kezdeményezésére, így kábel TV, internet és vezetékes telefonszolgáltatót hozva létre. A Microsoft az egyesülést követően 24 százalékos résztulajdonossá vált az így már 47 milliárd jent (4,5 milliárd dollárt) érő cégcsoportban.

A számos érdekes akvizíció között 2002-től gyarapodni kezdtek az internetes eszközöket, főleg kommunikációs, illetve a játékszoftvereket gyártó cégnevek. A teljesség igénye nélkül: DCG, PLaceWare, Lookout Software, GIANT, Groove Networks, MessageCast, Teleo, FrontBridge, Seadragon Software, Rare, Lionhead Studios, Massive Incorporated.

Marihuána ATM (forrás: Erozo channel) [+]

2007-ben dőlt meg újra az egyetlen felvásárlási megállapodás során elköltött pénzmennyiség rekordja a Microsoftnál, amikor az aQuantive marketingcsoportért 6,333 milliárdot fizettek. Az Avenue, Razorfish, Atlas és DRIVE Performance hiába muzsikált jól aQuantive név alatt, nem váltotta be az MS reményeit. Végül 2012-ben 6,2 milliárd dolláros terven felüli értékcsökkenési leírás (writedown) került az éves jelentésbe, amit az aQuantive csoporttal hozott kapcsolatba a redmondi vezetés.

2011-ben a Skype Technologies akvizíció (8,5 milliárd dollár) áldozata lett idővel az MSN Messenger, és bár elsőre sokan fellélegeztek az izgő-mozgó figurák és a képernyőre csapódó büdös ponty, na meg az ablakrezgetés hűlt helye láttán, a szinkronizációs hibák és a verziófrissítések viszontagságai átköltöztek a Skype világába.

Ehhez képest eltörpült a Yammer 1,2 milliárdos ára (2012), de még a Nokia mobilüzletágának 2013-as, 7,2 milliárdos költsége sem érte el a csevegőappot fejlesztő cég beolvasztásának rekordját. 2014-ből a Mojang és az Acompli érdemel említést, végül idei szerzeményként a TouchType (SwiftKey), a Groove, a Xamarin († RoboVM) került sorra és a néhány napja bejelentett, 26,2 milliárd dolláros (!!!) LinkedIn zárja a sort egyelőre.

Az üzlet az üzlet (forrás: Steephillab) [+]

Az üzleti élet közösségi oldalának értékesítése nem csak a redmondi óriás, hanem a techvilág többi szereplője számára is fontos hír, ám annak ellenére hogy számtalan példán keresztül mutatta már be a Microsoft, hogyan lehet egy jó ötlettel, vagy sikeresnek tűnő üzlettel hatalmasat bukni, azt a legelvetemültebb elemzők sem gondolták talán, hogy a Microsoft beszáll a marihuána-bizniszbe. Na nem a drogkartellek támogatását tűzte zászlajára Nadella csapata, az orvosi és rekreációs célokra termesztő és értékesítő cégeknek nyújtanak azokban az amerikai államokban és Puerto Rico területén felhőszolgáltatást, ahol ez a tevékenység legális.

A csütörtökön bejelentett együttműködési megállapodás, melyet a Kind névre keresztelt startuppal kötöttek arról szól, hogy a kanabiszautomatákat is üzemeltető cég kormányzati megoldásokért felelős divíziójának szoftverét engedik be és népszerűsítik az Azure Government ügyfeleinek. Ezzel a Microsoft az első nagyvállalat az Egyesült Államokban, amelyik egyértelművé tette, hogy nem akar kimaradni az idén 6,5 milliárd dollárosra becsült és 2020-ra 25 milliárdosra is hízható fűbizniszből.